Tessék elképzelni Miskolcon , a Szinva terasz közelében ezt az alkotást. Nekem tetszik. Ahogy elnézem a nyugati trendet, leáldozóban van a nagy emelvényekre helyezett , magasztos köztéri szobrok ideje. Budapesten imádom a Hofi, a Colombo, a rikkancs és az ötödik kerületi biztos úr bronzöntvényét. Ezek olyan emberiek. Nemcsak körbejárhatom, de akár meg is tapogathatom. S ami a lényeges ezeknél az alkotásoknál semmi rizikó. Az alkotó megnyugodhat, jöhet bármilyen rezsim, rendszerváltás ezekbe a közvetlen emberi, szinte mozgó élő alkotásokba sohasem sikerül senkinek semmilyen ideológiai , szellemi üzenetet belemagyarázni. Mint a brüsszeli pisilő kisfiúnak örök érvényű a mondanivalója. Ha vizelni kell akkor nincs mese. Megnyitjuk a csapot.
Vége a nagy emberek, kivont karddal vagy a fejüket a kezükbe temetett gondolkodó politikusok talapzaton csücsülő szobrainak. Szerintem a művészek az alkotók is így szabadulhatnak meg a rájuk nehezedő nyomástól. Mi meg szabadon élvezhetjük az utcai figurák mozgással teli velünk szemben álló műveit.