Magyarországon évente tízezer tonna baromfitoll hulladék keletkezik. Ennek az óriási mennyiségű, másra használhatatlan szerves mellékterméknek a sorsa az elégetés, melynek költségessége mellett környezetkárosító hatásai is vannak. A probléma megoldására, mint annyi minden másra is, magyar ötlet született. A siklósi székhelyű Bern Építő Zrt., mint projektgazda, karöltve három másik magyar és egy norvég szervezettel, idén kutatási projektet indított a hulladék építőipar számára történő újrahasznosítására –számolt be Iványi Zoltán, a vállalat operatív igazgatója. Projektpartnerei a Peter’s Paplan (a tollakat biztosító cég), az ÉMI Nonprofit Kft. (a hivatalos minőségi vizsgálatok felelőse), az EU PCM Nonprofit Kft. (a kutatás koordinációjáért felelős szervezet) és a norvég IDN Norway Ltd. (független skandináv kutatóintézet).
Kutatásaik részeredményeikről egy konferencián számoltak be október 7–én, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Arról, hogy hol tartanak épp, és mi a cél, a projekt egyik kutatója, Dr. Rákhely Gábor (Szegedi Tudományegyetem Biológiai Kutatóintézet) tartott előadást. Megtudhattuk, hogy a baromfitoll nagyon lassan és nehézkesen bomlik le, tehát meglehetősen szilárd alapanyag. Fő összetevője a keratin, ami a világ egyik legstabilabb fehérjéje, mely előny, ha a további hasznosításra van lehetőség, de hátrány, ha meg kell semmisíteni, ugyanis felszámolása nagyon költséges.
Miért jó alapanyag a toll az építőiparban?
A tollnak erős, de laza a struktúrája, így ennek és rossz hővezető képességének következtében jó hőszigetelő. Sőt, a legtöbb jó hőszigetelő képességű építőipari alapanyaggal szemben remek hangszigetelő is. Ezek pontosabb értékei mellett azonban, a kutatás jelenlegi fázisában adatokat gyűjtenek a tollakból préseléssel előállított építészeti anyag hő- és tűzálló képességéről, stabilitásáról, hajlékonyságáról, vághatóságáról. A beépíthetőség sem utolsó szempont, a jelenlegi kutatás szendvicspanelek formájában is vizsgálja az anyag alkalmazhatóságát.
Hol áll most a projekt?
Zajlanak a fent felsorolt tulajdonságok vizsgálatai – beleértve a tűzvédelmi vizsgálatokat, melyekről Juhász Imre és Móder István Ferenc számoltak be az ÉMI képviseletében. Emellett felállt egy kezdeti manufakturális gyártó egység, mely az alapanyag különböző struktúrák szerinti tulajdonságait vizsgálva kísérletezi ki a megfelelő formai megoldásokat. A projekt jól halad célja felé, mely az, hogy a kutatás jövő évi zárási időpontját követően megkezdődhessenek a valódi termék előállítását célzó munkálatok.
Adamovics Orsolya, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője a Minisztérium nevében üdvözölte a projektet. Rune Stolan, az IDN norvég kutatóintézet képviseletében számolt be arról, hogy átfogó piaci vizsgálataik alapján eddig a világon mindössze néhány vállalat karolta fel a baromfitoll alapanyagban rejlő lehetőségeket, de a tervekhez hasonlóképp áttörő újdonság eddig még nem született.
A Természetből a természetbe! program Norvégiától a Norvég Alapok révén 236 243 850 Ft támogatásban részesül. A projekt célja a baromfitoll hulladékok építőipari alapanyagként történő újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása.