ujkeletlive

Éjszakai támadások

Relatív csendes időszak után éjjel egy óra körül, előzetes figyelmeztetés nélkül megszólaltak a szirénák az ország központi részén Saron, Járkon, és Dan régiókban.

A libanoni Hezbollah terrorszervezet elfogott rakétáit követő lehulló repeszek miatt nem történtek sérülések. A Magen David Adom mentőszolgálat ellátott egy 68 éves nőt, aki az óvóhelyre való sietség miatt szenvedett közepesen súlyos sérüléseket, valamint két személy könnyebben sérült a légiriadó alatt történt közúti balesetben Petah Tikva városában.

Rakétatörmelék zuhant egy lakóházra a Palesztin Hatóság területén lévő Kalkíliában; a becsapódás  anyagi károkat okozott, sérültekről nem érkezett jelentés.

Iráni béketerv

A Fehér Ház ugyan nem hozta nyilvánosságra Donald Trump elnök 15 pontos iráni béketervét, amelyet pakisztáni közvetítőkön keresztül juttatott el a teheráni rezsimhez, de állítólag tartalmazza a magas dúsítású uránkészletek felszámolását; a dúsítás leállítását; a ballisztikus rakétaprogram korlátozását, és a regionális proxy-szervezetek finanszírozásának megszüntetését, – állítja a héber média politikai forrásokat idézve.

Az elnök továbbra is küszöbön álló iráni megállapodásra utaló üzeneteket küld, miközben újabb különleges alakulat küldését tervezi a régióba életben tartva a Kharg-sziget megszállására, és tulajdonképpen a háború eszkalálódására irányuló szándékát.

A múlt héten bejelentett 48 órás ultimátumot, ami az iráni energetikai létesítmények elleni támadást helyezte kilátásba, amennyiben Teherán nem oldja fel a Hormuz-szoros blokádját, végül 5 nappal meghosszabbította mondván a Irán tárgyalni akar, amit ez utóbbi fél  nem ismert el.

Mindenesetre az öt napos hosszabbítás hétvégén lejár, a csütörtökre meglebegtetett iszlámábádi csúcstalálkozót illetően egyelőre nincs visszajelzés. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke nem erősítette meg az iráni tárgyalásokat, mondván – „semmi sem tekinthető hivatalosnak addig, amíg azt a Fehér Ház formálisan be nem jelenti.”

Eközben, Trump a Nemzeti Republikánus Kongresszusi Bizottság (NRCC) tegnap esti éves adománygyűjtő vacsoráján azt állította „mindenáron megállapodást akarnak kötni, de félnek kimondani, mert attól tartanak, hogy a saját népük végez velük. Attól is félnek, hogy mi végzünk velük,” – tette hozzá, majd Barack Obama volt elnököt támadta, amiért szerinte rossz megállapodást (JCPOA) kötött Iránnal, és amit hivatalba lépése megállított, és „később másodszor is megállítottuk azokkal a gyönyörű B-2-es bombázókkal; bementek és nagyon keményen odacsaptak a nukleáris potenciálra. Ha nem hajtják végre azt a támadást, Iránnak két-négy héten belül atomfegyvere lett volna.”

Ami Trump legújabb 15 pontos tervét illeti, Irán  azt üzente, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok javaslatát a háború befejezésére, de nem áll szándékában tárgyalásokat folytatni a Közel-keleti konfliktus kiszélesedésének lezárásáról – közölte tegnap Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, nem zárva ki egy olyan alkut, amely révén követeléseik teljesülnek.

A közvetítőkön keresztüli üzenetváltás „nem jelent tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Üzeneteikben ötleteket vetettek fel, amelyeket továbbítottak a legfelsőbb vezetésnek, és szükség esetén ők ismertetik majd az álláspontot,” – közölte Aragchi az iráni állami televízióban, annyit azonban Teherán világossá tett, miszerint a tűzszüneti megállapodásnak Libanonra is vonatkoznia kell, – jelentette a Reuters regionális forrásokra hivatkozva.

Leavitt szerint Iránnak nincs más választása, mint elfogadni a javaslatot, „ha nem értik meg, hogy katonailag vereséget szenvedtek, és ez továbbra is így lesz, Trump elnök gondoskodik róla, hogy még súlyosabb csapás érje őket, mint valaha,” – miközben Izraelben nem bíznak a megállapodás létrejöttében, meg akkor sem, amennyiben Irán formálisan beleegyezne a feltételekbe, mondván bizonyára nem tartanák be a követeléseket, másrészt elutasítják Irán meg nem támadási garanciákra vonatkozó kérését, ugyanis Jeruzsálemben azt szeretnék, hogy az elnök biztosítson szabad kezet megelőző csapások végrehajtására.

