Nyolcvanmilliárd forintnyi, az orvostechnológiai eszközöket beszállító cégekkel szemben fennálló tartozást görgetnek maguk előtt a hazai kórházak. A gyógyításhoz sok esetben elengedhetetlen eszközöket biztosító, jellemzően hazai beszállítók kritikus pénzügyi helyzetben vannak, mivel folyamatosan növekednek a kintlévőségeik, miközben hozzávetőlegesen az éves árbevételük egészével előfinanszírozzák a kórházakat. A cégek ellehetetlenülése miatti eszközkiesés akár életmentő műtéteket is veszélyeztethet.
A kórházak által maguk előtt görgetett beszállítói tartozások közel 80 milliárdos összege hónapról-hónapra növekszik. Az összeg fele legalább hatvan napja, vagy régebben lejárt tartozás, de az összeg mintegy 5 százalékára már egy éve várnak a beszállítók. A probléma számos magyar tulajdonú, közepes méretű beszállító céget is érint. Ezek a vállalatok jellemzően utolsó tartalékaikat mozgósítják, a kifizetések elmaradása jó részüket tevékenységük beszüntetésére kényszerítheti.
„Jelenleg az eszközök felhasználás előtt átlagosan 120 napot töltenek el a kórházi kihelyezett raktárakban, vagy a beszállítók alapraktáraiban. A kifizetésükre rendszerint a felhasználást követő 150-ik nap körül kerül sor. A számokat összeadva, ez voltaképpen azt jelenti – amennyiben az eszközöket terhelő 27 százalékos általános forgalmi adót is figyelembe vesszük –, hogy a beszállító cégek saját forrásaikból, közel egy éven keresztül előre finanszírozzák a kórházakat úgy, hogy ez a helyzet évről-évre romlik” – mutat rá a helyzet súlyosságára Csipő Georgina, a piaci szereplők által &ea! cute;letr e hívott Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program koordinátora.
Mivel az eszközök sok esetben rövid felhasználhatósági idővel rendelkeznek, a selejtezés, amely legjobb esetben is érinti a készletek 3-4 százalékát, tovább súlyosbítja a beszállítók helyzetét, hiszen ezeket az eszközöket veszteségként kénytelenek a cégek leírni – teszi hozzá Csipő Georgina.
A hazai tulajdonban lévő orvostechnológiai gyártó és forgalmazó cégek mindegyike kis- és középvállalkozás, árbevételük a legnagyobbak esetén is csak elvétve éri el a néhány milliárdos szintet, és természetesen a forráshoz jutási képességük is jóval korlátozottabb, mint a nagyvállalatoké. A kórházak okozta likviditási nehézségeik miatt többségük a fennmaradásért küzd. „Tudunk olyan beszállítóról, aki a kintlévőségei miatt képtelen volt időben rendezni a gyártók felé a számláit, ezért felmondták a képviseleti szerződését” – mondja Csipő Georgin! a, aki sz erint a kórházi körbetartozás jelensége ezzel jelentős károkat okozott, nem csak az adott vállalatnak, de áttételesen a hazai egészségügynek és nemzetgazdaságnak is.
„Ezeknek a cégeknek az esetleges csődje a betegellátásra is jelentős hatással lehet. Egy így fellépő termék- vagy eszközhiány akár életmentő műtéteket is veszélyeztethet, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyek például szívműtétekhez, agyvérzés kezeléshez és egyéb komplex beavatkozásokhoz használnak” – hívja fel a figyelmet a szakmai koordinátor.
Pedig a helyzet az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program szakértői szerint a vonatkozó szabályozási és finanszírozási környezet változtatása nélkül is jelentősen javítható lenne. A szakértők szerint ráadásul így pénzügyi források bevonása nélkül, minden érintett számára kedvező irányba terelhető a folyamat.
„A legfontosabb elem a fordított áfafizetés bevezetése lehet. A magyar és az uniós jogszabályi környezet által is jól ismeri intézményi gyakorlat egy olyan pénzügytechnikai-jogi megoldás, amely már önmagában is jelentősen enyhítené a kórházak likviditási problémáinak következményeit” – hangsúlyozza Csipő Georgina.
A másik szakmai javaslat kapcsán kiemelte: érdemes megfontolni az orvostechnológiai eszközök esetében is a gyógyszereknél alkalmazott 5 százalékos kulcsra leszállítani az általános forgalmi adó mértékét, hiszen jelenleg például egy műszív vagy egy mesterséges szívbillentyű árát is a magasabb áfa terheli.
„A gyors beavatkozás nem csak nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem azért is, mert az intézményi adósságállomány késedelmes rendezése a külföldi tulajdonú cégek monopol helyzetéhez, emelkedő árakhoz, valamint az eszközkínálat és az eszközfelhasználási lehetőség csökkenő diverzifikációjához vezet, ami orvosszakmai szempontból és az ellátásbiztonság szempontjából sem kívánatos helyzetet teremt” – mutat rá a minél előbbi beavatkozás szükségességére az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai koordinátora.