Egy fővárosi kerület kommunális hulladékának szúrópróba szerű átvizsgálása során még mindig az látszik, hogy egyáltalán nem figyelünk oda a megfelelő papíralapú adatkezelésre és iratmegsemmisítésre. A kb. 200 kg átnézett hulladékból 37 kg tartalmazott visszaélésre alkalmas adatokat, köztük olyan érdekes iratok kerültek elő, mint például magyarországi tartózkodási engedélykérelem vagy egy külföldi nagyhatalom hazánkhoz írt diplomáciai levele – derül ki a Fellowes cég megbízásából készült friss kutatásból.
A Fellowes Védje adatait! kampánya keretében egy belvárosi kerület megközelítően egy napi fuvarnyi hulladékát vizsgálta meg a Szinapszis kutatócég. A kerületben hivatalok, iskolák, hotelek és irodaházak is voltak. A hulladék jellege azonban kommunális, tehát lakossági hulladéknak számított. A kutatás arra szeretett volna fényt deríteni, hogy javult-e a két évvel ezelőtti helyzet, amikor hasonló jellegű vizsgálatot tartottak egy hulladéktelepen. Akkor az átvizsgált hulladékok 23%-a tartalmazott olyan bizalmas adatot, amivel vissza lehetett volna élni. A helyzet azóta sem javult jelentősen, bár az összehasonlítás az átvizsgált mennyiségek és a hulladék jellegének különbözősége miatt nehéz, mégis megállapítható, hogy idén is 20% körüli annak a kidobott papírhulladéknak az aránya, ami megsemmisítés nélkül potenciális veszélyforrás arra nézve, akinek az adatait tartalmazza.
A friss kutatásból kiderül tehát, hogy még mindig nem tekintjük a megsemmisítés nélkül kidobott iratainkat igazi veszély forrásának. A 37 kg bizalmas adatnak minősülő irat között cégek üzleti terveit, ajánlattételeket, névjegykártyákat, szerződéseket, adópapírokat, számlákat találtak meg. Csak az állami szektorból 11 darab bizalmas adatnak minősülő iratra leltek rá, amelyeknek a felhasználásával komolyabb bűncselekményeket is el lehetne követni.
A hulladékból előkerült legizgalmasabb iratok között szerepelt egy tartózkodási engedély igénylése, amelyből olyan érzékeny információk is kiderültek, mint például, hogy volt-e bűncselekmény áldozata az adott személy, illetve milyen egészségügyi problémákkal küzd. Előkerült olyan adathalmaz, amelyből egy család személyes története, illetve anyagi helyzete rajzolódott ki. Kiderült, hogy mikor hunyt el a férj, illetve milyen számlákat, mikor fizettek be, milyen mértékű tartozásuk van.
Egy hotel pénzügyi hátterére szintén fény derült, ugyanis az elmúlt évek kasszaátadási információt találták meg a kutatók, de a vendégkönyv is megsemmisítés nélkül került a kukába, ahol a nevek mellett a személyigazolvány számok is szerepeltek.
Ugyanilyen értékes adatnak minősül az a követségi értesítő levél, amelyben egy nagykövetségi tanácsos igazolványainak és tartózkodási helyének meghosszabbítását kérik. Ebből a kérelmező diplomata fizetése és az aktuális egyenlege is megállapítható.
Egy önkéntes nyugdíjpénztári tagsági okirat is előkerült, ebből a pénztári tag személyes adatain kívül a munkahelye, az adószáma, sőt még az általa megadott kedvezményezettek adatai is kiderültek. Ezeknek az adatoknak a birtokában nagyon könnyen eljárhatunk szinte bármilyen ügy intézésében az illető nevében.
Ezeken kívül megsemmisítés nélkül landolt a szemétben egy gyermek-elhelyezési per anyaga hátoldalán gyermekrajzzal, nagykövetségi egyeztetésekről szóló információk, gyárépület-tervek, biztosítási kötvények.
„Két éve kezdtük el az adatvédelem fontosságára felhívni a figyelmet a Védje adatait! kampányunkkal – mondja Kreutz László, a Fellowes cég képviselője. – Szeretnénk, ha minél többen tudatában lennének az adatlopás veszélyeinek. A közelmúltban magam is értesültem olyan esetről, amikor valakinek az adataival visszaélve, a tudta nélkül közel 2,5 millió forint értékben vásároltak mobileszközöket. Nem is gondolnánk, hogy milyen sokan foglalkoznak az úgynevezett identitáslopással, amely során a kukából kihalászott információkkal élnek vissza és követnek el bűncselekményeket. A megelőzésnek pedig van egy nagyon egyszerű módja: semmisítsünk meg minden olyan dokumentumot, amelyet nem szívesen látnánk idegen kézben.”