  • Egyelőre azonban erős tűz alatt zajlanak az ígérgetések; az Egyesült Államok szerint megsemmisítették Irán haditengerészeti hajóinak, illetve rakéta-, drón- és haditengerészeti gyártókapacitásának több mint kétharmadát. Mindezen állítások ellenére Irán, és proxy-szervezetei folyamatos drón- és rakétatámadások révén támadja Izraelt, és az Egyesült Államok szövetségeseit.
  • António Guterres ENSZ-főtitkár a New York-i ENSZ-központban tegnap arra figyelmeztetett, hogy „a világ egy szélesebb regionális háború küszöbén áll. Itt az ideje abbahagyni az eszkaláció lépcsőjén való felfelé haladást, és elkezdeni a diplomácia lépcsőjén való előrelépést.”

Eszkalálódás versus tűzszünet? A piacok egyelőre a háború végének esetleges bejelentésére várva optimistán reagálnak Trump  megjegyzéseire. A globális részvénypiacok emelkedtek, az olajárak pedig tegnap ismét csökkentek, miután elterjedtek a hírek, miszerint Washington elküldte javaslatát Iránnak.

Valami van a levegőben?

Kína legnagyobb hajózási vállalata, a COSCO Shipping Lines hivatalossá tette, hogy újraindította a konténerszállításokra vonatkozó Távol-keleti foglalási szolgáltatásait több kulcsfontosságú közel-keleti célállomásra, – jelentette az oilprice.com gazdasági hírportál.

Ilymódon, a COSCO visszaállította az általános rakományt szállító konténerek foglalását Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe, Bahreinbe, Katarba, Kuvaitba és Irakba, miután Irán az International Maritime Organization (IMO) felé jelezte, hogy az ország elleni agresszióban részt nem vevő vagy azt nem támogató országok „nem ellenséges hajói” biztonságos áthaladást kapnak a Hormuz-szoroson. A hajózási vállalt közleményében szereplő mind a hat arab ország eleve szembesül energetikai infrastruktúrát, és létfontosságú létesítményeket célzó iráni rakéta- és dróntámadásokkal, de úgy tűnik a kínai felségjelzésű konténerek szabad áthaladásában bízik a COSCO.

Az iráni háború három héttel korábbi kitörésével egyidejűleg a COSCO minden új foglalást felfüggesztett, és a térségben tartózkodó hajóit arra utasította, hogy „biztonságos vizekre” húzódjanak vissza, azt követően, hogy Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuz-szorost a forgalom nagy része elől, hivatkozva a rendkívül ingadozó regionális helyzete.

  • A háttérben – olyan híresztelések jelentek meg a médiában, hogy Irán egyes olajszállító tartályhajókra és kereskedelmi hajókra 2 millió dolláros „tranzitdíjat” vetett ki a Hormuz-szoroson való áthaladásért, amit a „háború költségeként” illetve biztonsági adóként indokolnak. A Szuezi-csatorna hivatalos illetékeitől némileg eltérő védelmi pénz kiszabása az áthaladásért jelentősen megemelné a háborús kockázati biztosítási díjakat, ami egy óriás nyersolajszállító hajó (VLCC) esetében akár további 3,6–6 millió dollár biztosítást jelenthet a 2 millió dolláros tranzitdíjon felül, drasztikusan megnövelve a globális energiaárakat, – jelenti az oilprice.com

Az iráni rezsimváltás dilemmái

Az idő múlásával Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik legfőbb háborús célja egyre inkább úgy tűnik, hogy Donald Trump elnök számára legfeljebb járulékos pluszt jelentene, már amennyiben megtörténne a teheráni rezsim bukása, de különösebben nem erőlteti a váltást.

Ezen semleges álláspontra utal, miszerint Trump állítólag elutasította Netanjahu arra vonatkozó javaslatát, hogy közösen szólítsák fel az iráni népet kormányuk elleni lázadásra, – jelentette az Axios amerikai, és izraeli forrásokra hivatkozva. Az elnök azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés hatalmas vérontáshoz vezetne, miközben tömegeket sodorna súlyos veszélybe.

