Szeretek a régmúlton búsongani. Így aztán számomra mindig felüdülést jelent ha betérek, betévedek a Miskolci Andrássy úti antikáriumba, régiségboltba. Csodálatos, amikor olyan tárgyakkal találkozom amelyek gyermekkoromra emlékeztetnek. Érdekes, amikor egy egy ma már sokaknak ismeretlen valamit felfedezek és máris a fejemben zakatolnak az ezzel kapcsolatos élményeim. A fenti képen látható fiókos doboz másoknak nem sokat jelenthetnek. Talán azt se tudják, honnan lehet és mi célt szolgált. Elárulom. Megesküdnék, ez a szekreter szerű valami Miskolcon a Széchenyi út 50 szám alatti cérnaboltban lehetett. Ezt az úgynevezett rövidáru boltot Vályi Gusztáv vezette . Az ő birodalma volt, sok csinos eladónővel. Mivel ebben az épületben a bolt felett laktunk csaknem húsz évig gyakran beestem ide. Árultak, cérnát minden színben, stoppoló gombát – ma már azt se tudják mi ez – varrótűt, és befűző villát a rosszul látóknak és sokféle színes cipőfűzőt. No meg minden olyat amit a varrónők és a szabók használhattak. Hangulatos kis üzlet volt, látszott rajta, hogy minden berendezése még a háború előtti tulajdonosától maradt fenn. Csak már államosították. Tuti, hogy ez a fiókos alkalmatosság is a világháború előttről öröklödött . Hiszen rajta van a régi cérnagyár márkaneve. Mindig szerettem volna egy ilyet.