Csupán emlékeztetőül – a közelmúltban foglalkoztam ezzel a témával. Lentebb majd visszanézhető. Az újdonság, hogy a miskolci Semmelweis Kórházban már átment a háziállat kategóriába. Ismétlem, ha a hozzáértők, az illetékesek nem tesznek ellenük valamit szervezetten, ott leszünk mint a hatvanas években.Óriási munka volt ezeket a vérszívókat eltüntetni. Kanadai barátom meséli náluk ez ma már lehetetlen, generációk nőttek fel úgy, hogy hozzászoktak. Hogy miként lehet ehhez idomulni nem tudom elképzelni. Nem lehet egyszerű.
Egy biztos már nekünk nem volt, ez kanadai import – a hazatérő emigránsok hozadéka. Guttmann Tamara – Kanada budapesti nagykövete nemrégiben plakátokon hirdette meg , hogy nem érdemes oda menni, ott se fenékig tejföl a tejes áru. Most visszavághatnánk – egy konténernyi kanadai ágyi poloskával – tértivevényesen.
Ehhez még csatolhatnánk a kanadai nyárfát is amely minden tavasszal allergia cunamival ront ránk város szerte.
( Innentől – a bejegyzés a régi -Nehezen szabadulok hűséges egereimtől. Leülők a gépem elé s már is cincogni kezdenek. Igazából már nagyon szívesen megválnék ezektől betolakodóktól, de nincs kedvük visszamenni a zimankóba. Végül nem tehettem mást, Kis János bogármérnöktől kértem gyakorlati és elméleti segítséget.(Elérhetősége a régi – 0630 vagy 0620 – 9269 228)
Kijött és megállapította – nálam jól élnek a cinci mókusok. Az uniós szabvány szerint bánok velük . Van mit enniük, nem fáznak nem is csoda, ha nem szaladnak világgá. Elmondtam, hogy mi mindennel kísérleteztem – vettem kelepcét, bemásztak, jóllaktak majd, ahogyan be úgy ki is kecmeregtek. A szemem láttára nevettek ki. A méregtől csak híznak, gömbölyödnek. Az egérfogókról leszedik a menüt – sajt mogyoró, cukorka, szalonnadarab – majd óvatosan elhúzzák a csíkot. Dörzsöltek, szerintem ezek kioktatták már egymást. Gondoltam, hogy cirkuszi egerek lehetnek, mert nagyon sportosak, úgy cikáznak, mint a villám, s tudják, merre fussanak. Végül a bogármérnök úr legyártotta nekik a ragasztós lapokat, amelyekbe már be kellett volna tapicskolniuk, de eszük ágába sincs. Kikerülik, mint vidéki sútyó a zebrát. Ha ezt még nem hallották, tessék megjegyezni, házi gyártmány.
Majd elbeszélgettünk a Kanadából hazavándorolt fészekrakókról, amelyek nem akármilyen ajándékkal leptek meg minket. Behozták Miskolcra a Kanadában őshonos szobapoloskákat – nem a lehallgatósakat – hanem az igazi vérszívókat. Azokat, amelyeket nagy nehezen úgy a hatvanas évek derekára sikerült kiirtanunk Magyarországon. Az Avason, a lakótelepen már valós poloskavész van, ha, egy lakásban felütötte a fejét felkészülhetnek, az egész házat ellepik ezek a kellemetlen paraziták. Nem olcsó az irtásuk, s a részleges semmit sem ér. Totális pusztításra van szükség, ha poloskátlanítani akarunk. A ciángáz és a DDT amellyel valamikor küzdöttünk ellenük már tiltott szerek. Az újak viszont nagyon drágák.
Hogy mennyire komoly a vész – erről bővebben is olvashatnak majd. Utánajárok.)
szantograf.hu