ujkeletlive
Gázai offenzíva és Irán
Figyelmen kívül hagyva Ejál Zamir vezérkari főnök figyelmeztetéseit, hajnalig tartó ülést követően a politikai-biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyta az Izraeli Védelmi Erők gázai-övezeti offenzívájának kiterjesztésére vonatkozó terveket.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök jóváhagyása annak ellenére történt, hogy a vezérkari főnök figyelmeztette a kormányt a túszok életét veszélyeztető katonai nyomás erőltetését illetően, ugyanakkor a humanitárius segélyek beengedésének szükségességét is hangsúlyozta, annak érdekében, hogy Izrael elkerülje a háborús bűnök vádját.
Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter korábbi fenyegetéseinek eleget a miniszterelnök végül beleegyezett a gázai szárazföldi offenzíva végletekig történő kiterjesztésébe, ugyanakkor úgy tűnik egy másik – a Fehér Ház irányából jövő figyelmeztetésnek is engedelmeskedve a széles körű médiakampánnyal és 60 ezer tartalékos behívásával bejelentett gázai háború újabb fejezete legfeljebb Donald Trump elnök Közel-keleti útja után esedékes.
Összegzésként, az elkövetkező két hétben sok minden nem fog változni, annak ellenére, hogy a tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítések tovább folytatódnak, és annak ellenére sem, hogy a kabinet látszólag zöld utat adott a gázai humanitárius segélyek újraindításának. Ben-Gvir ugyan ellene szavazott, de ahogyan a gázai művelet kiterjesztése sem kezdődik azonnali hatállyal, a segélyek bejutása csak akkor következhetne be, amennyiben egy létrehozandó nemzetközi alapítvány lesz felelős a kiosztás végrehajtását illetően. A kabinet egyáltalán nem döntött a segélyezés megkezdéséről, csak egy semmilyen kötelezettséget nem jelentő szándéknyilatkozatot szavazott meg.
A Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke nélkül mintegy hét órán át tartó kabinetülésen a koalíció a Hamász terrorszervezet legyőzésére irányuló gázai offenzíva tovább folytatását, mint a háború legfőbb célját határozta meg.
A Függetlenség Napján tartott egyik rendezvényen felszólalva Netanjahu megerősítette, hogy a Hamász feletti győzelem a háború elsődleges prioritása, mondván, hogy a túszok kiszabadítása fontos cél, „de van egy magasabb rendű cél is. A legfőbb cél az ellenségeink feletti győzelem, és ezt el fogjuk érni.” Noha a miniszterelnök eddig következetesen kitartott amellett, hogy a legutóbbi tűzszünet összeomlása után újraindult harcok legfőbb célkitűzése a fogvatartottak kiszabadítása, úgy tűnik ezúttal Szmotrich terveit erősíti, aki az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy az övezetben megerősített harcok elsődleges célja nem a túszok kiszabadítása, hanem a Hamász terrorszervezet legyőzése.
Az említett túszalkuval kapcsolatban egyébként ellentmondásos, többnyire félrevezető hírek jutnak el a médiába. Ilymódon, miközben Izrael a katonai műveletek kiterjesztésével kvázi deklarálta a tűzszüneti tárgyalások zsákutcába jutását, a közvetítők és a Hamász terrorszervezet megerősítették a jelenleg is zajló egyeztetések további folytatását.
Eközben, az elmúlt napokban váratlanul izraeli politikai források azt kezdték terjeszteni a médiában, hogy az egyik tárgyaló Katar szándékosan állja útját a túszalku megállapodásnak, és arra akarja rávenni a Hamászt, hogy ne egyezzen bele a legújabb egyiptomi javaslatba.
Doha hárította az eleinte névtelenül terjesztett vádakat, majd két nappal ezelőtt hasonlóan reagált Netanjahu azon kritikáira, miszerint – „eljött az ideje annak, hogy Katar véget vessen a kettős beszédnek, és eldöntse, hogy a civilizáció vagy a Hamász barbarizmusának oldalán áll. Izrael meg fogja nyerni ezt az igazságos háborút igazságos eszközökkel.”
Hivatalát érintő Katar-gate vizsgálat közepette, a miniszterelnök ismét azt állította, hogy a tűzszüneti tárgyalások és a legutóbbi lehetséges túszalku kudarcáért a katari együttműködés hiánya a felelős.
„Azt kérjük, hogy ne csak a Hamászra gyakoroljanak nyomást, hanem Katarra is, akinek döntő befolyása van a Hamászra – egy olyan befolyás, amelyet nem mindig gyakorolnak, de gyakorolhatnának. Valójában megvalósulás előtt állt egy túszalku, amely Egyiptom segítségével a fogvatartottak majdnem felét kiszabadította volna, de ez nem jött létre. A katari együttműködés, ami ezt az alkut valóra válthatta volna,” – állította tegnap a miniszterelnök a ciprusi kormányfővel az oldalán egy diplomáciai találkozón.
