A célzott (target) onkológiai gyógyszerek hatóanyagai ezzel szemben nem hatnak minden gyorsan osztódó sejtre: a ráksejtek jelfogó molekuláihoz (receptoraihoz) képesek hozzákötődni, így hatásuk szelektívebb. A vastagbélrák terápiái közül a célzott kezelések közé sorolhatók például a daganatok növekedési receptorait blokkolni képes EGFR-gátló kezelések. Ugyan szigorúan véve nem célzott kezelések, mert nem közvetlenül a daganatsejteket, hanem a tumort oxigénnel és tápanyaggal ellátó ereket sorvasztják, mégis a célzott terápiák közé sorolják az érfejlődésgátló kezeléseket is. Vannak olyan célzott kezelések is, amelyek egyszerre több támadásponton hatnak a daganatok ellen.
A célzott kezelések más típusú mellékhatásokat okoznak, mint a kemoterápiák, ám mivel leggyakrabban ezeket együtt alkalmazzák, így a célzott és nem célzott hatóanyagok mellékhatásai is egyszerre jelentkeznek.
A vastagbélrák és végbélrák kezelésében engedélyezett célzott terápiák többségét ugyanúgy infúzió formájában juttatják be a szervezetbe, mint a kemoterápiát. Vannak szájon át szedhető daganatellenes gyógyszerek is, ám azok egyelőre csak többedik kezelési vonalban (a korábban adott gyógyszerek hatástalansága esetén) használhatók.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!