ujkeletlive
Omer 23
Diplomáciai erőfeszítések Iszlámábádban
A meghosszabbított iráni tűzszünet, és a kiterjesztett tengeri blokád ellenére nincs áttörés a Donald Trump elnök részéről kezdeményezett tárgyalások újrafelvételére a pakisztáni fővárosban.
Az eredetileg két hétre tervezett fegyvernyugvás célja a háború befejezésére irányuló nukleáris tárgyalások véglegesítése, a háttérben nyomásgyakorlásként Trump amerikai blokádot vezetett be a Hormuzi-szoros iráni olajforgalmára, amit a teheráni rezsim elutasít, hasonlóan az iszlámábádi béketárgyalások folytatását.
A jelenlegi diplomáciai patthelyzet feloldására Trump különmegbízottait küldi Pakisztánba, párhuzamosan az iráni delegáció is megérkezett, a háttérben pedig regionális közvetítők a háború lezárását célzó tárgyalások újraindítására tesznek erőfeszítéseket.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter tegnap érkezett Iszlámábádba, ahol a pakisztáni külügyminisztérium tájékoztatása szerint felsővezetőkkel folytat tárgyalásokat. Steve Witkoff és Jared Kushner szintén útban van a pakisztáni fővárosba, hogy az iráni delegáció képviselőivel találkozzanak, – közölte tegnap a Fehér Ház, ugyanakkor JD Vance alelnök szintén indulásra készen áll, amennyiben az egyeztetéseken megegyezésre jutnak a magas szintű tárgyalások folytatására.
A háttérben Trump tovább fokozza a gazdasági nyomásgyakorlást Irán és Kína olajexport-kapcsolatának felszámolására. Washington szankciókat jelentett be egy jelentős kínai finomítói importőr, valamint olyan hajók és cégek ellen, amelyek a gyanú szerint érintettek a kereskedelemben. Pete Hegseth védelmi miniszter megerősítette, miszerint az iráni kikötők amerikai blokádja „folyamatosan bővül és globálissá válik.”
A Fehér Ház közleménye Witkoff és Kushner várhatóan ma utaznak Pakisztánba, hogy tárgyaljanak az iráni külügyminiszterrel, amit a teheráni állami média nem erősített meg.
„Az irániak beszélni akarnak. Személyesen akarnak egyeztetni, az elnök pedig mindig kész esélyt adni a diplomáciának,” – nyilatkozta Karoline Leavitt a Fehér Ház sajtófőnöke újságírók előtt, hozzátéve – „reméljük, hogy sikerül előrelépést elérni, és pozitív fejlemények születnek ebből a találkozóból. Az elmúlt napokban határozottan láttunk némi elmozdulást az iráni oldalról,” – tette hozzá Leavitt, miközben a héber médiában megjelent politikai források szerint a háború lezárása irányuló diplomáciai erőfeszítéseknek kevés a sikere, és az elnök nagy valószínűséggel a háború újrakezdése mellett fog dönteni.
Az iráni állami média az IRNA, és a Forradalmi Gárdához köthető Tasnim egyaránt arról számoltak be, hogy Aragchi és Trump megbízottai között nem terveznek találkozót, az iráni külügyminiszter azért érkezett Iszlámábádba, hogy tárgyalásokat folytasson Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel, Ishaq Dar külügyminiszterrel, illetve Aszim Munir vezérkari főnökkel, az Axios nyilatkozó pakisztáni tisztviselő szerint a Trump-adminisztrációval való találkozót ezt követően mérlegelik.
Az IRNA szerint Aragchi ismertetni fogja Irán álláspontját a háború jelenlegi állásáról, majd az ománi fővárosba, onnan pedig tovább indul Moszkvába, így egyelőre nem világos, hogy az amerikai megbízottakkal a találkozó egyáltalán létrejön-e. Az Axios amerikai forrásai szerint Kushner és Witkoff külön-külön kétoldalú tárgyalásokat folytatnak pakisztáni közvetítőkkel, és ezután – legfeljebb hétfőn kerülhet sor a találkozóra az iráni külügyminiszterrel.
A jelenlegi bizonytalan helyzetben Vance távolmaradását Washingtonban azzal indokolják, hogy tárgyalópartnere – az iráni parlament elnöke Mohammad Bagher Ghalibaf sem jelent meg Iszlámábádban. Ghalibaf egyelőre abban sem biztos, hogy továbbra is elvállalja a tárgyalások [amennyiben lesznek] vezetését az iráni fél részéről, és bár a rezsimen belüli hatalmi harcok miatt lemondását fontolgatja, egyelőre nem hozott ilyen jellegű döntést.
Összegezve – a Fehér Ház szerint a holtpontról elmozdulás tapasztalható az iráni fél részéről, a háttérben Trump a katari emírrel is egyeztetett a tűzszünetről, és a megállapodásra irányuló erőfeszítésekről, Vance pedig kabinetfőnökét, és tárgyalócsapatának más tagjait küldte Pakisztánba a Witkoff-Kushner delegációval, és készen áll az utazásra amennyiben a tárgyalások jó irányba haladnak.
