Aki nem tudná, mostanában rákattantam a lakóautókra. Ha meglátom, megfájdul valahol, hogy , na ez sincs még. Pedig szeretnék egyet. Egy olasz tanár mára virradóra a Hősök téren éjszakázott, Találkoztam vele, a kutyáját sétáltatta, s boldog volt, hogy ilyen pompás helyet lelt magának. Kérdezgette, hogy hová mehetne, hová érdemes kirándulnia. Kiderült, hogy felkészült, listája volt az összes látnivalóról. A pedagógusok már csak ilyenek. Nem mennek a vakvilágba.
Megmutatta a csigaházát. Szuper, hatvan ezer euróra taksálta a kocsiját amelynek a garázsában még egy csodás motor kerékpár is elfért.
Egyébként kedvem lett volna ecsetelni a Bigatton sztorit, megtudni , neki mi a véleménye erről. Ám minek rontsam el a kedvét amikor egy folytában csak dicsért minket.