A balesetet szenvedő fiatalember akkori munkaadói eddig a pillanatig nem nyilatkoztak. Azért döntöttek úgy, hogy megtörik a csendet, mert azt gondolják, számtalan megalázó helyzetet kell elszenvedniük úgy, hogy az igazság valójában egészen más, mint amit a balesetet elszenvedő fiatalember állít.
Fülöp Béla, és Fülöpné Lipták Viola a Tanoda Pékség vezetői nyilatkoztak az ügy kapcsán.
- Nem bírjuk tovább az oktalan hadjáratot, ami ellenünk folyik – mondja Fülöp Béla, hiszen a baleset teljes egészében közös tisztázásra szorul. Nem értjük, hogy Richárd, aki akkor, reggel 6-tól dolgozott az üzemben, miért nem a megszokott gépen kezdte el a munkáját? Mindenki tudta, hogy az a gép, amin balesetet szenvedett „tartalék gépként” funkcionált. Nem használjuk, éppen ezért volt betolva a sarokba, az áramkörből kiiktatva.
- Ez az jelenti, hogy az a gép, hibás lett volna?
- Nem volt hibás, csupán volt egy ennél újabb gépünk, amelyet folyamatosan használnia kellett volna, a kissé régebbit pedig betoltuk a sarokba,a kezelő pultjával a fal felé,azért ha esetleg a fő munkagép meghibásodna,akkor engedélyünkkel ezt a gépet munkába állíthatja. Az számomra továbbra is kérdéses, hogy miért ezt a gépet használta, amikor a fő gép hibátlanul működik a mai napig is! Ha rendeltetésszerű irányban használja a gépet és áll a gép elé, akkor, ha a karja be is kerül a gépbe, az nem bedarálja, hanem kidobja, a baleset nem történik meg! Érthetetlen számomra, hogy Richárd, aki évek óta a Tanoda Kft. munkatársa, illetve a tészta üzem vezetője, részt vett a munkaügyi oktatásokon, ismerte a gép működési elvét, miért így, a lehető legszabálytalanabb oldalról és módon látott neki a munkának.
- Mi a helyzet a végállás kapcsolóval? Több helyen hallani, hogy meghibásodott.
- A baleset pillanatáig erről nem volt információnk. Több helyen olvastuk, a fiatalember nyilatkozatát, mely szerint a meghibásodást jelezte a karbantartónak, ez azonban a karbantartó vallomása alapján nem igaz. Soha egyetlen szóval nem említette, hogy a gépnek ilyen hibája lenne. Az azonban mindenképpen említést érdemel, hogy a baleset után a volt karbantartónk, – aki több mint egy éve már nem dolgozik itt – egy privát telefonbeszélgetésben felhívta a figyelmünket, hogy a gépkezelők köztük, Koscsó Richárd is, nem sokkal a távozása előtt kérte meg, hogy a végállást iktassa ki a tésztakészítő gépeken, hogy tészta beöntését követően a védőrács kismértékű felemelkedésére se álljon le. A karbantartó ezt határozottan vissza utasította. Mindettől függetlenül, Richárd tudta és alá is írta, hogy kötelessége lett volna a gép védelmi berendezését minden műszak kezdéskor leellenőrizni, és amennyiben hibát észlel, nem kezdhet munkát azon a gépen.
- Nem ellenőrizték a végállás rendeltetésszerű működését?
- Nem, nem ellenőriztük. Soha a fejemben meg sem fordult, hogy ezt bárki megbabrálná, ráadásul az ezt takaró fémburkolat folyamatosan rajta volt, így nem is volt látható, hogy itt bármiféle utólagos módosítás történhetett.
- A fiatalember több helyen nyilatkozta, hogy a gép széléről szerette volna lekaparni az oda tapadt tésztát egy kaparó segítségével, ekkor szippantotta be a kezét a gép.
- Igen, mi is olvastuk. Lehetetlen. Minimum 30 centiméter mélyen kellett volna benyúlnia a gépbe, hogy ez ekkora sérülést okozhasson. Jelzem azonban, hogy az említett kaparó sértetlen, márpedig ha azzal együtt történik a baleset, ahogy állítja, tehát az is beleesik a gépbe, akkor azt a munkavédelmi felügyelők nem a gép egy másik részére helyezve találják meg, tökéletes állapotban. Itt is sántít a történet, mint ahogyan az is, hogy ő, aki jobb kezes, messenger üzenetet küldött a párjának, azonnal bal kézzel, hiszen ez a sokk hatás miatt is lehetetlen, az igazság az, hogy az ott dolgozókat kérte meg, értesítsék a történtekről az élettársát. Először a Tanoda oktatási programjában résztvevő, ám Richárd hibájából ki nem oktatott benn tartózkodó kilencedik osztályos fiú szaladt ki segítséget kérni a munkatársaktól. Továbbá azt gondoljuk, mivel a tanuló Richárd által nem volt kioktatva a gép használatát illetően, nem is biztos, hogy tudta, hol lehet leállítani a gépet, különös tekintettel arra, hogy a gép gombjai is a fal felé voltak fordítva. Ki kell emelnünk, a kilencedikes fiatal fiú nem gyávaságból szaladt ki, hanem segítségért rohant, ami azt gondolom fiatal gyerek lévén becsülendő, Richárdnak ebben is teljesen ellent kell mondanom, mert ebben az esetben semmilyen körülmények között nem menthette volna meg a karját. Dühítő, hogy egy fiatal gyerek lelki világát próbálják meg tönkretenni, pedig a legkevésbé sem volt hibás az ügyben.
Számtalan kérdésünk van Richárdhoz, többek között az, honnan gondolta, hogy a Tanodának biztosítása van.
Szeretnénk még hozzá tenni, hogy Koscsó Richárd már több mint három éve dolgozik az üzemben, rendszeresen részt vett a munkavédelmi oktatásokon, de ennek ellenére alapvető, köztudott tény, hogy egy működő gépbe, ami forgó mozgást végez (pl. betonkeverő, daráló, kukoricadaráló) nem nyúlunk bele!
Rettenetesen sajnáljuk a vele történteket, ellenben még számos tisztázatlan kérdéseinkre mihamarabb szeretnénk választ kapni!
(Theodorovits Andrea)