Aki nem tudná, Ede vagyok. Nagy Ede.
Most költöztem be ide a gazdihoz. Nem panaszkodom, mert ezek is állandóan a neten lógnak, vagy a kütyüjüket birizgálják. Ha elolvassák, kapok.
Igaz néha velem is foglalkoznak. Talán többet, is mint kellene. Tessék elképzelni az a heppjük, lesik hová pisilek. Kiterítettek egy nagy pelenkát, és ha kisdolog kerülget, akkor keresgélhetem hová tették. Az a mániájuk, hogy szobatisztává tesznek. Csak egy vonalkódnyit engedtem a ceruzából s hát nem beleverték a nózimat. Csuda egy természetük van.
Ja meg van egy másik hülyeségűk, eldobálják a labdát, hogy keressem meg. Majd színes rongyokat lengetnek az orrom előtt. Tán azt hiszik, hogy torreádorok. Borzolják az idegeimet. Ők azt hiszik, hogy ez nekem jó. Ja, valamelyikük megpaskolt. Akár szexuális zaklatásnak is vélhettem volna. Még szerencse, hogy valaki megtelefonálta, nem szabad így bántani, mert idegbeteg leszek. Szerintem ezeket is paskolhatták.
Különben kurva unalmas itt egész nap egyedül. Ha meg hazajönnek, mind gügyögni kezdenek, nekem mintha úgy jobban érteném őket. Ezeknek fogalmuk sincs a kutyalélekről. Ha nem látják, megint írok. Addig is üzenjetek, ha megtudtok valamik a gazdiról. Különben, nem rosszak, csak látszik, hogy nem volt még nekik kutyusuk. Nekem kell majd megnevelnem őket. Ede voltam majd jelentkezem.