ujkeletlive

Omer 7

Különböző megerősített, illetve meg nem erősített hírek szerint Donald Trump tegnapi elhatározása, miszerint az USA elfogadja a pakisztáni közvetítő javaslatát az iráni háború befejezésére irányuló két hetes tűzszünetre vonatkozóan, az utolsó pillanatban dőlt el.

A napközben még az iráni civilizáció teljes megsemmisítével fenyegetőző elnök szándékára alapozva Izrael már a célpontokat is betárazta, és a hajnali háromra kijelölt ultimátum lejárta előtt néhány órával az Izrael Védelmi Erők az Iráni ellen várható legerőteljesebb csapásra várható magas fokozatú támadáshullámra figyelmeztette a lakosságot.

A színfalak mögött a tűzszünet bejelentéséig azonban senki sem volt biztos abban, mi lesz a végső kimenetel, ráadásul a Wall Street Journal forrásai szerint Izrael véleményét sem kérték ki, és a megállapodásról Binjámin Netanjahut állítólag a folyamat késői szakaszában értesítették, ami annyiban állt, hogy Trump elnök röviddel a tűzszünet bejelentése előtt felhívta a miniszterelnököt, és ismertette a kész tényeket. 

Mindenesetre, a még Trump számára is sokáig bizonytalannak tűnő döntés, úgy tűnik annyira mégsem volt teljesen előreláthatatlan ugyanis a mostanában elég sok kritikával szembesülő Polymarket előrejelzési piacon túlzottan jól időzített fogadások jelentek meg arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok, és Irán április 7-én tűzszünetet köt, aminek eredményeként az új felhasználók több százezer dollár profitra tettek szert, – jelentette az AP hírügynökség.

Az említett előzmények miatt kevés jel utalt a küszöbön álló megállapodásra, az AP elemzése azonban alátámasztja, miszerint legalább 50 fiók jelentős „Igen” fogadásokat tett kedden még azelőtt, hogy Trump bejelentette volna a tűzszünetet. Az egyik fiók kedden körülbelül délelőtt 10 órakor jött létre (Keleti parti idő), és nagyjából 72ezer dollár értékben fogadott átlagosan 8,8 centes áron, és végül 200ezer dollár nyereséggel szállt ki. Egy másik felhasználó, aki április 6-án csatlakozott a platformhoz 125 500 dollár nyereséget ért el, míg egy harmadik, amely Trump bejegyzése előtt 12 perccel jött létre, 31 908 dollárt fogadott az „Igenre” 33,7 centes áron, és becslések szerint 48 500 dollárral gazdagodott. Az „Igen” legutóbbi felhasználó szerinti magasabb ára ekkor valószínűleg a késő esti pakisztáni erőfeszítéseket tükrözte, hogy rávegye Trumpot a határidő két héttel való meghosszabbítására.

Az úgynevezett bennfentesek lebuktatása nagyjából lehetetlen, mivel a Polymarket felhasználói számára anonimitást biztosít. A túlságosan is gyanúsnak tűnő ügyeletekre irányuló megjegyzéseket, pedig Trump stratégiájára lehet hárítani, miszerint általában merész fenyegetéseket tesz, majd visszakozik.

Összegezve, az április hetedikei tűzszünetre fogadók jelentős nyereséget értek el, de lehet, hogy várniuk kell a kifizetésre, mivel a Polymarket a megállapodást „vitatottként” jelölte meg. A vita rendezése akár 48 órát is igénybe vehet, mivel Izrael elutasította a harcok szüneteltetését Libanonban, amit Irán a tűzszünet megszegésének tart, és az eleinte megnyitott Hormuz-szorost ismét lezárta.

Trump korábban 4-6 hétre jelezte az iráni háború időtartamát, és a pontosan 40 nap után bejelentett két hetes tűzszünet, mialatt a háború befejezésére irányuló tárgyalások lennének, már az első órákban kérdésessé vált.