Trump, és a NATO
A Reuters tegnap megjelent riportja egy amerikai tisztviselőt idézett, aki szerint a Pentagonon belül küldött email olyan intézkedéseket javasolt, melyekkel az USA büntetné azon szövetségeseit, akik nem támogatják kampányát, ugyanakkor a feljegyzés nem vetette fel az USA kilépését a szövetségből, és nem javasolta az európai bázisok bezárását sem, ahogyan Donald Trump elnök korábban felvetette lehetséges megtorlásként.
A jelentésben foglaltakra válaszul a NATO világossá tette, miszerint az észak-atlanti szövetség alapító szerződése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné tagállamok felfüggesztését, vagy kizárását, – közölte a BBC.
Összhangban Trump korábbi NATO-ellenes kijelentéseivel, az említett email többek között megemlíti, hogy az USA kezdeményezheti Spanyolország tagságának felfüggesztését az iráni háborúval kapcsolatos magatartása miatt, továbbá pedig azt is felvetette, hogy vizsgálják felül az USA álláspontját az Egyesült Királyság Falkland-szigetekre vonatkozó igényével kapcsolatban, amelyre köztudottan Argentína is igényt tart.
A Pentagon belső javaslataira vonatkozóan, a BBC-nek nyilatkozó NATO forrás hangsúlyozta, hogy a szervezet alapító okmánya „nem ír elő semmilyen rendelkezést a NATO-tagság felfüggesztésére vagy a kizárásra,” míg Spanyolország vezetője szintén elutasította a jelentésben foglaltakat.
„Mi nem emailek alapján, hivatalos dokumentumokkal, és hivatalos álláspontokkal dolgozunk, amelyeket jelen esetben az Egyesült Államok kormánya képvisel. Spanyolország támogatja a teljes körű együttműködést szövetségeseivel, de mindig a nemzetközi jog keretein belül,” – közölte újságírók előtt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
Trump az Egyesült Királyságot, személy szerint Keir Starmer brit miniszterelnököt is azzal vádolta, hogy nem támogatta eléggé az iráni háború kapcsán. Starmer azonban nem változtat azon álláspontján, miszerint a háborúba való belebonyolódás, illetve az iráni kikötők jelenlegi amerikai blokádja nem áll az Egyesült Királyság érdekében, ettől függetlenül engedélyezte az USA-nak, hogy brit bázisokat használjon a Hormuzi-szorost célzó iráni helyszínek elleni csapásokhoz, a brit légierő (RAF) gépei pedig részt vettek iráni drónok kiiktatásában.
Trump gyenge „papírtigriseknek” nevezett európai szövetségei közül, az Egyesült Királyság, Franciaország, és többen mások is jelezték támogatásukat a globális olajszállítási útvonalán, a Hormuzi-szoroson történő áthaladás biztosítására, azonban kizárólag egy tartós tűzszünet vagy a háború befejezése után.
A Pentagon jelentésre utalva, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök összetartásra szólította fel a NATO-szövetségeseket, mondván, a szövetség az „erő forrása. Dolgoznunk kell a NATO európai pillérének megerősítésén, melynek egyértelműen ki kell egészítenie az amerikait,” – közölte Meloni újságíróknak egy ciprusi uniós csúcstalálkozón.
A német kormány pedig kiállt Spanyolország tagsága mellett – „Spanyolország a NATO tagja, és nem látok okot arra, miért kellene ennek megváltoznia,” – közölte a német kormányzati szóvivő egy berlini sajtótájékoztatón.
A Trump-adminisztráció azonban továbbra is éles kritikákat fogalmaz meg a szövetségesekkel szemben, összhangban az elnök véleményével, miszerint a NATO segítségére egyaránt nem volt szüksége, hogy legyőzze Iránt, de azért szólított fel csatlakozásukra, mert látni akarta a szándékot.
Kingsley Wilson, a Pentagon sajtótitkára a BBC-nek nyilatkozva Trump szavait ismételte meg, mondván mindannak ellenére, amit az USA a NATO-szövetségeseiért tett, „ők nem voltak ott mellettünk. A Védelmi Minisztérium gondoskodni fog arról, hogy az elnöknek legyenek hiteles opciói annak biztosítására, hogy szövetségeseink többé ne legyenek papírtigrisek, hanem kivegyék a részüket a feladatokból. Az ezzel kapcsolatos belső egyeztetéseket nem kívánjuk tovább véleményezni.”
Pete Hegseth védelmi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján szintén élesen bírálta az európai szövetségeseket, amiért szerinte nem vállalnak kellő szerepet az Irán elleni fellépésben, mondván Washington nem számít Európára, ugyanakkor az európai országoknak nagyobb érdekük fűződik a Hormuzi-szoros biztonságához, ezért aktívabb katonai részvételt várna el tőlük, majd hozzátette – „az ingyenélés idejének vége.”
Trump szerint a NATO „egyirányú utca,” mivel az Egyesült Államok aránytalanul nagy terhet visel a szövetségben, amit a Reuters névtelen Pentagon-forrása is tovább hangoztatott, mondván a NATO-tagok részéről a belépési, állomásoztatási, és átrepülési jogok biztosítása csupán az „abszolút minimumot” jelenti az együttműködésben, Washington ennél sokat többet vár el.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Sábát reggeli hírek – iszlámábádi diplomácia; Trump, és a NATO first appeared on Új Kelet Live.
