– Nem az orvosok helyett adunk válaszokat. A kötet abban segít, hogy a betegek jobban átlássák, megértsék, hogy a diagnózis vagy a kezelés különböző állomásain mi és miért történik, felkészültek legyenek és többet tehessenek önmagukért – indokolta a „200 kérdés – 200 válasz” könyvsorozat létét B. Papp László szerkesztő. Az emlőrákról szóló könyvet a korábbi években megelőzte a vastagbélrákról és az uroonkológiai daganatokról, azaz a veserákról, a hólyagrákról, a prosztatarákról és a hererákról szóló kiadvány.
B. Papp László elmondta: a Roche támogatásával kiadott 252 oldalas emlőrák kötet 6 ezer példányban jelent meg, azt országszerte ingyenesen kaphatják meg az érintettek. A Gyógyulj Velünk Egyesület kiadásában, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány szakmai támogatásával megjelent könyv a következő hetekben eljut a fővárosi és a vidéki onkológiai centrumokba, valamint a betegszervezetekhez. A kötet tartalmát az alapítvány már korábban elérhetővé tette a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság partnerségével működő Rákgyógyítás.hu betegtájékoztató portálon is, a www.rakgyogyitas.hu/emlorak200 címen közvetlenül elérhető. A betegek visszajelzése szerint ugyanakkor az interneten olvasható cikkeken túl továbbra is fontos a kézbe vehető, lapozható formátum, ez indokolja a nyomtatott könyv megjelentetését.
A könyv szakmai lektora prof. dr. Bodoky György osztályvezető főorvos és dr. Végh Éva, mindketten a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumának orvosai. A könyvbemutatón Végh Éva arról beszélt: az emlődaganatos betegek egyre nagyobb arányát sikerül meggyógyítani, ám ennek előfeltétele, hogy a betegséget időben felismerjék, a kezelések pedig minél hamarabb elkezdődjenek. – A műtétnek, a sugárkezeléseknek, az onkológiai gyógyszeres terápiáknak egyaránt ismert az optimális időpontja, tehát nemcsak az a kulcskérdés, hogy mivel kezeljük a betegeket, hanem az ütemezés is döntő, ezért az orvosi szakmák összehangolására van szükség – fogalmazott Végh Éva. Hozzátette: az onkológiai terápiák megterhelők, de hosszú távú befektetést jelentenek a jövőbe. Mivel a betegek egyre nagyobb aránya tervezheti életét az emlőrákot követően is, egyre inkább felértékelődik a hosszabb távú életminőség kérdése.
– Minél hatékonyabb egy országban a mammográfiás emlőszűrés, annál nagyobb arányban találják meg kicsiny elváltozásként a daganatokat a radiológusok, és annál nagyobb arányban van lehetőség emlőmegtartó műtétekre – hangsúlyozta dr. Koiss Róbert, a Dél-Pesti Centrumkórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának főorvosa. – Az operációk megtervezésekor a daganat eltávolítása mellett az életminőség megőrzésére is törekedni kell, egyre fontosabbá válik a plasztikai sebészet. Azoknál a betegeknél is, akiknél teljes emlőeltávolításra van szükség, már a műtét előtt meg kell beszélni, hogy a beteg szeretne-e későbbi rekonstrukciós helyreállítást, majd ennek tudatában kell megtervezni a beavatkozást. Fontos, hogy olyan centrumokban történjenek a műtétek, ahol nagy a betegforgalom, ahol nagy tapasztalatuk van a szakorvosoknak – tette hozzá a főorvos. Megjegyezte: nem elég a legjobb orvosi kezelést adni a betegeknek, a talpraálláshoz pszichológiai támogatásra is nagy szükség van.
– Az emlőműtéten, emlőbesugárzáson átment betegeknek speciális gyógytorna segíthet, hogy el tudják kerülni a szövődményeket, a tartós fájdalmakat, a mozgás beszűkülését, a kényszertartást, a nyiroködémát – szögezte le Kapitány Zsuzsanna gyógytornász. A Gyógyulj Velünk Egyesület elnökségi tagja hozzátette: a rehabilitáció már a diagnózis közlésekor meg kellene, hogy kezdődjön, hogy a műtét vagy sugárkezelés idejére a beteg már felkészült legyen, begyakorolja, hogy mit tehet meg önmaga a gyorsabb felépülésért.