Aki a virágot szereti, ültessen magának. Nejem ilyentájt lázban ég, virágültetési lázban. Az utcánkban zajlik a versengés, kinek szebb a muskátlija, kié tart tovább. Már amikor látom az aranyesőt sárgulni tudom nincs messze az idő amikor mehetek virágföldért, cserepekért, tápért és újabban világítós, napelemes ledes rózsákért. Majd kezdhetem hordani a vizet a locsolóba, mert ugye a slaggal csak leverném a szálakat.
No, mit látok a Praktikerben? Keresem az igazi muskátlinak való virágföldet. A magyart, mert az igazi. Hiába az ötven kilós kiszerelésben – mert mi nagybani vásárlók vagyunk – csak szlovák humusz van. Gondolom eurós relációban kapjuk, hozzuk. Vajon mennyit kapunk mennyit veszünk északi szomszédainktól. Marad e elegendő föld a tótók lába alatt? S tessék már megmagyarázni, hogy miért kell nekünk onnan földet importálni ? Mennyivel jobb zsírosabb, hány aranykoronával többet érő az ottani anyaföld mint mondjuk Hidasnémetinél a hazai. Valami magyarázat biztosan van erre, hogy miért hordjuk el a földet alóluk.
Talán így akarjuk a felvidéket elfoglalni, zsákonként megvenni. Na mindegy csak rá ne jöjjenek ott túrpiságra és visszaköveteljék a földjüket. Mert már valamennyi cserepünkben magyar föld nyugszik. S a haza nem eladó.
Jut eszembe – a velem egykorú fiatalok emlékezhetnek rá – a Népszabadság egyik legjobb publicistája anno megírta, hogy a Budaörsi benzinkútnál TBC-s virágföldet árultak. S amikor kiderült kérték, azonnal vigyék vissza akik ebből bármennyit is vettek. Magyarul tüdőbajos volt a föld vagy legalábbis ennek a baciját hordozta. Ezek a szomszédok ha már ránk tukmálták ezt a rengeteg földet érdemes lenne megvizsgáltatni. Nem megröntgenezni csak egy kicsit megkapargatni és kielemezni mi is lehet benne. Hátha ők is Csernobilból hozták ott ugyanis potom áron kapható zsíros és sötétben is foszforeszkáló .