Alighogy bemutatta régen beharangozott luxushajójának, az LY650-nek az első példányát, a Lexus máris új célt jelölt ki magának: a repülést. A részletek még nem ismertek, ám az információ a létező legmagasabb szintről származik.
Az LY650 luxusjacht floridai világpremierjén szokatlan hírt közölt a sajtó jelen lévő képviselőivel Tojoda Akio, a Toyota Motor Corporation elnöke és a Lexus márkaigazgatója: „A Toyota autógyártóból mobilitási vállalkozássá kíván fejlődni. Annak érdekében, hogy a Lexus márkát értékesebbé tehessük, nem csak a szárazföldön, de a vízen és a levegőben is jelen kell lennünk. Ezért találtuk nélkülözhetetlennek az LY650 jachtot. Ami pedig a légiközlekedést illeti, hamarosan meglátják, pontosan mire is gondolunk.”
Bár az LY650 árát hivatalosan nem hozta nyilvánosságra a Lexus, a becslések szerint mintegy 3,5 millió dollárnál, azaz egymilliárd forintnál indulhat a 65 láb (20 méter) hosszú vízi jármű. Ez rengeteg pénz ugyan, de a közelében sincs annak, amit egy magánrepülőgépért kell kifizetni. Egy nem egészen 8 méteres, 10 utas szállítására alkalmas, 785 km/óra hosszú távú utazósebességre képes Bombardier Challenger 605 újonnan 27 millió dollárba (8,2 mrd Ft) kerül. Ennél is többet, mintegy 40 millió dollárt (12 mrd Ft) kértek el a 2018 végéig gyártott, kiemelkedően csendes, 13,7 méteres Gulfstream G450-esért, amelyen egyébként (kiépítéstől függően) ugyanúgy hat kényelmes fekvőhely várta az utasokat, mint az LY650-es fedélzetén.
Ahogy a luxusjachtok piacán, úgy a magánrepülőgépek szegmensében is erőteljes növekedés mutatkozik: előbbieknél az aktív megrendelések száma 7%-kal nőtt a tavalyi évhez képest1, míg a légiközlekedésben a privát jetekből tavaly 4%-kal vásároltak többet világszerte, mint egy évvel korábban2 – a darabszámok mindkét esetben ezer alatt maradnak. Első megközelítésben leginkább a márka presztízsének növelésére szolgálhatnak az ilyen irányú portfolió-bővítések, különösen, mert az autóipar prémium szegmense – nyilván az ezzel járó, igen jelentős kezdeti beruházás miatt – még nem fedezte fel magának a magánrepülőgépek piacát. Ugyanakkor a Honda Jet globális sikere jól példázza, hogy egy kellőképpen innovatív autógyártó akár egészen más területen is eredményesen kamatoztathatja szaktudását és tapasztalatát: a Lexus aerodinamikai, ergonómiai és autonóm mobilitási ismeretei új megközelítést hozhatnak a repülőiparba.
Ez tehát az egyik lehetőség, amelyre Tojoda Akio utalhatott – de a másik sem kevésbé izgalmas. A Lexus anyavállalata, a Toyota ugyanis már legalább fél évtizede támogat olyan kutatási projekteket, amelyet a repülő autó megvalósításának lehetőségével foglalkoznak. A vállalat harminc élvonalbeli mérnökéből álló Cartivator kutatócsoport a közelmúltban szabadalmaztatta repülő autójuk terveit, majd tavaly be is mutatták a SkyDrive névre keresztelt koncepció első vázlatait. A projekt feltett szándéka, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékokon már szériaérett prototípussal repülhessenek a nézők elé. A jármű fedélzetén alkalmazott, ultramodern önvezető technológiák és a várhatóan prémium árfekvés egyaránt azt valószínűsíti, hogy ezt a kétéltű járművet a Lexus zászlaja alatt fogják forgalomba bocsátani. És ha ez az égi autó csak egy kicsit is emlékeztetni fog arra a repülő szerkezetre, amelyet Luc Besson alkotásához, a Valerian és az ezer bolygó városa című tudományos-fantasztikus filmhez tervezett a Lexus, garantált lesz a siker.