Lengyelországban négyszer, Csehországban kétszer akkora az orvosi és egészségtudományi ráfordítások összege, mint nálunk
Lengyelországgal és Csehországgal versengünk az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepért Közép- és Kelet-Európában. Az USA-beli Nemzeti Egészségintézet adatai szerint hazánkban összesen 1954 klinikai kutatás zajlott az elmúlt évben, miközben Csehországban alig valamivel, Lengyelországban viszont másfélszer több kutatás volt, mint nálunk. A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint nagyon beszédes, hogy Lengyelországban átlagosan négyszer annyit költenek orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint nálunk. Ugyanakkor hazánknak számos előnye lehet a nemzetközi versenyben.
- május 6. A közép- és kelet európai régióban Lengyelországban zajlott a legtöbb klinikai kutatás a múlt évben, szám szerint 2927, őt követi Csehország 2063 kutatással, majd Magyarország, ahol összesen 1954 regisztrált klinikai kutatás volt folyamatban – derül ki az Egyesült Államok-beli National Institutes of Health (NIH, Nemzeti Egészségintézet) által működtetett ClinicalTrials.gov adataiból.
„A környező országok között nagyon intenzív verseny zajlik az orvostudományi innováció vezető szerepéért a régióban, vagy más megközelítésben, a nemzetközi befektetők megnyeréséért. A versenyt a nagyjából hasonló adottságú országok között az döntheti el, hogy ki fordít nagyobb figyelmet a befektető- és kutatásbarát környezet kialakítására, illetve ki képes felismerni és kiaknázni az egészségügyi rendszerében rejlő specifikus előnyöket” – mondja Dr. Lakner Géza, a Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) orvos-igazgatója.
A Klinikai Kutatási Iránytű szakértői szerint Lengyelország vezető szerepét egyfelől a hatékony betegtoborzás és a klinikai kutatások megvalósításának magas szakmai színvonala, másfelől a nagy népességszám magyarázza. Ugyanakkor nagyon beszédes az is, hogy az OECD statisztikái szerint Lengyelországban 2009 és 2012 között körülbelül átlagosan négyszer akkora összeget fordítottak az orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint hazánkban, és ez a különbség még akkor is figyelemre méltó, ha a statisztika nem kizárólag a klinikai kutatásokra vonatkozik. Rendkívül érdekes továbbá, hogy a versenytárs Csehországban is átlagosan valamivel több mint kétszer akkora a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege.
Orvosi és egészségtudományi K+F-ráfordítások Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon
(2009-2012)
| Év | Csehország | Lengyelország | Magyarország |
| 2009 | 187 millió € | 232 millió € | 75 millió € |
| 2010 | 190 millió € | 270 millió € | 83 millió € |
| 2011 | 194 millió € | 296 millió € | 80 millió € |
| 2012 | 232 millió € | 456 millió € | 105 millió € |
Forrás: OECD
Ugyanakkor a Klinikai Kutatási Iránytű szakértői úgy látják, hogy hazánknak, a magyar egészség- és gyógyszeriparnak számos olyan tulajdonsága van, amelyek miatt a klinikai vizsgálatok szempontjából vonzó ország lehetünk, a klinikai kutatási tőkevonzó képességünk erősödhet. Ezek egyike, hogy a gyógyszeripari kutatásoknak komoly múltja van nálunk, és majdnem az összes nagy gyógyszergyártónak van leányvállalata hazánkban. Fontos előnyünk, hogy a klinikai kutatásokhoz kapcsolódó kapacitás nagyjából harmada a fővárosban van, ami jelentősen segíti a betegeknek a vizsgálatokba való bevonzását; ezt segíti az orvosok és a betegek közti, a nyugat-európainál nagyobb mértékű bizalom is. Specifikus előnyünk számos régiós versenytársunkhoz képest, hogy a hazai egészségügyi szakszemélyzet kiváló képzettségű, akiknek szakmai és financiális érdekeltsége erősebb, mint a nyugati egészségügyi dolgozóké. Végül fontos szempont az is, hogy hazánkban a kutatási költségek viszonylag alacsonyak.
„Nemzetgazdasági érdek, hogy egy olyan innovációigényes területen, mint az egészségügy, lépést tartsunk a régió vezető országaival, már csak azért is, mert az adottságaink megvannak hozzá. A klinikai kutatások számának további növekedéséhez az szükséges, hogy a befektetésösztönző lépések mellett felszámoljuk a kutatások jogi környezetében jelen levő hiányosságokat és ellentmondásokat, valamint kiemelt fontosságú feladat a klinikai kutatásokhoz szükséges szakmai kompetenciák beépítése az orvosi, egészségügyi szakdolgozói képzésekbe is” – zárja gondolatait Dr. Lakner Géza, a Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) orvos-igazgatója.