A korábbi OREX óraszalon és ékszerbolt – amikor még ilyen privát üzletek még nem lehettek a főutcai Rákóczi házban volt. Mivel évtizedek óta óra mániás vagyok pontosan emlékszem, mikor milyen márkák mentek , melyek voltak a menők. Az általános iskolai időben az NDK kétszáz forintos gyermek karórák díszelegtek mindannyiunk karján. Csodás háborús szerkezet volt, állítólag még a Wermachtban rendszeresítették ezt a típust. Akkor nem sejtettük. Ma már tudom, csak ez maradhatott meg a keleti zónában, minden jobb óragyárat jóvátétel címén Szovjetunióba exportáltak. Nem egy esetben magukat a műszerészeket is az üzemmel együtt telepítették át. Jól jártak ezzel egy óriási iparágat sikerült tökélyre fejleszteniük, Pobjeda és egyéb más jól hangzó szláv névvel.
Megjegyzem , a tizedik születésnapomra egy Marvint kaptam – egy havi fizetésbe fájt – sokáig 1200 forint volt. Húsz esztendős koromban lopták el tőlem a Benczur utcai SZOT szállóban. Talán öt percre hagytam magára a fürdőszobában ezt a csodálatos svájci szerkezetet. S huss eltűnt. Nagyon fájt mert emlék volt Édesapámtól.
Úgy ötvenévesen szereztem egy hasonlót. Lehet, hogy éppen azt amit tőlem csóreltak.
A nyolcvanas évek elején jöttek be az első kvarcok – vettem is egy ilyen Römmert – pontosan 1200 forintért a miskolci OREX üzletben , a régiben. Főnököm Csala Laci bácsi aki szintén kedvelte az órákat rögtön rendelt egyet magának. Innentől minden napom azzal kezdődött, hogy Laci bácsi óráját beállítottam. Volt rajta vagy hat gomb amit Ő napközben sikeresen elnyomkodott, ezeket én munkaidőben helyreállítottam. Jó dolgom volt.
Egyébként, hogy dicsekedjek , ebben a boltban kifogtam egy 17 ezer forintos TIMEX expediciós órát, akcióban az elmúlt hét végén. Egy olyat amire régen vágytam – világítós, szemüveg nélkül is leolvasható és ébresztős. És kvarc.
Eladó – akar e hozzá OREX kártyát ?
Köszönöm már annyi van, hogy nem tudom hová rakni ezeket a kártyákat.
Később , látom nem nagyon megy nekik a beállítás – fennakadás helyzete fennforog – papírból erőlködnek – közben örvendek magamban – nem nekem kell bebabrálni. Rontsák el ők. Utolsó darab, a vitrinből horgászták ki. Kezdek unatkozni, rákérdezek –
S mire jó ez a kártya ?
Hát, ha ilyet kér, akkor adunk kétezer forint kedvezményt!
Kezdek megingani, s miért nem ezzel tetszik kezdeni – hogy mit szólnék a még olcsóbban kapom. Persze, kártya, hogy ne kellene, élek hallok ezekért a plasztik vackokért. Gyűjtöm, tele a tárcám vele.
A blokkolás sztornó, kezdjük elölről. Megkapom a szuper kedvezményt. Beállítják az órámat – most látom még jár és pontos, reggel hatkor meg rázza a karom. Szuper.
Mondtam, hogy ez volt az utolsó? Miért nem ébredtek korábban, benne volt a hirdetésük az Északban.
szantograf.hu