Ultimátumának lejárta előtt alig másfél órával bejelentett kéthetes tűzszünetet később Trump már saját győzelmeként a „világbéke nagy napjaként” jellemezte. Bár Washington és Teherán megállapodott a fegyvernyugvásról, és a Hormuzi-szoros újranyitásáról, Izraelt láthatóan váratlanul érte a bejelentés, és Netanjahu tegnapi esti videó közleményében már kilátásba helyezte, hogy bármelyik pillanatban készen áll a harcok újraindítására, külön hangsúlyozva, miszerint nem áll szándékában a tűzszüneti megállapodást Libanonra is kiterjeszteni.

Miközben Trump „a Közel-Kelet aranykora” vízióját ismertette saját közösségi platformján, Izrael a hat hete zajló háború legpusztítóbb napján átfogó libanoni támadást indított, miután Irán jelezte, hogy ilyen körülmények között „ésszerűtlen” lenne folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal egy tartós békemegállapodás megkötése érdekében.

Az újabb feszültséget az okozza, miszerint Trump tűzszüneti bejelentése után a pakisztáni közvetítő Sebaz Sarif miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „mindenhol érvényes, beleértve Libanont és máshol is,” Izrael azonban azt állítja, ilyen megállapodásról nem volt szó.

A háttérben – a Fehér Ház sajtófőnöke Karoline Leavitt bejelentette, hogy az Egyesült Államok küldöttségét a szombati iszlámábádi béketárgyalásokon JD Vance alelnök vezeti, a libanoni helyzet miatt, és mivel a felek ellentmondásosnak tűnő napirendet vázoltak fel, nem egyértelmű, hogy a kéthetes tűzszünet egyáltalán tartható lesz a hétvégéig.

A pakisztáni fővárosban sorra kerülő legmagasabb szintű találkozó az Egyesült Államok és Irán között az 1979-es iszlám forradalom óta, Vance politikai karrierjének legjelentősebb, és legnagyobb kihívást jelentő küldetése lesz, egy olyan pattanásig feszült helyzetben, amikor Izrael és Trump héja tanácsadói nem titkoltan a háború újrakezdését, illetve a további eszkalációt részesítenék előnyben a diplomácia helyett.

Ilymódon, az izraeli hadsereg megújult libanoni támadásai közvetlen kihívást jelentenek a tűzszünet stabilitására vonatkozóan, miután Irán a szombatra tervezett amerikai tárgyalások lemondását helyezte kilátásba.

„Az iráni–amerikai tűzszünet feltételei világosak és egyértelműek: az USA-nak választania kell – tűzszünet vagy folytatódó háború Izraelen keresztül. Mindkettő nem lehetséges. A világ látja a libanoni mészárlásokat. A labda az Egyesült Államok térfelén van, és a világ figyeli, hogy eleget tesz-e kötelezettségvállalásainak” – jelezte Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a közösségi médiában, míg a tűzszünet közvetítésében segédkező Egyiptom, „előre megfontolt” kísérletnek nevezte a fejleményeket a fegyverszünet aláásására.

A feszültség hűtésére Vance budapesti látogatása végén újságíróknak azt nyilatkozta, miszerint „jogos félreértés” van az USA és Irán között a libanoni tűzszünetet illetően.

„Úgy gondolom, az irániak azt hitték, hogy a tűzszünet Libanonra is kiterjed, de ez egyszerűen nem így van. Soha nem tettünk ilyen ígéretet. Soha nem jeleztük, hogy ez így lenne. Azt mondtuk, hogy a tűzszünet Iránra és Amerika szövetségeseire – Izraelre és az Öböl-menti arab államokra összpontosul. Ennek ellenére az izraeliek valójában felajánlották, hogy visszafogják magukat Libanonban, mert biztosítani akarják tárgyalásaink sikerét. Ez nem azért van, mert a tűzszünet része lenne. Úgy gondolom, az izraeliek ezzel próbálják elősegíteni a sikerünket,” – állította Vance, figyelmen kívül hagyva, a nem kifejezetten visszafogott tegnapi libanoni támadást, majd hozzátette, amennyiben Irán Libanon miatt visszalép a tárgyalásoktól, az „butaság lenne, de az ő döntésük.”

