A múlt homályából – Orbán Viktor Miskolcon – a DH albumából
Szántó István
Related article
Felsűlt Sanyi bácsi Radatronja – megjelent a Miskolci Naplóban – egyszerű negatívra filmeztek, aztán vagy sikerült az előhívás, vagy nem
Az első fekete-fehér fényképet úgy a hetvenes évek elején a rendőrségtől kaptam. Gyorshajtás miatt, cirka hetvenkilométeres sebességgel mehettem a Szentpéteri kapuban. Egy olyan...
Szántó István
0 Comment
Egyet fizet kettőt kap – inkább kétszer mint egyszer se – amikor lapzárta előtt még valami hiányzik – a szerkesztő és az ollója nem ismer lehetetlent
Mivel belülről ismerem a média működési rendszerét, kijelenthetem semmin nem csodálkozom. Félévszázad alatt nagyon sok necces lapzártát megértem. Sokszor álltam a szőnyeg szélén...
Szántó István
0 Comment
Olyanokat keresek, akik ott a Búza téri standon sütögették a pecsenyénket – vagy a lángosunkat
Rudolf Schuszter Szlovákiai egykori köztársasági elnöke ( bocsánat a korábbi elírásért, egyébként előzőleg Kassa első titkára is volt) Miskolcra átugorva először mindig a...
Szántó István
0 Comment
Természetes volt, hogy a főszerkesztő íróasztalára költözzön egy ilyen szobrocska – Lenin is elment – megjelent a Miskolci Naplóban
Választások előtt mindig is nőtt a szerkesztőség látogatottsága. Jöttek a telefonok, a baráti hívások, hogy ez vagy az a szimpatikus politikus tiszteletét tenné...
Szántó István
0 Comment
Jó csapatba kerültem – dedikálás az Erzsébet téren, pénteken öt órától – mindenből lesz amit idáig elkövettem
Pénteken dedikálunk Miskolcon az Erzsébet téren. Fedor Vilmos és Hajnal József között öt órától várom az Olvasókat az említett helyre. Az apropó az...
Szántó István
0 Comment
Hogyan védték meg a szeretteiket a hullarablóktól – automata temetői puskákkal
Örök dilemma a jogalkotásban, hogy az ember meddig mehet el tulajdona, illetve értékei védelmében. Ezek az értékek nem mindig jelentenek vagyont vagy értéktárgyakat...
Szántó István
0 Comment
Más a méretes ancúg – megjelent a Miskolci Naplóban – a rőfösboltok aranybányák voltak
Drága édesapám temetésén, tizenkét esztendősen egy világosszürke, vágott nyakú twist pulóverben szipogok. Rá egy évre a nénikém pult alól, protekciósan megveszi életem...
Szántó István
0 Comment
Határesetek – megjelent a Miskolci Naplóban – teljesült Apukám jóslata
Pontosan 1956 tavaszán hagytam el az országot életemben először. Drága mamámmal utaztunk kettesben Losoncra, Jolánka nénihez. Apukám nem jöhetett velünk. Így is egy...
Szántó István
0 Comment
Nem először és nem utoljára – él a Bató ház átka – hogyan vezessünk kék lámpával , amikor a villamos nem képes kitérni
Régóta foglalkozom a Bató ház történetével, Eszter legendájával és már többször is megírtam mi lett a sorsa azoknak, akik tevékenyen részt vettek a...
Szántó István
0 Comment
Vízi Laci most lenne hetvenesztendős – a holnapi Északban Szeánsz Lacival címmel írok róla
Sokunk emlékeiben él még Vízi László miskolci építész, vállalkozó az IPOSZ hajdani elnöke aki korán itt hagyott minket. Laci nagyon igazságtalanul korán hunyt...
Szántó István
0 Comment
Vágatlanul – vendégem Nádházy Péter, Amerikából – negyven évet dolgozott a Ford gyárban – csaknem százszor látogatott haza, Miskolcra
Eredetileg zoomos beszélgetés lett volna. Végül skypos lett. A felvétel minősége is ennek megfelelő. Gajdos Imre barátom javaslatára kerestem meg NádháziyPétert, aki 1966-ban...
Szántó István
0 Comment
Vágatlanul – vendégem Nagy István a cementgyár volt vezérigazgatója – nincs aki megfejje a szamarait
Összejött a beszélgetés. A téma mi más lett volna, mint a cementgyár sorsa. A volt vezérigazgató visszasírja a régi szép időket. Egyetért...
Szántó István
0 Comment
Kiből lesz az utcaseprő – megjelent a Miskolci Naplóban – a boszorkányok is megirigyelnék
Ha nem tanulsz, legfeljebb utcaseprő leszel. Bizonyára nem csak engem rémisztgettek ezzel. Így aztán már gyermekként kiemelt figyelmet tanúsítottam a szakma iránt. Eltöprengtem,...
Szántó István
0 Comment
Lejtmérés a múlt századból – éppen velem egyidős – mi célt szolgálhatott – vagy szerencseszámok
Mostanában próbálom felfedezni a városomat. Gyalogos kakukként. Olyan napi hat kilométer húzok le, s ezt az okos telefonom programja is rögzíti. Közben fotózok....
Szántó István
0 Comment
A középkor lehelete – ezt is én írtam a könyvemben – a mi Sötétkapunk
Mi, miskolciak félszavakból is megértjük egymást. Számunkra egy Sötét kapu létezik. Az az egy, amely összeköti az Avas felől leereszkedő Rákóczi utcát a...
Szántó István
0 Comment
Visszaút nincs -ezt is én írtam – megemlékezés
Tóth Benjámin élete végéig az egyik legfelkészültebb, legismertebb társadalmi szónok volt a városban. A hitehagyott elhunytak még éltűkben felkérik a búcsúztatásukra. Egyszemélyes intézmény....
Szántó István
0 Comment
Jöjjön ide nosztalgiázni – Péter boltjában asztaltáncoltatás nélkül zajlik a múltidézés – Kerényi László képei
Hogy is tudnék megállás nélkül elgurulni a Győri kapui Zólyomi Péter régiségboltja előtt, amikor tudom, itt mindig számíthatok valami újdonságra meglepetésre. Itt minden...
Szántó István
0 Comment
Legyen újra villanyrendőr – minden tiszteletem a másként gondolkodóké – bezzeg a Coloszeum még mindig ott pöffeszkedik – itt lenne a helye
Minden vendégem rákérdez, hogy miért is nevezik Miskolc centrumát villanyrendőrnek. A szakállas történet számunkra egyszerű és ismert. Eszünkbe se jut ezen töprengeni. Nemrégiben...
Szántó István
0 Comment
Ezt már olvasta?
No Image