Megmondom az őszintét. Magam se szeretem a bankokat. A fene se tudja miért, de mióta mást se hallok, hogy a pénzintézetek átverték a magyarokat fenem a kaszámat.
Ha belegondolok tényleg furcsák ezek a bankosok, kölcsönadnak, nem könnyen aztán meg visszakérik.Kamatos kamattal. Csupa ráfizetés , nekem nekünk. No meg most ha beteszem azt kevéske lóvét alig adnak rá valamit. Nem is éri meg mert végül még azért is nekem kell fizetni, hogy ők őrzik nem a szalmazsákban gubbaszt a bankó. Jogos tehát a szabadság harc, a küzdelem a bankok ellen. Maga Orbán Viktor a denevérekhez hasonlította a parlamentben a bankokat. Már nem nagyon figyeltem, hogy miért éppen ezekhez a repülő bőregerekhez , de mindegy is. A lényeg a denevéreket nem szeretjük , éjszaka repkednek képesek az erkélyemen fészket verni, s mivel védettek el sem űzhetem onnan. Az viszont nem igaz, hogy a hajba kapva megskalpolnak. Ez csak városi legenda, ezt még a bankárok se csinálják.
Komolyabbra fordítva a szót, a devizahitelek ügyében jól megskalpoltak minket a pénzintézetek. Tehát a kormány átütő erejű fogyasztóvédelmi kampánya az én szívemet is meghatja. Igaz, már túl vagyok, törlesztettem mielőtt teljesen levadásztak volna. Azóta is kérdezgettem mi lesz velem és mindazokkal akik csak kinyögték a sarcot. Kapok e vissza valamit vagy úgy kell nekem miért stréberkedtem.
Közben figyelem a tévét hallgatom sok jó szakembert. Vannak akik aggódnak a bankokért, az európai normákért és huhognak. Mondván nem kellene ennyire beleártani magát a kormánynak a pénzintézetek elleni hajszába. Mert mi lesz ha kivonulnak a bankok Magyarországról – s ahogyan Csurka Pista bá mondta – bejönnek tankok. Persze Ő fordítva mondta és ebben nagyon igaza volt.
Kíváncsi lennék Széchenyi István, a legnagyobb magyar véleményére. Ő ugyanis ebben az ügyben letette a garast, kimondta a bankok nélkül nem jutunk előre. Kell aki finanszírozza a jövőt, előleget adjon a jelenre .
Ha a kormány terve megvalósul a bankok ezer milliárddal megkönnyebbülnek. Cirka annyival amennyiben a valamikori bankkonszolidáció fájt mindannyiunknak.Erre mondják kölcsönkenyér visszajár.
S akkor ha tetszik nem tetszik minden kezdődik elölről. A kincstárnak újra konszolidálni kell a tőkétleneket.Ha azt akarjuk, hogy a verkli tovább menjen.