Avi/ujkelet.live
Trump mindent vagy semmit követel Irántól
A vártnál keményebb hangvételt ütött meg Donald Trump amerikai elnök az iszlámábádi tárgyalások kudarca után. Míg az USA a nukleáris ambíciók teljes feladását követeli, Teherán a békés célú atomenergiához való jogára hivatkozik.
Trump a „teljes csomagra” hajt
Trump a Fox Business Channelnek adott interjújában világossá tette: nem elégszik meg részleges megállapodással. ,,Nem 95 százalékot akarok. Megmondtam nekik. Mindent akarok” – fogalmazott az elnök. Szerinte Irán úgy érkezett a tárgyalóasztalhoz, mintha nála lennének az adúászok, de ez tévedés. Trump jóslata szerint Teherán hamarosan visszatér, és teljesíti Washington összes követelését.
A szakadék szélei: Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő részletezte a legfőbb vitás pontokat, amelyek megakasztották a párbeszédet:
- Atomprogram: Az urándúsítás teljes leállítása, a létesítmények felszámolása és a dúsított urán visszaszolgáltatása.
- Regionális biztonság: Egy szélesebb körű béke-keretrendszer elfogadása, amely magában foglalja a szövetségeseket is.
- Terrorizmus: A Hamász, a Hezbollah és a hútik finanszírozásának beszüntetése.
- Pénzügyek: Vita tárgya a befagyasztott iráni alapok felszabadításának mértéke is.
Irán válasza: „Hamis vádak”
Egy neve elhallgatását kérő iráni tisztviselő cáfolta, hogy a tárgyalások a nukleáris fegyverek elutasításának hiánya miatt omlottak volna össze.
- Állítása szerint Irán nem akar atomfegyvert, de a békés célú dúsításhoz való joga „vitathatatlan”.
- Bár Teherán kész lenne korlátozni dúsítási szintjét a bizalomépítés érdekében, a korábbi tapasztalatok – a nemzetközi ellenőrök akadályozása és a békés célokkal nehezen magyarázható dúsítási szintek – táplálják a bizalmatlanságot.
A Hormuzi-szoros
Miközben a diplomaták vitáznak, a tengeren közvetlen a konfrontáció veszélye.
- Az incidens: Az iráni állami média videót tett közzé, amelyen a Forradalmi Gárda haditengerészete tűzzel fenyeget egy amerikai rombolót.
- Az amerikai misszió: A Központi Parancsnokság tájékoztatása szerint a USS Frank E. Petersen Jr. és a USS Michael Murphy rombolók azért léptek be a szorosba, hogy megtisztítsák a vizet az iráni aknáktól.
- A szóváltás: ,,Azonnal forduljanak vissza… ha nem engedelmeskednek, célponttá válnak” – hangzott az iráni figyelmeztetés. Az amerikai hajó a nemzetközi jogra hivatkozva folytatta útját.
Miért fontos ez? Trump kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros teljes blokádját az iráni olaj előtt. Bár elismerte, hogy Irán aknásítással válaszolhat, ami elrettentheti a milliárd dolláros kereskedelmi hajókat, az elnök súlyos fenyegetést küldött: ,,Egyetlen nap alatt kiiktathatom Iránt”, az energetikai infrastruktúráját pedig egy óra alatt – bár hozzátette, azt preferálná, ha nem kellene beváltania ezt a fenyegetést.
A láthatatlan flotta
A The Wall Street Journal jelentése rávilágít, hogy hat hétnyi amerikai és izraeli légicsapás után a Forradalmi Gárda Hormuzi-szorosért felelős flottájának több mint 60%-a sértetlen.
A stratégiai aszimmetria:
- Kis méret, nagy veszély: A Gárda kisméretű gyorshajókkal és rakétákkal felszerelt támadó hajókkal operál. Ezeket méretük miatt a műholdak nehezen észlelik, és gyakran föld alatti dokkokban rejtik el őket.
