Az ellentmondó felhasználói igények fő oka az információhiány
Az interneteléréssel rendelkező magyar háztartások 72 százaléka használna olyan rendszert, amelyen keresztül az interneten, ingyenesen fizetheti be számláit – derül ki a dijnet.hu online számlafizetési rendszert üzemeltető Díjnet Zrt. országos, 1500 főt megkérdező kutatásából. Majtényi Kálmán, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója úgy véli, a jelentős igény és a különböző internetes számlafizetési felületek mindössze mintegy 20 százalékos tényleges használata alapvető ellentmondás, amely megmutatja: az érdeklődő számlabefizetők többsége nincs tisztában a lehetőségekkel, amelyek révén megszabadulhat a hagyományos számlafizetés általuk kiemelt fő kényelmetlenségeitől.
A 3,8 millió magyar háztartásból körülbelül 2,5 millió rendelkezik interneteléréssel; ezek közül a Díjnet becslése szerint körülbelül mindössze 500 ezren használják a már elérhető online számlafizetési felületeket, annak ellenére, hogy azok száma, akik szívesen használnák, megközelítheti a 2 milliót.
„Az eredmény érdekes ellentmondást jelez, végletesen leegyszerűsítve: ha a számlabefizetésről van szó, a megkérdezettek mást tesznek, mint amit leginkább szeretnének” – emelte ki Majtényi Kálmán, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. – „Mivel az internetes fizetéstől csak elenyésző mértékben zárkóztak el a megkérdezettek, a fő ok jól láthatóan az információhiány: a válaszadók 57 százaléka nincs tisztában azzal, hogy az online számlafizetés ingyenes, illetve azzal, hogy az általuk megjelölt fő számlakezelési kényelmetlenségek internetes fizetéssel mind elkerülhetők.”
A számlák hagyományos, papíralapú kezelésével és befizetésével kapcsolatban a megkérdezettek három jellemző problémát emeltek ki: 54 százalék számára a sorbanállás és az ügyintézés időigénye, 32 százalék esetében a számlák tárolása és utólagos kezelése, visszakeresése, míg 22 százalék szerint az egyes számlák befizetésének nyomon követése okozza a legfőbb kellemetlenséget.
A válaszadók mindössze 25 százaléka gondolta úgy, hogy számára ezek az adminisztratív feladatok nem jelentenek problémát. Hasonló, 27,6 százalékos azoknak az aránya, akik egyéb rendszeres díjfizetéseikhez gyakran használják a csoportos beszedési megbízást, az internetes banki átutalást vagy az internetes bankkártyás fizetést, de közüzemi számlák kiegyenlítéséhez ritkán vagy egyáltalán nem élnek ezekkel a fizetési módokkal. A szakértő szerint az internetes számlafizetésnek ezeken a csoportokon belül is van jövője, tekintve, hogy az elektronikus számlázási rendszerek használatától ma a megkérdezettek mindössze 5 százaléka zárkózik el.
„A felmérésből egyértelműen levonható az a következtetés is, hogy minél több ismerettel rendelkezünk az elektronikus számlázási rendszerekről, annál szívesebben váltanánk ezek használatára” – hangsúlyozta Majtényi Kálmán. – „Azok körében, akik egyáltalán nem ismerik a konkrét lehetőségeket, a váltási hajlandóság 53 százalék; az egy-egy adott rendszert már ismerő, de nem használó számlabefizetőknél ez az arány már 67 százalék; azok pedig, akik pontos ismereteket kapnak, korábbi ügyintézési szokásaiktól függetlenül 80 százalékban szívesen térnének át internetes számlafizetésre.”