Karácsony előtt vagyunk, ez a mai forgalomból messziről kitűnt. Számos ismerős arccal találkoztam most is. Ismernek, tudják, hogy mire utazok régi német sramli és diszkó lemezeket veszek. Nyomott áron, amiket aztán magam digitalizálok.
Persze az egyéb kínálatot is végig nézem. Meg kell állapítanom a magyar lomisok jóvoltából kis hazánk nyugat-európa szeméttelepe lesz. Borzalom, hogy mennyi értéktelen kacat, törött, kidobott holmi jön be hozzánk. Különös, hogy ennek ellenére van forgalom, s időnként ki lehet fogni értékes régiségeket, hasznos tárgyakat is. Legalábbis nekem mindig sikerül. Csak nagyon kell figyelni.
Majd itt látnak egy érdekes vasdarabot, egy nem akármilyen szerszámot. Remélem felismerik. Gondoltam, hogy megveszem. Majd rájöttem, minek is kellene ez nekem. Elég ha van képem róla , s erről már is eszembe jut egy tucat történet.
Na mit tetszenek látni, felismeri ezen az ágas bogas vasszerkezeten. Enélkül a mester nem volt munkaképes…. Ja és ott vannak az alkoholos tollak. Vezet vagy ír – hozzá lehetne biggyeszteni.
Szóváteszem, hogy a parkolásért fizetni kell, a platzon viszont olyan sár van, hogy alig lehet belőle kikecmeregni. S kevés a parkoló hely…