ujkeletlive

Frissítés:

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a légvédelem sikeresen elfogta azt a ballisztikus rakétát, amelyet az Irán által támogatott húti lázadók lőttek ki Izrael déli részére a reggeli órákban. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Az egy hónapja zajló iráni hadművelet első jemeni támadása jelzi, miszerint az eddig passzív milícia Irán oldalán belépett a háborúba.

Sábát éjszaka fél tizenkettő körül az ország központi részén, Tel Aviv és Jeruzsálem környezetében riasztottak a szirénák.

Az iráni kazettás rakéta több helyen, Tel Aviv és kisvárosi körzetében lakóterületen csapódott be. A Magen David Adom mentőszolgálat egy 60 éves férfit a helyszínen halottnak nyilvánított, ezenkívül több sérültet láttak el, és szállítottak kórházba.

Az éjszaka folyamán országszerte a déli, északi majd ismét a központi régióiban folytatódtak a támadások, sérülésekről nem érkezett jelentés.

A Hezbollah terrorszervezethez köthető, libanoni al-Mayadeen csatorna iráni biztonsági forrást idézett – „az ipari és létfontosságú létesítmények elleni támadások megváltoztatták válaszlépéseink jellegét, amely a korábbi műveleteknél szokatlanabb és kiterjedtebb lesz. Teljes mértékben felkészültünk egy elhúzódó háborúra,” – utalt a legutóbbi izraeli nukleáris létesítmények, illetve acélgyárai, és kulcsfontosságú ipari körzetei elleni csapásokra.

Honnan jönnek a rakéták, ha nincsenek?

Az USA az iráni rakétaarzenál mintegy harmadának megsemmisítését tudja megerősíteni

Az ellentmondásos adatok hátterében miszerint az izraeli hadsereg, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök is többszöri bejelentette, miszerint Irán ballisztikus rakéta kapacitásának, és kilövő bázisának több mint 90%-át megsemmisítették, az Izrael és az Öböl-államok amerikai létesítményei elleni mindennapos iráni támadások alapján azonban másra lehet következtetni.

A sejtéseket a Reuters öt, az amerikai hírszerzést ismerő forrás beszámolójából származó jelentés igazolja. Az egy hónapja zajló Irán elleni amerikai-izraeli háború közepette az Egyesült Államok a rezsim hatalmas rakétaarzenáljának mindössze egyharmadáról tudja teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy megsemmisült.
Másik harmadának státusza kevésbé egyértelmű, úgy vélik, hogy a bombázások valószínűleg megrongálták, vagy föld alatti alagutak, és bunkerek temették be a rakétákat, – állítják a Reuters forrásai.

A drónkapacitást illetően a hírszerzési adatok hasonlóak, bizonyos fokú bizonyossággal állítható, hogy azok mintegy harmada semmisült meg.

Az eddig a nyilvánosság előtt nem ismert értékelés felfedi, miszerint bár Irán rakétáinak nagy része vagy megsemmisült, vagy hozzáférhetetlen, Teherán még mindig jelentős rakétakészlettel rendelkezik, ráadásul a harcok beszüntetése után képes lehet a betemetett vagy sérült rakéták egy részének helyreállítására.

A hírszerzési adatok ellentmondanak Netanjahu korábbi, illetve Donald Trump elnök csütörtöki nyilvános kijelentéseinek, miszerint Iránnak „nagyon kevés rakétája maradt,” ugyanakkor az elnök elismerte, hogy a megmaradt iráni rakéták és drónok fenyegethetik a Hormuz-szoros védelmét célzó amerikai műveleteket. 

A 48 órás ultimátumot kétszer is meghosszabbító Trump szándékai mögött valójában nem a háború befejezése, hanem a konfliktus eszkalálása áll, és változó megjegyezései az időközben beomlott tőzsde megnyugtatására szolgálnak, a háttérben viszont szárazföldi bevetésre kiképzett amerikai csapatok vezényelt a régióba.

„Tegyük fel, hogy nagyszerű munkát végzünk. Mondjuk azt, hogy elpusztítottuk a rakétáik 99%-át; az 1% elfogadhatatlan, mert az az 1% egy olyan rakétát jelent, amely egy egymilliárd dollárba kerülő hajótestbe csapódik,” – állította Trump egy csütörtöki televíziós kabinetülésen.

A Reuters kérdésére a Fehér Ház nem reagált, a Pentagon egyik tisztviselője nem mondott ellent Trump kijelentéseinek, és azt állította az iráni rakéta- és dróntámadások száma mintegy 90%-kal csökkent a háború kezdete óta, ami összességében nem felel meg a valóságnak, és nem is igazolja a megsemmisített rakéták számát. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (CENTCOM) tisztviselője szerint „az iráni rakéta-, drón- és haditengerészeti gyártóüzemek, valamint hajógyárak több mint 66%-át megrongálták vagy megsemmisítették.”

A Reuters ugyanakkor megkereste a demokrata Seth Moulton képviselőt. A tengerészgyalogság veteránja, aki négy kiküldetést szolgált Irakban, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit, de vitatta Trump állításait a háború iráni arzenálra gyakorolt hatásáról, – „amennyiben Teherán okos, megtartották képességeik egy részét – nem vetnek be mindent amivel rendelkeznie. Kivárásra játszanak,” – tette hozzá Moulton.

