Egyre közelebb vagyunk az igazsághoz – lassan megtudjuk – ki ölette meg Fenyő János médiavállalkozót. Bár a szakmabeliek már régóta tudják – ideje, hogy a nyilvánosság előtt is lelepleződjön. Fenyő úrról már mindent tudunk, – a semmiből tornázta fel magát a csúcsra – ahol képtelen volt az üzleti etikett betartására. Szembe ment a politikával, a politikusokkal és a versenytársakkal. Sikerült annyi ellenséget, ellenfelet szereznie amennyit más aligha lett volna képes. Valójában egyenes, kitaposott út vezetett a haláláig.
Ám mégsem annyira rejtélyes ez az ügy mint a Kennedy gyilkosság – így aztán hamarosan megtudhatjuk a gyilkos személyes után a megbízó kilétét is. ha csak időközben őt is le nem puffantják.
Egyébként Kereszty András, a MUOSZ ( a Magyar Újságírók Szövetsége) elnökeként nem sokkal később Miskolcon járt és a vendégem volt. Ő mint a Népszava főszerkesztője beosztottja, alkalmazottja volt Fenyő úrnak, a média cézárnak. Ő mesélte, hogy tulajdonosának érdekes szokásai voltak. Egy a sok közül – úgy járkált, hogy oldalára fel volt csatolva egy nagy éles pisztoly. Ezt a szerszámot még a szerkesztőségi üléseken se tette le. Időnként – egy egy vita hevében -miközben csak a zsebkendőért nyúlt a zsebébe a kollégákat a hideg rázta ki. Ha meglátták fölállt a szőr a hátukon. Unalmában eljátszott a csőre töltött fegyverrel, megtörölgette, nézegette, símitgatta. A szerencsétlen szerkesztők ilyenkor imádkoztak magukban – hogy csak ma ne menjen el a maradék esze a főnőknek. Elég indulatos, akaratos, célra törő alkat volt.
Akkoriban magam is elméláztam milyen is lehetne egy ilyen szerkesztőségi megbeszélés ahol a főszerkesztőnk colttal a derekán vezényelne. Kevesebb lenne az összecsapás, jobban összetartanánk és hamar lezavarnánk ezeket a kötelező köröket. Ez a János már tudott valamit. Csak nem sejtette.
Várjuk a bejelentést – kinek állt útjába ez a kedves médiacézár?
szantograf.hu