ujkeletlive

Tegnap éjszaka eufórikus hangulatban ünnepelt Magyarország, a rendszerváltás óta nem tapasztalt közel 80 százalékos részvétel mellett a magyarok fellázadtak, és a választók mintegy kétharmada döntött úgy, hogy leváltja Orbán Viktor 16 éves rezsimjét.

A kétharmados elsöprő többséghez nagyban hozzájárult a generációváltás, illetve az is, hogy  Magyar kampányában hatékonyan szólította meg a fiatalokat, és miközben az elmúlt két évben az ország legeldugottabb településére is ellátogatott és sikerült mozgósítania a vidéki szavazókat. Emellett, a határontúli magyarok is csatlakoztak a kormányváltáshoz, világszerte többen döntöttek úgy, hogy a levélszavazat helyett személyesen járulnak Magyarországon az urnákhoz, és ezért hajlandóak voltak akár Ausztráliából is útra kelni.

Orbán kihívója, a nála mintegy 20 évvel fiatalabb Magyar Péter jobboldali demokrata pártját – a Tiszát alig két évvel ezelőtt jegyezte be, előzetes politikai múlt, és tapasztalat nélkül; ismeretlenül a Fideszhez közeli berkekből robbant a politikába. Volt felesége Varga Judit, Orbán igazságügyi minisztereként az akkori  köztársasági elnök – Novák Katalin által kezdeményezett vitatott pedofil kegyelmi kérvény aláírása után kénytelen volt lemondani, és a politikától visszavonulni. A botrányos kegyelmi kérvény viharában Varga exférje a médiában kiszivárogtatott, kettejük rögzített beszélgetése révén fedte fel a rezsim működését. Akkoriban Magyar sem gondolta, hogy az etikailag ugyan megkérdőjelezhető – saját feleségével való beszélgetés rögzítése, és közzététele mekkora visszhangot vált ki. Tulajdonképpen a semmiből jött, de bennfentesként rálátása volt Orbán rezsimjének gyenge pontjaira. Frissen bejegyzett frakciójával két évvel ezelőtt a parlamenti választásokon indult először kiugró sikerrel, képviselőjelöltjeit népszavazással választotta ki.

Főbb döntéseit általában támogatói felhatalmazásához, kvázi népszavazáshoz kötötte, és az alapoktól kezdte el lépésenként felépíteni a parlamenti választásokra a felkészülést.

Kampányát az Orbán rezsim szigorú elszámoltatására alapozta, és a megosztás helyett a nemzet egységét tűzte ki célul. Magyar az illiberális kormányzati rendszer, az orosz függőség, és EU ellenes politika felszámolását ígérte, amelyre reális esélye csak kétharmados többséggel lehetett.

A 16 év autokrata vezetés után lemondó Orbán beszédében elismerte a választási eredményt, ami „világos és fájdalmas, de egyértelmű, és ennek következtében a kormányzás lehetőségét nem nekünk adták.” A volt miniszterelnök, bár a nap folyamán azt mondta nagy bukás esetén lemondana, a tegnapi esti beszédében megerősítette, hogy nem adja fel, és az ellenzék soraiban folytatja tovább.

Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások rendre Magyar fölényét jelezték a várható eredmény korántsem volt borítékolható. A kormányzó Fidesz igényeihez meglehetősen átszabott választási rendszer és körzetek, vagy az ál-terrorcselekményekkel való riogatás miatt a végső győzelem, és a kormányalakítás lehetősége csak nagy részvétel, és erős összetartás mellett volt lehetséges, miközben az orosz beavatkozástól való félelem beárnyékolta a választások tisztaságát.

Az elsöprő győzelmet követően Orbán telefonon gratulált a megválasztott miniszterelnöknek, miután rendre csatlakoztak az európai vezetők is.  Ugyanakkor, Orbán bukása Donald Trump veresége is egyben, aki a Brüsszellel szembeszálló volt magyar miniszterelnökben kiváló szövetségesre talált. Trump többször is hangsúlyozta támogatását jelöltje mellett, sőt amerikai újjáépítési támogatást is beígért, majd közvetlenül a választások előtt JD Vance alelnököt küldte Budapestre, aki két napig kampányolt Orbánnak a siker érdekében. Trump utolsó erőfeszítései  ellenére, azonban világossá tette, hogy együtt fog működni Magyar Péterrel is, amennyiben megnyeri a választásokat.

Magyar választási beszédében egységet, és az ország újjáépítését ígérte, majd a rendszer bábjai és tartóoszlopai önként távozására szólított fel, beleértvea a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Médiahatóság elnökét, illetve az Országos Bírói Hivatal elnökét.

