Pásztor Albert doktor volt városi rendőrkapitány ténylegesen belevetette magát a politikába. Nem alulról tornázza fel magát, rögtön polgármester aspiránsként kezdi.
Ami figyelemre méltó – állítólag, s ezzel kapcsolatban kétségem sincs – valamennyi politikai oldal megkereste, szívesen jelölte volna. Ő a balt választotta.
Személyének a kiválasztása egyet jelent azzal, hogy neve egyszer már összefüggésbe került a roma kérdéssel. Nem volt rasszista, gyűlölködő csupán kimondta a bűncselekmények zömét a cigányok követik el. Nos, ha a program ennyire szervesen ehhez kötődik, mit érthet a rendteremtésen.
Felsorolni se tudom hány politikus programjában szerepelt már fő helyen a rendteremtés. Szándékosan nem írok neveket, de ha az interneten rákeresnek – a rendet teremtek – kifejezésre számos jobboldali, radikális és még ki tudja milyen más vezető ígért hasonlót. Sőt volt aki ezt a programot két héten belül szerette volna teljesíteni.
Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy emlékezzek az adminisztratív rendteremtésre. Amikor maga a megyei főkapitány igazoltatta a járókelőket a miskolci főutcán. A legfőbb kérdés, van e munkahelye. ha kiderült hogy nincs irány a meseautó. Három hónap járt a közveszélyes munkakerülésért. Ez is egy formája volt a rendteremtésnek.
Aztán ott volt az üzletszerű nemi kéjelgés is. Kezdek borzongni, hiszen nincs is ennyi börtön.
A határok zártak voltak, csaknem hermetikusan, nem volt ennyi jövő menő kétes külföldi, kés, bugyi, zokni, és pengeárus a parkolókban.
Pásztor úr rendet teremt. Előre szólok, két hét alatt nem megy, hosszútávra tessék ígérni. S ha egyszer sikerül szót váltanunk – legalább telefonon – csak annyit szeretnék kitudakolni, hogy rendőrfőnőkként ki akadályozta meg ebben az igyekezetében?