- Rossz célpontok: Az eddigi szövetséges csapások főként a hagyományos iráni haditengerészet nagy hadihajóit találták el, nem pedig a Gárda gerillamódszerekkel harcoló flottáját.
- Veszteségek: Bár a Gárda elveszített néhány fontos hajót, a kishajó-flotta épsége lehetővé teszi a szoros folyamatos ellenőrzését és elaknásítását.
Miért fontos ez? A WSJ szerint a hagyományos iráni flotta pusztulása „relatíve keveset számít” ebben a térségben: a Gárda mozgékony hajói továbbra is képesek megbénítani a világ egyik legfontosabb vízi útvonalát, ami közvetlen kihívást jelent az amerikai terveknek.
Fokozott készültség
Az iszlámábádi tárgyalások kudarca után a közel-keleti hadszíntér ismét a közvetlen összecsapás szélére sodródott. Míg Izrael mozgósít, egy friss elemzés rámutat, hogy Irán tengeri ütőképessége – a súlyos veszteségek ellenére – továbbra is jelentős fenyegetést jelent.
- Izraeli mozgósítás: Ejal Zamir vezérkari főnök utasította az Izraeli Védelmi Erőket, hogy váltson „fokozott készültségi állapotba”, és készüljön fel az Iránnal való ellenségeskedés újraindulására – jelenti a Ynet.
- A diplomácia bukása: A lépés közvetlen válasz a Trump által április 7-én tető alá hozott kéthetes tűzszünet összeomlására.
- Katonai parancs: A Ynet szerint az izraeli hadsereg megkezdte a „harckészültségi eljárást”, minden egységnek állandó készenlétet rendeltek el. Zamir nemrég Libanonban kijelentette: a hadsereg készen áll a „teljes erővel való visszatérésre”, ha a helyzet úgy kívánja.
Északi front
Miközben a feszültség tetőzik az iráni fronton, az izraeli erők Libanon déli részén is intenzív harcokat vívnak.
- Rakétatámadás: A Hezbollah terrorszervezet ma mintegy 20 rakétát lőtt ki Libanonból Izrael északi területeire. A lövedékeket vagy elfogta a légvédelem, vagy lakatlan területen csapódtak be; sérültekről nem érkezett jelentés.
- Szemtől szemben: Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy végeztek azzal a Hezbollah-terroristával, aki kedden megölte Tuvel Joszef Lifshitz törzsőrmestert.
- A Golani-dandár 13. zászlóalja tűzharcba keveredett egy épületben, ahol Lifshitz elesett, az egyik terroristát megölték, míg a második terrorista elrejtőzött.
- Két nappal később a katonák visszatértek a helyszínre, a romok alatt rátaláltak a bujkáló terroristára, és közelharcban.
Kórházi rajtaütés
Az izraeli hadsereg nagyszabású akciót hajtott végre a dél-libanoni Bint Dzsbeil állami kórházánál, amelyet a Hezbollah fegyveresei bázisként használtak.
A művelet részletei:
- Likvidálás: A Givati-dandár katonái mintegy 20 fegyverest öltek meg a kórház területén, miután az épületből tüzet nyitottak az izraeli erőkre.
- Fegyverraktár: A rajtaütés során az épületen belül jelentős mennyiségű Hezbollah-fegyvert foglaltak le.
- Nemzetközi jog: Az izraeli hadsereg hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet szisztematikusan katonai célokra használja az egészségügyi létesítményeket és mentőautókat, ami súlyosan sérti a nemzetközi jogot.
A figyelmeztetés elmaradt haszna: Az izraeli hadsereg közölte, hogy a behatolás előtt több csatornán keresztül felszólították a libanoni hatóságokat a kórházi katonai tevékenység beszüntetésére, de a Hezbollah ezt figyelmen kívül hagyta.
