Bizonyára hanyag és trehány lehetek, mivel esténként a zsebemben és a tárcámban felgyülemlett blokkok jórészét a szemetesbe góróm. Bár sokszor gondoltam arra, hogy egy két évig valamennyit megőrzöm. Ám idáig csak a cipős meg a tartós háztartási számlákat spájzolom. Sosem gondoltam volna, hogy egy flakon borotva gél számláját is őrizgessem. Minek is mikor általában kártyával fizetek, így bármikor igazolhatom, hogy hol és mit vettem.
Május kilencedikén, a napokban vettem néhány apróságot a Good Markts Széchenyi utca 22. szám alatti üzletében. Idáig ez volt a kedvencem, itt ugyanis hiába mész be egy karton befőttes gumiért, borítékolható, hogy a kosárra való ezer apró cikkel jössz ki. Bő a választék a sok semmire se jó mütyürből, amire első látásra azt gondolod e nélkül az élet egy fabatkát se ér. Jómagam is így jártam egy borotvahabért tévedtem be majd egy szatyorra való cuccal jöttem ki. A blokkot ott helyben kiszanáltam.
Majd otthon ért a meglepetés – a gél, nem először, a képen látható flakon besült. Lejárhatott a szavatossága vagy elszivárgott a gáz, a lényeg mehet a kukába. Gondoltam, 800 forintos tételnél is megéri, hogy visszavigyem és kicserélik. Már majdnem a célba értem, amikor a bolt vezérkara bekeményített – blokk nélkül nem cserélnek. Hiába mutattam a telefonban nyomott hagyott számlájuk másolatát – szerintük ők ezzel nem segíthetnek. Pontosabban fogalmazva nem is akartak. Telefonálgattak össze vissza, de úgy, hogy van itt valaki, aki számla nélkül akar csereberélni. Na, erre nem késett a válasz. Szó se lehet róla.
Nos, csak azért mondom, aki még arra járna és venne egy hajcsatot – az is van – a számlát azonnal tegye a páncélba. Sose lehet tudni, eltörik, vagy éppen ki tudja, miért alibiként is hasznosulhat. Esetemben ennek a hiánya is egy alibire volt – hogy ne, hogy már a vásárlónak legyen igaza.
Most hasonlót vettem a Lidlben – kereken háromszáz forinttal olcsóbban. Ha kell a blokk meg is mutatom.