A dohai vezetés ellen indított heves támadás a 12-es csatorna tényfeltáró riportját követően kezdődött. A miniszterelnök hivatala cáfolta, miszerint megakadályozta Katar terrorizmus támogató állammá való kinyilvánítására benyújtott jogszabályt. A javaslatot eredetileg Nir Barkat gazdasági miniszter kezdeményezte, és végül Mose Szaada és Dan Illouz (Likud), Jichák Kroizer (Ocma Jehudit) és Michal Voldiger (Vallásos Cionizmus) képviselőkkel együtt terjesztette elő. A kezdeményezés lényege, hogy megtiltsák a katari adományok elfogadását, a kereskedelmet és a diplomáciai kapcsolatokat az országgal, miközben az Öböl-államot úgy állítják be, mint a terrorcsoportok, köztük a Hamász, a Hezbollah, az Iszlám Állam és a tálibok „legnagyobb támogatója, aki az elmúlt húsz évben ‘báránybőrbe bújt farkasként’ viselkedett.”
A törvényjavaslat kétszer jutott el a Miniszteri Törvényalkotási Bizottsághoz, legutóbb januárban, de a héber médiában idézett jegyzőkönyvek szerint a Nemzetbiztonsági Tanács a Miniszterelnöki Hivatal tisztviselőinek kérésére megakadályozta további szavazásra való előterjesztését.
A miniszterelnök hivatala a 12-es csatorna jelentését „álhírnek” nevezte, mondván, a törvényjavaslatot ezidőtájt is „komolyan mérlegelik.” Netanjahu hivatala a biztonsági rendszer ellenkezésére hivatkozva állította le januárban a jogszabály érvényesítését, a Sábák belbiztonsági szolgálat és a Moszad azonban állítólag nem is tudott a javaslatról, a 12-es csatorna által idézett Nemzetbiztonsági Tanács pedig azt állítja, hogy nem ellenezte, sőt, éppen ellenkezőleg, támogatta azt.
Iráni atomalku – Trump továbbra is a fő irányító
A tovább dagadó Katar-gate és a gázai harcok kiterjesztése körüli vitákat tegnap felülírta a jemeni hútik által indított ballisztikus rakéta, ami a légvédelmi rendszer hibája miatt a Ben Gurion reptér területén csapódott be.
A lakosság körében pánikot, a reptéren jelentős fennakadást okozó támadást követően Binjámin Netanjahu miniszterelnök azt ígérte, hogy Irán „viselni fogja a következményeket,” majd hivatala közölte, miszerint Trump elnökkel együtt legfőbb célja Teherán nukleáris fegyverkezési képességeinek felszámolása, miközben nem sokkal előtte az elnök bejelentette, hogy fontolóra veszi a polgári célú nukleáris program engedélyezését Irán részére.
Netanjahu bejelentésének nyomatékosítása érdekében, a közösségi médiában hivatalos angol nyelvű fiókján Trump két hónappal korábbi megjegyzésére reagált, amelyet az amerikai légierő anno a jemeni hútik elleni széles körű támadására utalva tett közzé, mire a miniszterelnök tegnap azt válaszolta, hogy „Izrael válaszolni fog repülőterünk elleni húti támadásra, valamint az általunk választott időben és helyen (a hútik] iráni terrorgazdáinak is.”
A miniszterelnök bejegyzését követően Aziz Naszir Zadeh iráni védelmi miniszter azt üzente – „ha ezt a háborút az Egyesült Államok vagy a cionista rezsim indítja el, Irán az érdekeiket, a bázisaikat, és az erőiket fogja célba venni – bárhol is legyenek, és bármikor, amikor alkalmasnak találja,” – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy a hútik saját indítékaik alapján cselekszenek, illetve Teheránnak „nincs ellenséges szándéka a szomszédos országokkal,” de egy ellene irányuló támadás esetén a régióban található amerikai bázisok általa célpontoknak minősülnek.
A Miniszterelnöki Hivatal egyébként nem sokkal előzve meg Trump tegnap este az NBC csatornán közvetített nyilatkozatát, felfedte miszerint Netanjahu két nappal ezelőtti telefonbeszélgetése során megállapodott az elnökkel abban, hogy legfőbb közös céljuk Irán nukleáris fegyverkezési képességeinek felszámolása.
Az alig egy hónappal ezelőtt saját kezdeményezésére elkezdődött iráni nukleáris tárgyalások hátterében Trump tegnapi esti bejelentése kapcsán ugyan hangsúlyozta, miszerint a Teheránnal kötendő új megállapodás célja a katonai célú nukleáris program „teljes felszámolása,” ugyanakkor a polgári felhasználást nem zárta ki.
