SzántóGráf

VW botrány a gazdasági és politikai törésvonalak metszéspontjában

A crow sits in front of a logo of German car maker Volkswagen in Wolfsburg, central Germany, on September 26, 2015. AFP PHOTO / JOHN MACDOUGALL

Európa idén átélte a svájci frank árfolyamának elengedését, a görög válságot, az amerikai lazítás vége körüli bizonytalankodást, a kínai részvénypiaci pánikot és a migrációs hullám okozta politikai feszültségeket. „E problémák egy része ma is nyitott, ebbe a közegbe robbant be a VW-bomba. A lehetséges kimenetek így más feszültségekkel együtt értelmezhetők” – nyilatkozta Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő részvény-befektetési igazgatója egy mai sajtóbeszélgetésen.

 

Amilyen jól indult az év Európában, olyan borult lett az ég felettünk 2015. szeptember közepére. A svájci frank elengedése és a görög adósságválság, illetve az amerikai monetáris politika szigorításának réme nyár közepéig nem voltak képesek megtörni azt a lendületet, amit Európa az alacsony olajárakból, a belső kereslet erősödéséből és a gyengülő euróból merített.

 

Ez a helyzet nyár végén alapjaiban megváltozott, amikor augusztus 20-a környékén előbb beütött a kínai részvénypiaci pánik, majd szeptember elején kirobbant a Volkswagen dízelbotránya. Azóta sok minden más megvilágításba került, és a piacok kénytelenek voltak átírni az európai gazdaság fejlődésének lehetséges forgatókönyveit. Ezek a forgatókönyvek két alapvető törésvonal mentén készülnek: a Volkswagen botrány tovaterjedő hatásai, illetve a kínai gazdaság további lassulása áll az érdeklődés középpontjában.

 

„Ami a VW-t illeti a két lehetséges forgatókönyv historikus mintázatokkal Nokia, avagy Toyota sztoriként írható le – mondta a Pioneer igazgatója. Nokia sztoriként értelmezve a történetet azt mondhatjuk, hogy egy globális és piacvezető nagyvállalat bukása hosszan tartó, paradigmaváltást is magában foglaló változásokkal jár együtt, az érintett cég befektetési célponttá válik, árfolyama soha nem tér vissza az eredeti magasságokba, és e változások átrendezik egy kisebb-nagyobb gazdasági régió egész munkaerőpiacát.

 

Toyota sztoriként értelmezve a történetet, a válság az amerikai és az Amerikán kívüli kereskedelmi érdekek összecsapása, amely egy globális nagyvállalatot sikeres alkalmazkodásra kényszerít, hogy azután ismét a világ élvonalába tornássza magát. Ez a folyamat éppen csak meglegyinti a makrogazdasági folyamatokat, és nincs tartós negatív hatása az érintett régiók munkaerőpiacán.

 

Ezeket az eltérő kimeneteket kombinálja a piac a kínai gazdasági lassulás lehetséges forgatókönyveivel, és – kisebb részben – az amerikai monetáris politika várható alakulásával, illetve az európai politikai és gazdasági intézményrendszer válságának lehetséges következményeivel. „A magunk részéről úgy véljük, hogy a kínai lassulás legrosszabb forgatókönyveinek bekövetkezése sem érinti olyan negatívan az európai gazdaságot, mint azt az elemzők többsége véli, az amerikai monetáris lazítás vége pedig egyre távolabbi időpontra tolódik, így a lehetséges negatív következmények nem annyira súlyosak, mint amennyire félünk tőlük” – állapította meg Pálinkás Ervin.

 

Kína, mint felvevőpiac gyengülése a Pioneer felfogásában mérsékelten érinti az európai gazdaságot. Az ország kereskedelmi súlya a DAX indexben tömörített legnagyobb német exportőrök körében sem akkora, hogy egy képzeletbeli 20 százalékos visszaesés megrengesse ezeknek a gyártóknak a pozíciót, bár egyes vállalatokat kellemetlen helyzetbe hozhat. Csakhogy a kínai visszaesés több olyan kedvező hatással is jár, amelyek pozitívumként jelentkeznek Európában. Ilyenek mindenek előtt az alacsony nyersanyagárak, amelyek az európai belső vásárlóerő és kereslet növekedésén, illetve a gyártási költségek csökkenésén keresztül egyaránt kedvező hatást gyakorolnak a régióra.

 

Ebben a helyzetben a Pioneer Alapkezelő szerint a legrosszabb forgatókönyv az, amely szerint a VW a legmagasabb bírságban részesül, perek sorozatával kerül szembe, miközben Kína gazdasága a vártnál nagyobb ütemben lassul, a belső feszültségektől és politikai kihívásoktól terhelt Európa pedig képtelen a kialakuló újabb válságot kezelő intézkedések meghozatalára. „ Reményeink szerint, ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége alacsony, hiszen a probléma Európa vezető gazdaságának egyik legfontosabb iparágában jelentkezik, tehát a döntéshozók is érzik ennek súlyát” – mondta a Pioneer igazgatója.

 

A helyzetet befolyásolja az amerikai monetáris politika is.  A Fed döntéshalogatása miatt komoly hitelességi deficit kezd kialakulni, fontos lenne, hogy az amerikai monetáris politika mihamarabb visszanyerje globális iránytű szerepét. Sokat ronthat vagy javíthat a helyzeten a vállalati jelentési szezon, amelynek eddigi eredményei döntően jók, de akadnak negatív meglepetések is.

 

A fentebb vázolt ijesztő kimenetekkel szemben az alapkezelő nagyobb valószínűségét látja egy optimista forgatókönyv megvalósulásának. Ebben azzal számolnak, hogy az európai intézményrendszer rendelkezik a probléma kezelésének eszköztárával, és felelősen él is vele, az iparági szabályozások módosulnak, így a VW-t elviselhető mértékű bírságok sújtják. A pozitív forgatókönyvhöz azonban szükség van arra is, hogy ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank – a válság újabb fordulójának gyanúját is eloszlatandó – elkötelezetten folytassa januárban megkezdett élénkítő programját, a kínai makroadatok pedig csak moderált lassulást mutassanak, tehát az ázsiai export ne omoljon össze. Ennek a forgatókönyvnek az eredménye a tőkepiacok megnyugvása és az árfolyamok emelkedése is lehetne.

Exit mobile version