Nem tudom, hogy más városokban is voltak e tejívók. Egy biztos Miskolcon bőven akadtak ilyen létesítmények. S szerintem manapság is elkelne néhány. Pontosan emlékszem, a címképen látható a tapolcai, a kanyarban, pontosan a busz karámra nézett. Ezenkívül volt még a Hunyadi utcán a lány kollégium mellett s még egy a Bajcsy Zsilinszky úton. Abban már nem vagyok biztos, hogy a miskolci tejipari vállalat vagy a vendéglátósok esetleg az élelmiszer kereskedelmi cég üzemeltette ezeket. A lényeg, hogy ezekben mindig volt hideg vagy meleg kakaó, kiflivel kocka sajttal és minden egyéb ami ebben a kategóriában futott. Tiszták és hangulatos helyek voltak. Olyanok ahol a kispénzű diákok néhány forintért belakhattak. Tény, ezeknek végül is az lett a veszte, hogy olcsók voltak. A tej nem alkohol, ide nem a szomjasok hanem az éhesek tértek be. Igazi kellemes reggelizőhelyek voltak, különösen a tapolcai. Ahol a strandolók, az üdülők korán betérhettek, bevásárolhattak. A tej élet erő egészség – így szólt a korabeli reklám. Minden szava igaz. Ám mégse várjuk ezeknek a tejcsárdáknak a feléledését.
Ezek már kimúltak – a miskolci tejcsárdák, tejívók már nem élednek újjá – élet, erő, egészség, de hiába
