Pénteken este széder. A köznyelv szerint ez lenne a zsidó húsvét. Sokan – noha a zsidó-keresztény örökség egy tőből fakad – mégis értetlenkednek, miként lehet, hogy a két vallási ünnep általában egybeesik. A titok nyitja itt olvasható.
A zsidó Húsvét egyéb elnevezései:
Pészah, Pészáh, Pészách, pászka, pászkaünnep
Minek az ünnepe a zsidó Húsvét?
A zsidó húsvét a pászkaünnep (a kovásztalan kenyér ünnepe), egyben az egyiptomi kivonulás ünnepe.
A húsvétnak megfeleltethető, de időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) szintén mozgóünnep, így évről-évre eltérő dátuma van.
Hogyan számítják a zsidó húsvétot?
A zsidók első tavaszi hónapja a Niszan. Niszan kezdetén, a tavaszi napéjegyenlőség tájékán megjelenő új holdtól számított számított 14. napon (holdtöltekor) volt a legnagyobb ünnepük, a húsvét, vagyis a Pészah, pászkaünnep.
Többféle nézet volt arról az egyházban, hogy mikor kell a húsvétot ünnepelni. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszán hónap 14-én, holdtöltekor tartották a húsvét ünnepét, ami a hét bármely napjára eshetett.
A több száz éven át zajló húsvéti időszámítás körüli vitát az i.sz. 325-ben megtartott Nicea-i zsinat zárta le. Ezen a zsinaton eldöntötték,hogy a húsvét ünnepe a mindenkori tavaszi napéjegyenlőség első holdtölte utáni vasárnap legyen. A zsinaton azt is kimondták, hogy húsvét ünnepe nem eshet egybe a Pészah-kal, tehát ha Niszán 14. vasárnapra esik, abban az esetben a húsvét ünnepét egy héttel később kell megtartani.
Miért kötik egymáshoz a húsvétot és a Pészáhot?
Ennek oka, hogy Poncius Pilátus közvetlenül Pészah ünnepe előtt ítélte halálra és feszíttette keresztre Jézus