Valójában azonban úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a tűzszüneti megállapodást követően nem tisztázta saját álláspontját, időközben Netanjahu közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy a tűzszünet nem vonatkozik Libanonra. Az Axios forrásai szerint közvetlenül a megállapodás bejelentése előtt Trumppal folytatott telefonbeszélgetés kapcsán a miniszterelnök követelésére állapodtak meg abban, hogy a libanoni harcok folytatódhatnak. 

Az amerikai forrást idézve, az Axios arról számolt be, hogy a Fehér Ház jelenleg nem tart attól, miszerint a libanoni helyzet miatt összeomlana a tűzszünet, annak ellenére, hogy az iráni Tasnim hírügynökség olyan forrásokat idézett, akik szerint Irán kilép a tűzszüneti megállapodásból, ha a Libanon elleni támadások folytatódnak, míg a Fars hírügynökség megerősítette a Hormuz-szoroson áthaladó olajszállító tartályhajók leállítását a masszív izraeli csapásokat követően.

Nawaf Salam libanoni miniszterelnök a tűzszünet megsértésével vádolta Izraelt, míg a pakisztáni miniszterelnök a közösségi médiában azt írta, hogy a konfliktusövezet néhány pontján jelentett fegyvernyugvás sértések aláássák a békefolyamat szellemét, és minden felet önmérsékletre, valamint a két hetes tűzszünet tiszteletben tartására szólított fel.

Eközben, a héber médiában a kormány elhintette, miszerint „Izraelnek információi vannak arról, hogy Irán újraindíthatja a támadásokat,”  – mely lehetséges forgatókönyvet a kabinet tegnapi esti ülésén vitatták meg.

A libanoni támadások folytatásával valószínűleg a tűzszünet, illetve a lehetséges háború lezárására irányuló megállapodások megakasztása is cél, miután a tegnap esti kabinet ülésen a politikai vezetés, és a biztonsági szervek követelték annak biztosítását, hogy a libanoni hadszíntér ne szerepeljen az Iránnal kötött tűzszünetben, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna, megjegyezve, hogy az ügy érdekében ezúttal is, Netanjahu bizalmasa, Ron Dermer volt stratégiaügyi miniszter jár el Washingtonban.

Összességében, Izraelben nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a tűzszünetet meghosszabbítják, és az Iránnal való konfliktust lezártnak tekintik, nyilatkozta egy politikai forrás a közszolgálati csatornának, mondván Jeruzsálemben érezhető a frusztráció.

„Ilyen tempóban lesz még egy alkalom. Végül is ott van felettünk az Egyesült Államok, és ez a játékszabályok része,” – tette hozzá, míg egy másik biztonsági tisztviselő szerint Izraelben „megértik, hogy ha egy-két év múlva újabb iráni támadásra lesz szükség, az nagy kudarcot jelentene.” Mindamellett, politikai körökben úgy becsülik, hogy a tűzszünet állandósul, és létrejön a megállapodás az Egyesült Államok és Irán között, továbbá, hogy Iránnak nehezére esik majd megválnia az egyelőre a föld alatt lévő dúsított urántól.

„A tűzszünetet ránk kényszerítették. Amint megértettük, hogy ez történik, megkértük Trumpot, hogy válassza le Libanont Iránról; és ez meg is történt,” – állítja a Kan politikai forrása.

Annak ellenére, hogy Trump és Netanjahu is elsöprő győzelmet hirdetett, a háború valódi végkimenetele nem egyértelmű, és inkább lehet azt állítani, hogy az izraeli-amerikai oldalon egyrészt elképesztő kiadással, másrészt nem elhanyagolható veszteséggel járó hat hetes hadművelet eredményeként Irán valóban jelentős katonai és gazdasági károkat szenvedett, ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben a rezsim nem bukott meg, hanem a régit felváltó méginkább radikális vezetés megerősödött.