Az említett telefonbeszélgetés múlt héten zajlott le Trump és Netanjahu között, és a miniszterelnök azt javasolta, hogy közös erővel szólítsák fel irániakat a rezsim elleni lázadásra.

„Mi a fenéért mondanánk az embereknek, hogy vonuljanak az utcára, amikor csak lekaszálnák őket?” – válaszolta Trump az Axios forrása szerint, emlékeztetve Netanjahut a változás nélkül végződő januári tömeges tüntetések áldozataira.

Az elnök elutasítása ellenére, Netanjahu nem állt el a tervtől, és egyedül tett közzé egy videóüzenetet Csaharshanbe Szur – a perzsa tűzünnep alkalmából arra buzdítva az irániakat, hogy „ünnepeljék a szabadságot” és álljanak ellen.

„Az elmúlt 24 órában kiiktattunk két terrorista vezért, e zsarnokság legfőbb terrorista vezéreit. Vadászgépeink a terepen, a kereszteződésekben és a városok terein mérik a csapásokat a terrorista ügynökökre, ami azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye Irán bátor népének a Tűz megünneplését.”

A jelentések szerint azonban a részvétel elmaradt a várttól, ettől függetlenül Izraelben továbbra is úgy vélik, hogy a folyamatos katonai nyomás végül belső összeomláshoz vezethet, míg a Fehér Ház jelenleg a „15 pontos béketerv” és a diplomáciai rendezés felé hajlik.

Kényszer háborús munkaszünet, és kárpótlás

A Munkaügyi és Jóléti Bizottság tegnap jóváhagyta azt a kártérítési keretet, amely könnyítéseket, és a fizetés nélküli szabadság (חַל״ת) finanszírozását biztosítja a háború miatt munkanélkülivé dolgozók számára.

A törvényjavaslat a következő napokban várhatóan második, és harmadik olvasatban is elfogadásra kerül a Kneszetben, így elvileg még március vége előtt utalni fogják a jogosultságokat.

A javaslat több könnyítést is tartalmaz, többek között a fizetés nélküli szabadság minimális jogosultsági idejének csökkentését 30 napról 10 napra, valamint eltörlik azt a követelményt, hogy a munkavállalóknak fel kelljen használniuk halmozott szabadságnapjaikat a munkanélküli-ellátás igényléséhez.

Továbbá, akik a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet során is munkanélkül maradtak, plusz napokat kapnak, így ismét jogosultak lesznek kompenzációra; emellett eltörlik a várakozási napokat, így a munkanélküli-ellátás már az első naptól jár.

A törvény csökkenti a jogosultsághoz szükséges munkában eltöltött időt is – 18 hónap helyett 6 ledolgozott hónap elegendő, míg fogyatékkal élők esetében ez mindössze 3 hónap. A könnyítés kiterjed a tartalékos katonák házastársaira (akik az elmúlt évben több mint 90 napot szolgáltak), a sebesült katonákra, és terrorcselekmények áldozataira, valamint házastársaikra, továbbá a leszerelt katonákra, és az Irán elleni jelenlegi művelet kitelepítettjeire.

A törvény rögzíti, hogy minden fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra az elbírálás vonatkozik – függetlenül attól, hogy saját kezdeményezésből, vagy a munkáltató döntése alapján kényszerültek szabadságra beleértve az órabéres dolgozókat is. Azok a munkavállalók, akik szabadságnapokat vettek ki, de jogosultak a kompenzációra, átválthatják ezeket, és megkaphatják a kártérítést, miközben szabadságnapjaik megmaradnak a művelet előtti szinten.

Azok a nők, akik a szülés előtt jogosultak voltak munkanélküli-ellátásra, és a hadművelet idején adtak életet gyermeküknek, ezt követően szülési támogatásra jogosultak. 

A törvény a hadművelet kezdetétől – február 28-tól április 14-ig érvényes, de a pénzügyminiszter elrendelheti meghosszabbítását hónappal. Külön intézkedésként, a keretet 2027 végéig állandó jelleggel érvényben tartják, nyitva hagyva a lehetőséget, hogy a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter újabb szükségállapot esetén aktiválja – újabb törvényalkotás nélkül.

The post Trump szerint az irániak nem mernek igent mondani béketervére; és háborús munkaszüneti kifizetések first appeared on Új Kelet Live.