Avi/ujkelet.live
Irán körül a helyzet
Dróntámadás: A kuvaiti hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint ma reggel Irak területéről indított öngyilkos drónok csaptak le az emírség északi határán található két katonai állásra. A támadás során személyi sérülés nem történt, azonban az infrastruktúrában anyagi károk keletkeztek.
USA-Irán: Megszakadt diplomácia
Iráni jelentések szerint Abbász Araghcsi külügyminiszter telefonon egyeztetett Aszim Munir pakisztáni hadseregparancsnokkal és Mohammad Ishaq Dar külügyminiszterrel. A diplomáciai mozgás ellenére a helyzet borús: a Reuters beszámolója szerint jelenleg nem látszik esély az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatására a közeljövőben.
Kína visszautasítja az amerikai vádakat
A kínai külügyminisztérium reagált az amerikai hadsereg azon állítására, miszerint lefoglaltak egy Iránba tartó hajót, amely állítólag „Kína ajándékát” szállította. Peking szerint a vádaknak „nincs ténybeli alapja”, és hangsúlyozták, hogy az országok közötti normális kereskedelmi kapcsolatokat nem szabadna külső zavaró tényezőknek kitenni.
Trump-terv: A tengeri stratégia
A CNN értesülései szerint a Trump-kormány új, kiterjedt támadási terveket készít elő Irán ellen arra az esetre, ha a diplomácia végleg kudarcot vallana. A stratégia fókuszpontjai:
- Dinamikus tengeri célpontok: Az Iráni Forradalmi Gárda gyorshajói, amelyek a Hormuzi-szoros forgalmát ellenőrzik.
- Kettős felhasználású infrastruktúra: Olyan ipari és energetikai létesítmények, amelyek egyszerre szolgálnak polgári és katonai célokat.
- Vezető tisztségviselők: A tervek kiemelt célpontként kezelik a katonai felsővezetést, élükön Ahmad Vahidi forradalmi gárdaparancsnokkal.
Légicsapások a Hezbollah ellen
Az Izraeli Védelmi Erők pénteken közölte, hogy épületeket támadtak Dél-Libanonban, amelyeket a Hezbollah terrorszervezet használt. A légicsapások Khirbet Szelm és Touline városait érintették. A hadsereg tájékoztatása szerint a Hezbollah ezeket az épületeket a csapatok és Izrael elleni támadások elősegítésére használta, és a csapás válaszul szolgákat a tegnap esti, Stula északi határmenti településre kilőtt rakétasorozatra.
Politikai gát a katonai válaszok mögött? A katonai rádió szakértője szerint a hadsereg utal arra, hogy a Hezbollah sorozatos jogsértéseire adott „visszafogott” reakciók oka a „politikai szint utasításaiban” keresendő – azaz Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Iszrael Katz védelmi miniszter döntésein múlik a válaszlépések mértéke.
Megválaszolatlan kérdések a stratégia körül: Felmerül a kérdés, miért csak a Stulát ért rakétatűz váltott ki választ? Bár a Hezbollah korábban legalább tíz alkalommal próbált támadást intézni a Dél-Libanonban állomásozó izraeli erők ellen, ezek az incidensek eddig érdemi izraeli megtorlás nélkül maradtak.
Diplomáciai terv szaúdi szállal
Az Al-Jumhouriya libanoni lap tájékozott politikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy felgyorsultak a tárgyalások egy Izrael és Libanon közötti „megnemtámadási egyezmény” létrehozására. A folyamat amerikai, szaúdi és egyiptomi közvetítéssel zajlik, célja pedig a háborús állapot lezárása és a korábbi fegyverszüneti megállapodások felélesztése.
Kivonulás a Litani mögé
A terv legkritikusabb pontja a Hezbollah katonai erejének kezelése. Mivel a teljes leszerelés jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik, a közvetítők a következőkkel számolnak:
- Visszavonulás: A Hezbollah erőinek visszaszorítása a Litáni-folyón túlra.
- Kontroll: A nehézfegyverzet, a rakétaarzenál és a drónok „elhelyezése” és ellenőrzése egy kidolgozott program keretében.
- Libanoni hadsereg: Az izraeli kivonulással párhuzamosan a libanoni reguláris erők bevonulása a déli területekre.
- Kék Vonal: A vitatott határponti kérdések rendezése és a fogolycsere lebonyolítása.
