Ugye az nem titok, hogy ha autót vagy repülőt vezetni tanulunk, szorosan mellettünk az oktató. A kocsiban neki is van fék pedálja, a levegőben meg saját botkormánya. S ha valami nem stimmel rögtön korrigálnak.
Nos, gondoltak e arra, hogy a kezdő fogorvosok hogyan tanulják meg a szakma csínját-binyját. Azt mégse lehet engedni, hogy egy gyakorlatlan medika rögtön valakinek a szájában turkáljon. Ki az aki örülne, ha valaki elsőként az ő szájában forgatná a fúrót, vésőt és a foghúzót. Én bizony nem, hiába is nyugtatgatnának. Állítólag – ne vegyék készpénznek – régen, valamikor hullákon gyakoroltak. Nos ez a fajta megoldás nem lehetett valami szívderítő látvány.
Újabban viszont itt a szuper megoldás. A képe látható műember, műfej nagyon türelmes. Nem kell neki mondogatni, hogy ne féljen, nagyra tárja a száját. Teszi a dolgát szótlanul. S nem akar a nyáltól fuldokolni és rengeteg szuvas foga van. Amin lehet edzeni. Fúrni, faragni és nagyokat tömni. Állítólag öröm ezeken dolgozni. Megvallom egyszer magam is szívesen dolgoznék egy ilyen szájban. Idáig még csak páciensként jártam a rendelőben.
Állítólag akik ezen a fejen bizonyítanak, nem remeg a kezükben a fúró, pontosan precízen injekcióznak és tömnek olyan száz-kétszáz álbeteg után kaphatnak egy igazit is. 