Azt akarom, hogy Irán igazán sikeres, igazán nagyszerű, igazán fantasztikus legyen. Az egyetlen dolog, ami nem lehet az övék, az az atomfegyver. Ha sikeresek akarnak lenni, az rendben van. Azt akarom, hogy nagyon sikeresek legyenek. Csak azt nem akarom, hogy atomfegyverük legyen, mert akkor elpusztul a világ, – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy nyitott a polgári célú atomprogramja mellett szóló érvek meghallgatására, amit egyébként külügyminisztere Marco Rubio is támogat.
Trump nyilatkozata valószínűleg jelentős hatással lesz a tárgyalások következő fordulójára, amelyre várhatóan még a héten sor kerül. A bejelentés alig egy héttel Közel-keleti útja előtt történt, miközben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a régió más országai támogatásukat fejezték ki az amerikai-iráni atommegállapodás iránt, és arra kérték a Trump-kormány tárgyalóit, hogy folytassák az erőfeszítéseket.
Belpol
Sztrájk ellen kikényszerített megállapodás
Az oktatási miniszter Joáv Kish [Likud] és a pedagógus szakszervezet főtitkára, Jaffa Ben-David sikeres közös megegyezésként bejelentett alkuját követően, tegnap este országszerte további sztrájkra szólítottak fel a pedagógusok, és kikerülve az esetleges bírósági kényszerítést betegszabadság kikérését javasolták tiltakozásul a Pénzügyminisztérium és a zakszervezet között létrejött megállapodás ellen. Az említett tárcák viszont kijelentették, hogy nem fogják elfogadni azokat a betegszabadságokat, melyeket „szervezett keretek között” kérnek, továbbá eltökéltek abban, hogy nem fizetnek azoknak a tanároknak, akik ma nem jelennek meg a munkában.
Az oktatási intézmények dolgozóinak sztrájkját a Pénzügyminisztérium azon határozata okozta, miszerint a közszférában dolgozók havi fizetését megrövidítik 3,3% mértékben. Míg más ágazatokban dolgozók számíthattak kompenzációra, a tanároknak és óvodapedagógusoknak semmilyen pótlólagos ellenszolgáltatás nem jár.
A tegnap kialakult káosz közepette a Pénzügyminisztérium és a Tanárok Szövetsége estére sebtében megállapodtak, így a bruttó bér tervezett 3,3%-os megvágása helyett mindössze 0,95%-át csökkentik. Ezen felül a tanárok szabadnapot kapnak Lag BaOmer ünnepén idén és jövőre is, annak ellenére, hogy a legutóbbi bérmegállapodás szerint törölték az erre vonatkozó pihenést.
Összegezve – a bércsökkentés havonta átlagosan 86 sékel mínuszt jelent egy kezdő tanárnál, míg 270 sékel körül egy szenior pedagógus esetében, míg az eredeti verzió szerint a tervezett csökkentések 330-860 sékelig terhelték volna a pénztárcákat.
Kish megelégedve üdvözölte a megállapodást, mondván véget ért a dráma, „a szankciók véget értek, örömmel jelentem be, hogy olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek igazságot szolgáltatnak a tanároknak. Nincs több diszkrimináció a tanárok, az óvodapedagógusok, és a tanári karok ellen, együtt sikerült igazságot szolgáltatnunk.”
Míg a szakszervezet nevében nyilatkozó Ben-David – „végre rendbe tettük ezt az egész sagát. Elszánt küzdelmünknek köszönhetően korrigáltuk a tanári karral szembeni diszkriminációt. Együtt továbbra is előre vezetjük az oktatási rendszert,” megállapítása után egyre több pedagógus csatlakozott a tiltakozás további folytatásához, követelve bérüket.
Egyelőre nem világos hány oktatási intézmény marad zárva, de többek között Ramat Gan, Ranana, Rison Lecion egyes iskoláiban már biztos, hogy a válság mielőbbi kezelése érdekében ma nem lesz tanítás.
A Ynetnek nyilatkozó osztályfőnök arra hivatkozik, miszerint „a megállapodás, amit Jaffa Ben David aláírt, nem képvisel engem. Én és a kollégáim határozottan ellenezzük. A plusz szabadnapok nem segítenek megtölteni a bevásárlókosaramat – különösen nem akkor, amikor a férjem két hét múlva már a hatodik tartalékos szolgálatára vonul. Leköpnek minket, megaláznak, lábbal tipornak. Szégyen!
The post Gázai kiterjesztett offenzíva, vagy mégsem, és az iráni alku first appeared on Új Kelet Live.
