A szakértőket is meglepte az eredmény, amelyet szombaton, a D-vitamin-konszenzus címet viselő szakmai konferencián hoztak nyilvánosságra: a D-vitamin-hiány hazánkban gyakorlatilag népbetegség a tél végén. Hogy ezt megelőzzük, a pótlást most kell kezdeni.
A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja dr. Takács István vezetésével világszinten egyedülálló kutatást végzett áprilisban a felnőtt magyar lakosság körében. D-vitamin-szintre vonatkozó tél végi országos, nem, életkor és lakóhely szerinti reprezentatív felmérést ugyanis korábban sem hazánkban, sem külföldön nem készítettek. Ez a vizsgálat egyik érdekessége, a másik pedig az, hogy az eredmény magukat az orvosszakértőket is meglepte: kiderült ugyanis, hogy a tél végére a magyar lakosság mintegy 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban! Ezt az értéket korábban „csak” körülbelül 60 százalékra becsülték.
Hiányállapot az év bármely szakában előfordulhat, ősztől azonban már mindenki számára javasolt étrend-kiegészítők szedése, mert a nyáron természetes úton képzett tartalékokat nagyjából hat hét alatt felhasználjuk.
Dr. Takács István docens elmondta, hogy az elmúlt egy-két év felvilágosító munkájának köszönhetően többszörösére nőtt azok számra, akik legalább az őszi-téli hónapokban D-vitamint szednek. Kora tavasszal a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje mégis körülbelül fele a normális értéknek, 16 ng/ml.
A helyzetet súlyosbítja, hogy kevés D-vitaminban gazdag táplálékot, például olajos halakat, tejtermékeket vagy tojást fogyasztunk. Ősszel és télen megfelelő táplálkozás esetén is csupán 80 egységnyi D-vitamin juthat be a szervezetünkbe, szemben a jelenlegi, 2000 NE (50 μg) ajánlással. A szükséges D-vitamin-mennyiséget ezért étrend-kiegészítő tabletta formájában ajánlott bevinni a szervezetbe, ahogyan ezt a konszenzusban részt vevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlása is tartalmazza.
Az egészséges sejtfejlődésben fontos szerepet játszó D-vitamin hiánya számos egészségügyi kockázattal járhat: az immunrendszer meggyengülését, allergiás tüneteket vagy téli fertőzéses megbetegedéseket, depressziót, csontritkulást, szív- és érrendszeri betegségeket, sőt cukorbetegséget okozhat, a vérképző szervi vagy bizonyos tumoros betegségek kockázatát fokozhatja.