Likvidálások Gázában
Az izraeli hadsereg este bejelentette, hogy egy szombati légicsapás során végeztek a Hamász terrorszervezet elit Nukba alakulatának több parancsnokával a Gázai övezet középső részén. Az érintettek közvetlenül részt vettek az október 7-i túszejtésekben, illetve túszok őrzésében.
- Ali Szami Muhammad Sakra: A Nuba szakaszparancsnoka. Részt vett Hersh Goldberg-Polin, Alon Ohel, Elija Cohen és Or Levy elrablásában a Re’im melletti óvóhelyről.
- Muhammad Mabhuh és Muhammad Fuad Gasszer Szajid: A Hamász Bureidzs zászlóaljának parancsnokai. Ők tartották fogva Avinatan Ort. A katonaság bizonyítékként közzétett egy fotót is, amelyen Szajid látható Avinatannal egy gázai alagútban.
A művelet körülményei
- A fenyegetés: A terrorsejt megközelítette a stratégiai fontosságú „Sárga Vonalat”, és közvetlen támadást tervezett az ott állomásozó izraeli erők ellen.
- Az eredmény: A csapásban összesen hét ember vesztette életét a Hamász hatóságai szerint. Köztük voltak a Nukba más tagjai is, akik rakétatámadásokért voltak felelősek.
Toborzási válság
Éles ellentét alakult ki az izraeli hadsereg vezetése és a koalíciós politikusok között a ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentességéről szóló törvényjavaslat kapcsán.
A konfliktus magja: Boaz Biszmuth, a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke azt sugallta, hogy Zamir vezérkari főnök támogatja a koalíció által benyújtott tervezetet. A hadsereg hivatalos közleményben reagált:
- Nincs támogatás: Zamir „nem fejezte ki támogatását egyetlen konkrét sorozási törvényjavaslat mellett sem”.
- Sürgető szükség: A vezérkari főnök nem politikai, hanem katonai szempontokat hangsúlyoz: a hadseregnek átfogó megoldásra van szüksége a „közvetlen és sürgető” emberhiány kezelésére.
Indok: A hadsereg szerint a jelenlegi biztonsági helyzetben a hadseregnek 12 000 új újoncra (főként harcoló alakulatokhoz) lenne szüksége azonnal. Ezzel szemben:
- Adat: 80 000 ultraortodox fiatal (18-24 év között) alkalmas a szolgálatra, de nem vonult be.
- Veszélyes rövidítés: 2027 januárjától a kötelező szolgálati idő 30 hónapra csökkenne. Zamir figyelmeztetett: a növekvő műveleti igények mellett ez „ésszerűtlen terhet” róna a tartalékosokra.
Zamir hárompontos csomagja: A vezérkari főnök korábban három törvény sürgős előmozdítását kérte a kormánytól a harckészültség fenntartása érdekében:
- 36 hónap: A férfiak kötelező szolgálati idejének visszaállítása/meghosszabbítása 3 évre.
- Tartalékos reform: Új szabályozás a tartalékosok behívására, mivel a jelenlegi vészhelyzeti rendeletek korlátozottak.
- Releváns sorozási törvény: Egy olyan jogszabály, amely ténylegesen alkalmazkodik a hadsereg jelenlegi létszámigényeihez.
Mi a tét? A Legfelsőbb Bíróság 2024. júniusi ítélete kimondta, hogy nincs jogalapja a haredi férfiak mentességének, és elrendelte a sorozásukat célzó törvény kidolgozását.
- A kritika: Az ellenzők szerint a kormány jelenlegi tervezete valójában csak konzerválná a mentességet a jesiva-hallgatók számára.
- A menetrend: A koalíció a május 10-én végződő parlamenti szünet után tervezi áttolni a törvényt a szolgálati idő meghosszabbításáról szóló javaslattal együtt.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Trump mindent akar Irántól, a helyzet Libanonban, likvidálások Gázában és politika first appeared on Új Kelet Live.
