Van még három óra az urnák zárásáig. Reggel korán letudtam a kötelességem. Nem rejtem véka alá, nem kérek a kvótából. Tehát engem nem kellett győzködni. Nekem nem kellett volna óránként telefonálni, hogy veszélyben a haza, s kár volt az összes híradóban a migránsválság kockázatait sugározni. Biztos kézzel ikszeltem be a nemet.
Ám mégis bizonytalan vagyok. A franc se tudja , hogy kinek higgyek. Az ellenségesnek kikiáltott média állítja, hogy Brüsszelben már régen lemondtak a kvótázásról. Junckers, és Schulcz az első két közellenségünk már régen visszakozott tehát értelmetlenné vált a népszavazás. Lehet, megeshet, hogy már az összefogásunk híre eltántorította a nyugati politikusokat az esztelen betelepítési tervüktől. Mit nem adnék ha valaki megszólaltatná őket a királyi televízióban. Jó lenne egyenesben hallani, igaz nem igaz, a projekt dugába dőlt. S mi meg nyugodtan hátra dőlhetünk.
Amíg ezt nem erősítik meg hinnem kell a kormány hivatalos deklarációiban. Még akkor is ellenzem a multikulturális együttlét vízióját ha a szívem hasad meg a menekültek hányattatásairól szóló riportokon. Mert közben arról se feledkezhetem meg, hogy többségük a vendégjoggal visszaélve megkeseríti a befogadó országok polgárainak életét.
A népszavazás mostani állása – négy óra tizenöt perc van – nem azt jelzi, hogy meglesz az ötven százalékos részvétel. Nagy a közömbösség vagy a túlzott kampány visszájára fordult. Sokan hiszik távolmaradásukkal, egy ember nemje nem számít. Nem hiányzik majd. Mintha a mohácsi vész előtti helyzet játszódna újra. Amikor a törökök százezrei már a határaink előtt táboroztak a magyar főurak nem voltak képesek fölfogni, hogy mit kockáztatnak. Nem gondolták, hogy a következő százötven esztendő sorsát maguk pecsételik meg a habozásukkal. Nagy szavak, de cáfolhatatlanok.
Mi lesz ha nem lesz meg a feles részvételi arány? Mi várható, ha a résztvevők véleménye se azt eredményezi amire gondolni se merek.
A szerb határ mentén gyülekező menekültek már lelkendeznek. Úgy képzelik, ha közömbösök maradunk , ezzel szélesre tárjuk a határellenőrző kapukat. S megindulhatnak nyugat Európa szívébe. Ez persze csak egy ábránd.
Akik ma otthon tétlenkedtek ajánlom, hogy nézzenek körül és tájékozódjanak a fenti magas kerítés környékén. Mindkét oldalán. Egy ilyen helyszíni bejárás, közel keleti túra bizonyára minden drága kampánynál hatásosabb lehet.
Estére meg okosabbak leszünk.