„Tudjuk, hogy ez a felhatalmazás, amit ma kaptunk, példátlan. Tudjuk, hogy olyanok is szavaztak ma ránk, akik soha nem gondolták volna, hogy mellénk állnak majd. Tudjuk, és minden nap tudni fogjuk ezt, és minden nap, minden órában meg fogjuk szolgálni a bizalmatokat,” – ígérte a megválasztott miniszterelnök.

A magyarországi választások az egész világon címlapon szerepeltek, amikor biztossá vált az eredmény a forint erősödni kezdett. Az események az izraeli médiában is központi szerepet kaptak, tudván, hogy Orbán bukása miatt Binjámin Netanjahu miniszterelnök legerősebb európai szövetségesét vesztette el, aki biztosította az ellenállást az ENSZ és a brüsszeli kritikákkal szemben, és megvédte Netanjahut a hágai vádakkal kapcsolatban.

Netanjahu ezidáig nem gratulált Magyar Péternek, és valószínűleg nem is fog addig, amíg Trump nem erősíti meg támogatását.

Kampányában Magyar kerülte az Izraellel kapcsolatos megjegyzéseket, és alapvetően az Orbán-reszim hibáinak javítására koncentrált. Tegnap esti beszédében a megválasztott miniszterelnök határozottan elköteleződött Magyarország európai uniós és NATO-tagsága mellett, emellett a visegrádi szövetség megerősítését, és kibővítését ígérte. Bejelentette, hogy első útja Varsóba, a második Bécsbe vezet, a harmadik pedig „Brüsszelbe, hogy hazahozzam a magyar embereket megillető uniós forrásokat.”

Izraelben egyedül az ellenzék vezetője gratulált a választási győzelemhez, a magyar származású Jáir Lapid magyar nyelven fejezte ki reményét a két ország közötti jó kapcsolat további jövőjére vonatkozóan.

Izrael

A bizottság átnyomta, míg Grunisz elnök ellenezi Netanjahu jelöltjének kinevezését a Moszad élére

A magas rangú kinevezéseket jóváhagyó tanácsadó bizottság átengedte Roman Gofman vezérőrnagy, Binjámin Netanjahu miniszterelnök katonai titkárának jelölését a Moszad igazgatói posztjára, – közölte vasárnap este Netanjahu hivatala, miután a miniszterelnök aláírta Gofman kinevezési okmányát, aki elvileg június 2-án kezdi meg ötéves mandátumát.

A bizottság három tagja a kinevezés mellett szavazott, míg a bizottság elnöke, Aser Grunisz nyugalmazott Legfelsőbb Bírósági elnök ellenezte, és különvéleményt fogalmazott meg. Az ügy valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság elé fog kerülni Gofman etikai feddhetetlenségével kapcsolatos aggályok miatt, és Grunisz fenntartásait követően a bírák valószínűleg a kinevezés ellen fognak dönteni a várhatóan benyújtásra kerülő petíciók ügyében.

Grunisz többször találkozott Netanjahuval, és próbálta meggyőzni, hogy álljon el a vitatott kinevezéstől, de a miniszterelnök ragaszkodott hozzá, miközben a ynet értesülései szerint Gali Baharav-Miara főügyész szintén jogi nehézségeket vetett fel Gofman etikai alkalmasságára vonatkozóan.

Emellett, Ejál Zamir vezérkari főnök és David Barnea, a Moszad jelenlegi igazgatója szintén nyilatkozott a bizottság előtt. Zamir támogatta Gofman kinevezését, Barnea ellenezte azt, kijelentve, hogy „bármilyen parancsnoki fegyelmi megjegyzés kizárja az előléptetést – legfőképpen a Moszad vezetésére való kinevezést.” Miután hallotta, hogy Gofman ellen fegyelmi eljárás folyt, Barnea azt mondta: „ennek jelentősége van,” és a ynet értesülései szerint hozzátette, hogy az ügyben „a hatalommal való visszaélést” érzékel.

Zamir szerint Gofman „dicsőséges katonai pályafutást futott be, kiváló ember és minden szempontból méltó a posztra. Úgy vélem, ha nem erre a tisztségre jelölik, akkor is méltó lett volna a legmagasabb katonai beosztásokra, talán a jövőben a vezérkari főnöki posztra is,” – állítja a vezérkari főnök, kikerülve az etikai vétségre vonatkozó részt.

Előzmények

Netanjahu már több mint négy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy Gofmant akarja kinevezni, a bizottság azonban ezidáig nem hagyta jóvá a döntést az etikai feddhetetlenséggel kapcsolatos aggályok miatt, miközben a miniszterelnök minden követ megmozgatott, főleg Grunisz meggyőzésére.

