A kép a nyolcvanas évek végén készült a miskolci pártházban, ahogyan hívtuk a Szentháromság téren. Ahol az egyház , a szakszervezet és a pártház egy nagy teret alkotott. Abban az időben nyílt a Mindszenti templom oldalában egy kegytárgy kereskedés. Sokan jártak oda a túloldalról, ám előtte alaposan körbe néztek, vizslattak jön e arra ismerős. Mert ugye minek magyarázkodnánk, hogy a mamának ugrottam be egy imakönyvért vagy egy olvasóért , bármiért.
Vissza a képre csupa ismerős kolléga. Sajnos közülük már nagyon sokan nem élnek. Ha jól jegyeztem meg Grósz Károly tartott előadást mármint megyei első titkár és utána Vitrai Tamás beszélt. Mindketten jó szónokok. Grósz volt talán az egyedüli pártvezető aki maga is újságíróként kezdte így próbálta emberszámba venni a volt kollégákat. Mondott is olyanokat amiktől lehasaltunk, nem akartuk elhinni. Mint bennfentes fentről politikus roppant tájékozott volt és elég nyíltan beszélt. Még nem fehérterrorozott. Vitrairól csak az ugrik be , hogy akkor láttam először a képernyőn kívül. Meglepett mennyire kicsi.
Felsorolnám a képen látható kollégákat, de minek akik ismerik vagy ismerték őket azoknak nem szükséges. Akik meg nem ismerték, most már késő. Ami még meglepő, hogy mindannyian nagyon fiataloknak tetszünk noha a középkorúak táborában leledztünk.