Igazi tót eledel a sztrapacska. Nem véletlenül szlovák nemzeti eledel. Nálunk sokáig azért nem kedvelték az éttermekben mert fárasztó lereszelni a nyers krumplit. Ám amióta minden gépesítve van a konyhában, ráadásul egyre szélesebb körben kapható a haluska, por formájában is szinte mindenütt ott van az étlapon.
Kedvencem minden formában, juh és tehéntúrós. Erre mehet a tejföl vagy a lájtosabb író. Ez az utóbbi már alig van Miskolcon csak a coop árucsarnokban. Ha a miskolci tejgyár Torgyán úr büszkesége is lehúzza a rolót ez is eltűnik. A porból készültet érdemes feljavítani egy vagy két tojással. A túrót legyen az bármilyen jól össze kell keverni a tejföllel. A pörcöt pedig frissen melegen tegyük rá. Marhapörkölt mellé köretként fenséges.
A káposztás sztrapit is lehet variálni, van olyan aki édesebbre csinálja és még cukrozza is. Na erről még hallani se szeretek.
Ha az áruházakban nincs haluskapor a zsarnain mindig kínálnak, s még olcsóbb ez a szlovák mint a hazai tasak amelyben még kevesebb is van. Viszont a lejárati időt érdemes tanulmányozni mielőtt fizetnénk.