A háttérben Gofman alkalmasságát megkérdőjelező intézkedés áll, miszerint a parancsnok jóváhagyta az akkoriban 17 éves Ori Elmakaies bevonását az Irán, a Hezbollah és a Hamász ellen irányuló arab nyelvű befolyásoló kampányba. Az akció végül azzal zárult, hogy a biztonsági hatóságok hosszabb időre őrizetbe vették a fiút, miután titkos információk közzétételével vádolták. Elmakaies 18 hónapig volt előzetes letartóztatásban, mire a vádakat ejtették, mert végül kiderült, hogy az interneten közzétett titkos információkat az Izraeli Védelmi Erők hírszerző tisztjei adták át neki. Ügyvédjei azt is bebizonyították, hogy Gofman irányította az akkor még kiskorút, miközben hazugsággal próbált elhatárolódni a fiú irányításától, ami komoly árnyékot vet magatartására.

Elmakaies maga is kérte, hogy megjelenhessen a bizottság előtt, hogy tiltakozzon Gofman kinevezése miatt, végül azonban a bizottság beérte az általa a médiának adott két interjú átiratának elolvasásával.

Megjegyzendő – a három bizottsági tag Talia Einhorn, Daniel Hershkowitz, és Mose Teri úgy döntött, hogy az ügyben nem történt etikai vétség, olymódon, hogy közülük csak ketten látták az Elmakaies-ügy részleges kivonatát, az eredeti titkosított dokumentumokra nem voltak kíváncsiak.

Prof. Hershkowitz, miután olvasta részleges dokumentumokt, azt állította -„ezekben az anyagokban semmi olyat nem találtam, ami csorbítaná Roman Gofman vezérőrnagy etikai feddhetetlenségét,” ,- míg Grunisz különvéleményében akként fogalmazott „nem helyénvaló kinevezni a Moszad, és a Különleges Feladatok Intézetének élére. Kétlem, hogy Gofman ne tudott volna arról, hogy a hadosztály kiskorút alkalmazott. Mindazonáltal a vita kedvéért feltételezem, hogy Gofman dandártábornok nem tudott erről. Mivel egy kiskorú izraeli állampolgár alkalmazása erkölcsi-etikai szempontból rendkívül súlyos hiba, ez az etikai feddhetetlenség jelentős csorbulása, amely Gofmannak tulajdonítható.”

Az érintett Elmakaies a kinevezés jóváhagyása a közösségi médiában közzétett bejegyzésében tiltakozott, „nevetséges döntésnek” nevezve a kinevezési bizottság határozatát.

„A bizottság határozottan elutasította, hogy meghallgasson engem, és G. dandártábornokot, akinek Roman Gofman hamis vallomást tett az hadsereg belső vizsgálata során, ezzel figyelmen kívül hagyva az igazságot az ismételt tanúskodási kérelmeim ellenére. Nem fordulhat elő, hogy a bizottság csak az egyik felet hallgatja meg, amely ráadásul nem a károsult fél. Roman Gofman nem mondott igazat a hadsereg vizsgálata során a legfontosabb kérdésben – miszerint ő irányította-e Ori Elmakaiest. Roman Gofman illegálisan alkalmazott engem, majd azonnal elhatárolódott tőlem, sorsomra hagyott, és nem vetett véget a rémálomnak, amin keresztülmentem. Aki sorsára hagyott egy 17 éves fiút, az sorsukra hagyja a Moszad ügynökeit is. Roman Gofman kinevezése valós veszélyt jelent a Moszadra és Izrael biztonságára – nem állok meg itt, harcolni fogok a kinevezés megsemmisítéséért.”

Az ügy háttere miatt Gofman kinevezése a Moszad élére, főleg a jelenlegi érzékeny időszakban több kérdést is felvet. Grunisz többször is próbálta meggyőzni a miniszterelnököt, hogy álljon el szándékától, Netanjahu a bizottság döntése után azonban közölte: „Gofman vezérőrnagy az elmúlt két évben katonai titkáromként szolgált. Kiváló, bátor és kreatív tiszt, aki a háború során végig újszerű látásmódról, és lenyűgöző taktikai készségről tett tanúbizonyságot. Sok sikert kívánok Gofman vezérőrnagynak a Moszad élén, és biztos vagyok benne, hogy sokat fog tenni Izrael biztonságáért.”

Az etikai aggályokat félretéve, Gofman kinevezése azért sem érthető, mivel nem szerencsés egy tapasztalat nélküli „külsőssel” megtörni a kémügynökség működési hierarchiáját. Kiválasztása során döntő érv volt, miszerint agresszív, diszkrét, és lojális a miniszterelnökhöz, jövendőbeli kémfőnök létére azonban a nyelvtudás nem volt alapvető követelmény, mivel Gofman az oroszon kívül, köztudottan még az angolt is aligha töri.

The post Ruszkik haza! Rezsimváltás Magyarországon first appeared on Új Kelet Live.