Megjegyzendő, hogy arra vonatkozóan sincs megbízható állítás, miszerint Irán rakétagyártó létesítményeit teljes mértékben kiiktatták, illetve a teheráni rezsim valóban nem képes pótolni a kiesett rakétákat.

  • Eközben felerősödnek a feltételezések, miszerint Trump a „végső csapást” szárazföldi offenzíva formájában képzeli el. A Pentagon a következő napokban legalább 10 ezer további harcos katonát küldene a Közel-Keletre, – jelentette Axios magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva, ezenkívül a 82. légiszállítású hadosztály parancsnokságát szintén utasították felkészülésre a régióban való bevetésre. Ezzel szemben az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szárazföldi erőinek létszáma meghaladja a 150ezer főt, amelyhez a Baszidzs félkatonai milíciák, valamint Irán (akár több százezres) nagy létszámú hagyományos hadserege is hozzáadódnak [Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) adata].
  • A Kharg-sziget elleni esetleges szárazföldi támadás hátterében a CNN jól értesült forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az irániak további dandárokat, és légvédelmi eszközöket telepít a sziget védelmére.
  • Összegezve – az Axios idézi Grieco és Marie-Louise Westermann, a Stimson Center kutatóját, mondván Teherán aknázási tevékenysége azt tükrözi, hogy a város „hajlandó az eszkalációra,” mivel olyan, nehezen eltávolítható fegyvereket – aknákat vet be, amelyek tartós zavarokat okozhatnak. Összességében, az Egyesült Államok, és Izrael súlyos csapásokat mért az iráni haditengerészeti hajókra, és az ismert ballisztikus rakétabázisokra, Irán katonai képességeinek lenullázása bombázásokkal, illetve katonai vezetők likvidálásával nem tűnik megvalósíthatónak.

Mindeközben, az utolsó nagy csapásra készülő Trump elnök népszerűsége 36 százalékra süllyedt az emelkedő üzemanyagárak, és az iráni háború melyülése közepette a Reuters/Ipsos felmérése szerint. A csökkenés a közvélemény-kutató intézet néhány nappal korábban végzett felmérése után – az akkori 40 százalékról következett be rövid időn belül, külön kiemelve a Közel-keleti konfliktus miatt emelkedő energiaárakkal kapcsolatos aggodalmakat.

Újabb sötét nap a tőzsdén

Donald Trump elnök háború befejezésére, illetve a hadművelet eszkalálódására irányuló cikázó kijelentései ezúttal nem győzték meg a kereskedőket –  a pénteki záráskor az irányadó Brent nyersolaj 112.6 dollár, míg a WTI nyersolaj 99, 6 dollár jelentős drágulást könyvelt el.

Miközben, a Dow Jones egészen korrekciós zónáig zuhant (legalább 10%-ot esett legutóbbi csúcspontjához képest), továbbá a 30 részvényt tömörítő Dow 793,47 pontot, azaz 1,73%-ot esett és 45 166,64 ponton zárt. A S&P 500 1,67%-ot veszített értékéből, így hétéves mínuszban – 6 368,85 ponton zárta a napot. A Nasdaq Composite 2,15%-ot zuhant, és 20 948,36 ponton zárt.

Összességében, az amerikai tőzsde sorozatban az ötödik heti csökkenését könyvelhette el, az adott időszakban 2,1%-ot zuhant. Az alapvetően technológiai részvények indexe, a Nasdaq a héten eddig 3,2%-ot gyengült, míg a blue-chip Dow 0,9%-ot esett a héten.

A pénteki zuhanás egy nappal azután következett be, hogy a Nasdaq korrekciós fázisba került – jelenleg közel 13%-kal marad el az októberi rekordjától. A Dow a pénteki nap folyamán napközben csúszott korrekciós zónába, és zárásra 10%-kal került korábbi zárócsúcsa alá. Az S&P 500 jelenleg 8,7%-kal marad el eddigi rekordjától. [forrás CNBC]

Az amerikai indexek zuhanását követve az ázsiai tőzsdék is veszteséget jelentettek.

Ilymódon az MSCI Japánon kívüli, széles körű ázsiai-csendes-óceáni index 0,53%-ot csökkent, és több mint 2%-os heti gyengülést könyvelt el, míg a japán Nikkei szintén 0,28%-kal esett, de a Topix 0,26%-ot erősödött.

A dél-koreai Kospi 0,79%-kal gyengült, ilymódon heti vesztesége már megközelítette a 6%-ot.

Ellenben a kínai CSI 300 index 0,48%-ot, a hongkongi Hang Seng 0,63%-ot, a Shanghai Composite pedig 0,62%-ot emelkedett.

Az ausztrál ASX 200 0,11%-ot gyengült, a szingapúri Straits Times index 0,54%-ot erősödött, míg az indiai Nifty 50 1,57%-ot zuhant.

Az izraeli tőzsde az amerikai zuhanáshoz hasonló veszteséget könyvelt el. Trump első 5 napos meghosszabbítása után a tengerentúlon, és az ázsiai piacok tapasztalt tiszavirág életű fellendüléssel ellentétben, a TASE mindvégig mínuszban maradt, a pénteki záráskor a TA 35 – 3,79%; a TA 125 – 3,53%; a TA 90 (bankok) -2,52% meredek gyengülést könyvelt el.

The post Sábát éjféli támadás – egy halálos áldozat, és súlyos károk Tel-Aviv-ban first appeared on Új Kelet Live.