2015. évi adócsomagban a különadók maradnak, sőt ezek rendszere a tervek szerint kibővül az internetadóval, változik a cafetéria adóztatása, az egykulcsos tao 2015-ben egyenlőre nem kerül bevezetésre, a családi adókedvezmény 2016-tól fokozatosan bővül, jön az elektronikus közúti ellenőrző rendszer, a tao és az áfa mellett számos egyéb adótörvény módosul.
Az adórendszer szerkezetét érintő változást a 2015-ös adócsomag nem tartalmaz, a hangsúly a jövőben is a fogyasztási típusú adókra helyeződik, a családi adózás és a munkahelyteremtés ugyanakkor fókuszban marad.
A különadók maradnak, sőt ezek rendszere a tervek szerint kibővül az internetadóval, változik a cafetéria adóztatása, az egykulcsos társasági adó 2015-ben egyenlőre nem kerül bevezetésre, a családi adókedvezmény 2016-tól fokozatosan bővül, jön az elektronikus közúti ellenőrző rendszer, a társasági és az általános forgalmi adó mellett számos egyéb adótörvény módosul. De nézzük az izgalmasabb részleteket!
Távközlési adóról szóló törvény módosítása = Internetadó
A 2015-ös adócsomag eddig legtöbbet idézett módosítási javaslata az un. internetadó bevezetése. Az új adót minden megkezdett gigabyte adatforgalom után meg kell majd fizetni, amelynek mértéke a tervezet szerint nettó 150 forint lesz. Az adócsomag tegnapi kihirdetését követően úgy tűnik, hogy az eredeti javaslat máris módosul, ennek megfelelően a telekommunikációs különadó törvényből már korábban ismert felső adóplafon kerülhet az internetadó esetében is bevezetésre. Ez annyit jelent, hogy a magánszemély végfelhasználók esetében a maximális havi adóteher 700 forint + 27 százalék áfa lesz, a vállalkozások pedig havonta 5.000 forint + 27 százalék áfa adóteherrel kalkulálhatnak. Magánszemélyek esetében az adóteher így a 4,66 gigabyte feletti internethasználat esetében nem nő tovább, a vállalkozások esetében az a küszöb pedig 33,3 gigabyte. Amellett, hogy az új adó bevezetése jelentős csapás az információs társadalom egészére, a tervezett adóbevétel „mindössze 20 milliárd forint”, vagy ennek a tízszerese? A kérdésfelvetés indokolt lehetett addig, amíg a mai hírek alapján az adóplafon nem került be a köztudatba. Mindezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy egy várhatóan jelentős költségvetési bevételt nem generáló újabb adót – amelynek káros hatása forintokban mérve várhatóan a tervezett adóbevétel sokszorosa – érdemes-e egyáltalán bevezetni? Persze adótechnikailag is vannak kérdések, példaként: az adóplafon a vállalkozások esetében adóalanyonként vagy okos telefononként/eszközönként értelmezendő? Az adóplafon bevezetését tovább árnyalja a társasági adókötelezettségből levonhatóság, kérdés, hogy a gyors módosítási igény a társasági adóhatással kalkulált, még az is elképzelhető, hogy egyes szolgáltatók nem is fizetnek internetadót? Akkor pedig tényleg fel kell tenni a kérdést: nem lenne egyszerűbb a tervezett 20 milliárdról lemondani vagy más módon beszedni, erre számos más lehetőség állna a jogalkotó rendelkezésére.
Cafetéria: növekvő adóterhek
Meglepetésként hatott, hogy a cafetéria adóterhei 2015-ben várhatóan nőni fognak. Hiszen tavaly és az azt megelőző évben a cafetéria rendszerét jelentős változások nem érintették, miután 2012 év végén már egyszer megtapasztaltuk azt, hogy a népszerű cafetéria elemek adóterheinek növelése azzal járhat, hogy a munkaadók a rendszert szerencsésebb esetben átalakítják, vagy szerencsétlenebb esetben akár meg is szűntetik. Emiatt a cafetériát érintő kezdeti terveket a kormány visszavonta. Most gyakorlatilag hasonló a helyzet, hiszen a béren kívüli juttatások adóterhelése az idei 35,7 százalékról 51,17 százalékra nő, ami az egészségügyi hozzájárulás (EHO) emelésének tudható be. Az egyes meghatározott juttatások sem ússzák meg az adóemelést a 2014-es 51,17 százalékos adóteher 2015-ben 65,79 százalékra nő. Mindez annyit jelent, hogy az Erzsébet utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a közkedvelt Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártya, a havi BKV bérlet, az iskolakezdési támogatás, vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagdíj hozzájárulás a jövő évben 43 százalékkal többe fog kerülni a munkaadóknak. Az egyetlen jó hír talán, hogy az adómentesség a lakástámogatások esetében tovább él.
Társasági adókulcs: kettő-egy, egy-kettő
Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel a társaságok 2015-től továbbra is a megszokott két kulccsal adóznak, ezek mértéke 500 millió forint adóalapig 10 százalék, e felett pedig továbbra is 19 százalék. Így viszont a stabilitási törvényt módosítani szükséges, amely a kétharmados többséggel nem jelenthet problémát. .
Általános forgalmi adó: 2 millióról 1 millióra csökken a tételes bevallási határ vagy nullára?
Az áfát érintő egyes módosításokat érdemes lesz majd egyenként is végignézni, de érdemes kiemelni azt, hogy a korábbi tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) igazi egyszerűsítést jelent, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni.
Családi adókedvezmény: növekvő kedvezmény, de csak 2016-tól
A családi adókedvezmény rendszere tovább szélesedik majd, a két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven keresztül fokozatosan emelkedni fog, gyakorlatilag 4 év alatt megduplázódik. A számok nyelvén két eltartott esetében az összevont adóalapot érintő kedvezmény 62.500 forintról 125.000 forintra fog nőni. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke 62.500 forint, míg három eltartott esetében továbbra is 206.250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető.
KVTD: papír és mosószer
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás is változik, újabb környezetvédelmi kategóriák kerülnek bevezetésre. A nagymértékű irodai papírfelhasználás és a mosószer felhasználás esetében is kell a jövő évtől KVTD-t fizetni, az adó a 200 kg feletti felhasználások esetében lép be.
Áruforgalom ellenőrzése: EKAER
Az áruforgalom ellenőrzésének bevezetése ugyan az adminisztrációs terheket növelni fogja, azonban várhatóan az áfa-csalások tekintetében hatásos visszaszorító eszköz lehet. A rendszer előreláthatóan 2015-től indul, azonban ehhez még számos egyéb jogszabály módosítására lesz szükség. A rendszert a NAV fogja működtetni és a belföldi áruforgalom mellett a közösségen belüli közúti áruforgalomra terjed ki.
Pálinka: trükkös megoldás
A pálinkás forradalom az adócsomaggal véget ér. Az Unió a magánfőzéssel kapcsolatos korábbi jövedéki adómentességet úgy tűnik joggal kritizálta, ennek megfelelően a 0 százalékos jövedéki adókulcs a bérfőzés esetében 50 százalékra emelkedik (1 liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1.670 forint összegű lesz a jövedéki adó), a magánfőzés esetében pedig egy minimális 1.000 forintos átalányadó kerül bevezetésre. Ugyanakkor a pálinka – számos szeszesitaltól függetlenül – nem fog a népegészségügyi termékadó (NEFTA) alá esni, így a pálinkát továbbra is egészséggel fogyaszthatjuk NEFTA mentesen.