Az Oroszlánüvöltés izraeli hadművelet eltérő politikai és katonai célkitűzései a háború kitörése és leginkább a tegnapi váratlan vége, vagy nem vége állapot ellentmondásos érzéseit hárítva, Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este videóüzenetben szólt az izraeliekhez.

A miniszterelnök mindenekelőtt hangsúlyozta, miszerint Izrael Állama olyannyira hatalmas eredményeket ért el, „amelyek egészen a közelmúltig teljesen elképzelhetetlennek tűntek.
Irán gyengébb, mint valaha, Izrael pedig erősebb, mint valaha. Ez ennek a hadjáratnak a mérlege a jelen pillanatban,” – tette hozzá, ugyanakkor megjegyezve, hogy „még vannak elérendő céljaink, és ezeket vagy megállapodás útján, vagy a harcok újrakezdésével fogjuk elérni. Bármelyik pillanatban készen állunk a harc folytatására, ha szükséges. Az ujjunkat a ravaszon tartjuk.„

A miniszterelnök hárította azon állításokat, miszerint a tegnapi tűzszüneti megállapodás váratlanul érte volna, ezzel szemben azt hangsúlyozta, miszerint a hadjárat nem ért véget.  Állítása szerint „Irán megtörve és gyengébben vág bele a tárgyalásokba, mint valaha. Kötelezettséget vállalt a Hormuz-szoros újranyitására, miután minden előfeltételéről lemondott. Feladta a szankciók feloldására, a kártérítésre, a háború végleges lezárására, és a libanoni tűzszünetre vonatkozó követeléseit,” – közölte Netanjahu, noha az Irán által elfogadott megállapodás hátterében állítólag pontosan ezen állítások ellenkezője áll.

A továbbiakban Netanjahu hosszan ismertette az Egyesült Államokkal, és barátjával – Trump elnökkel soha nem látott szövetségben indított hadműveletet, hogy elhárítsák az Izraelre, és az egész világra leselkedő egzisztenciális fenyegetést. A miniszterelnök szerint a tavalyi Felkelő Oroszlán, és a jelenlegi hadművelet nélkül „Irán már régen atomfegyverre tett volna szert, és több ezer rakétával rendelkezne, amelyekkel elpusztíthatná Izraelt, és mindannyiunk létét fenyegetné,” – tette hozzá, majd részletesen felsorolta a rakétagyártó gépezetre, a nukleáris programra, a Forradalmi Gárda pénzügyi gépezetére, és fegyvergyártására, a rezsim felsővezetőire, és ügynökeire mért csapásokat.

A Hezbollah felszámolása mellett megemlítette a Libanonban, Szíriában és Gázában létrehozott mély biztonsági zónákat, ez utóbbiban az övezet több mint fele katonai ellenőrzés alatt áll.

Emellett, Netanjahu megemlítette, hogy Washington garantálja a teljes dúsított uránkészlet eltávolítását Iránból vagy megállapodás, vagy harcok útján, miközben hangsúlyozta, hogy a tűzszüneti megállapodás nem fog kiterjedni Libanonra.

40 nap veszteségei

Az Iránból, és Libanonból Izraelre kilőtt több ezer rakéta jelentős károkat okozott, – 22 személy vesztette életét közvetlen találatok következtében. 12 katona esett el a Hezbollah elleni harcokban, emellett egy civilt tévedésből az izraeli hadsereg lőtt le. További hét izraeli vesztette életét az óvóhelyre menet közben történt balesetekben, vagy a háború okozta egészségügyi problémák következtében.

The post Vance szerint félreértés volt a Libanonra kiterjedő tűzszünet first appeared on Új Kelet Live.