Szaúdi szerepvállalás és Teherán bevonása
A jelentések szerint a szaúdi küldött, Jazid bin Farhan herceg aktívan egyeztet Teheránnal is, hogy biztosítsák a síita közösség részvételét a megoldásban. Szaúd-Arábia célja kettős:
- Belső stabilitás: Megakadályozni, hogy a háború után a Hezbollah „felborítsa az asztalt” és megbuktassa a kormányt.
- Taifi egyezmény védelme: Fenntartani a libanoni felekezetek közötti kényes hatalmi egyensúlyt.
Ellentmondó narratívák a libanoni sajtóban
A különböző politikai irányultságú lapok eltérően látják a helyzetet:
- Nidaa al-Watan (Hezbollah-ellenes): Szerintük Szaúdi-Arábia a fegyverek teljes átadását és állami kontroll alá helyezését sürgeti.
- Al-Akhbar (Hezbollah-közeli): Úgy véli, a szaúdi diplomácia elsősorban azért lépett akcióba, mert az öböl-országok lelkesedése alábbhagyott az Izraellel való normalizáció iránt, látva a jelenlegi izraeli politika kockázatait saját stabilitásukra nézve.
Egységfront kialakítása Bejrútban
A szaúdi közvetítő egy hármas csúcstalálkozó megszervezésén fáradozik, amelyen Joseph Aoun elnök (vagy az elnöki kör), Nabih Berri parlamenti elnök (a Hezbollah szövetségese) és Nawaf Szalám szunnita miniszterelnök vennének részt. A cél egy egységes libanoni álláspont és hivatalos dokumentum kidolgozása az Izraellel folytatandó tárgyalásokhoz.
8 ország közös nyilatkozatban ítéli el Izraelt
Nyolc arab és iszlám többségű ország külügyminisztériuma közös közleményt adott ki, amelyben határozottan elítélik a jeruzsálemi iszlám és keresztény szent helyeken tapasztalható „folyamatos status quo-sértéseket”. A nyilatkozatot Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Indonézia, Pakisztán, Egyiptom és Törökország jegyzi.
Diplomáciai vihar a Templom-hegy miatt
A dokumentum külön kiemeli azokat az incidenseket, amelyeket az aláírók „izraeli telepesek és szélsőséges miniszterek szüntelen betöréseinek” neveznek a Templom-hegy területére. A közlemény szerint:
- Rendőri védelem: A nyolc ország kifogásolja, hogy ezen látogatások az izraeli rendőrség védelme mellett zajlanak.
- Szimbolikus provokáció: Külön tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy az izraeli zászlót több alkalommal is felvonták a Templom-hegy (mely az al-Aksza mecsetnek is otthont ad) területén, amit a vallási kegyhely szentségének megsértéseként értékelnek.
Enyhülő vádak a csempészügyekben
Visszakozni kényszerülhet az államügyészség az „ellenség segítése háború idején” vádpont alkalmazásától a Gázába irányuló árucsempészési ügyekben, jelentette az i24. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések az államügyész és a kerületi ügyészek között arról, hogy ejtsék-e ezt a súlyos minősítést a folyamatban lévő eljárásokban.
Az államügyész kényszerített szigora
A helyzet pikantériája, hogy korábban maga az államügyész kényszerítette rá akaratát a vádhatóság csapatára, utasításba adva, hogy a gyanúsítottakkal szemben a lehető legszigorúbb vádpontot – az ellenség háborús segítését – alkalmazzák. A mostani „újratervezést” több tényező kényszerítette ki:
- Bírósági ellenállás: Több kerületi bíróság is negatív véleményt formált a vádpont bizonyíthatóságáról, és a Legfelsőbb Bíróság egyik döntése is megkérdőjelezte a szigorú besorolás jogosságát.
- A katonai ügyészség különútja: A katonai főügyész ielutasította, hogy csatlakozzon ehhez a „jogi kalandhoz”. A hadbíróságokon zajló eljárásokban a csempészéssel vádolt katonák ellen nem emeltek vádat az ellenség segítésének minősített esetében.
Mi a tét? A döntés alapjaiban határozhatja meg a háború alatti gazdasági bűncselekmények jogi megítélését. Ha az ügyészség visszavonulót fúj, az a vádak jelentős enyhítését és a korábbi keményvonalas stratégia kudarcát jelenti.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Visszavonul a Hezbollah? Titkos tárgyalások 1 megnemtámadási egyezményről first appeared on Új Kelet Live.
