Összesen 11 terméket vizsgáltunk, amelyek között 8 magyar, egy holland, egy olasz és egy osztrák származású sárgarépa szerepelt. Továbbá bio és hagyományos termesztésű, valamint esztétikailag kifogásolható termékek is kerültek a kosarunkba.
A Szupermentán tesztelt termékek, az utóbbi időben divatos, Nanti típusú sárgarépák közé tartoztak. A fajta jellemzője, hogy külső megjelenését tekintve egyenes, legömbölyített végű. Általánosságban ezzel a típussal találkozhatunk a boltok polcain, az előre csomagolt sárgarépák körében.
A Nébih laboratóriumi szakemberei újabb szempontokat kerestek, amelyek a hagyományos analízis során nem merülnek fel vagy kevésbé hangsúlyosak. A Szupermenta teszt során izgalmas kísérletként egy bio, egy esztétikailag nem tökéletes és egy normál sárgarépa vitamintartalom változását is mérték hőkezelés hatására, de megvizsgálták és összehasonlították a sárgarépa héjában valamint a répatestben jelenlévő béta-karotin és C-vitamin tartalmat is.
A sárgarépák laboratóriumi vizsgálatai során ellenőrzött értékek:
– mikrobiológiai vizsgálatok (Escherichia coli, penészgomba)
– növényvédőszer-maradék
– kálium,
– nitrit és nitrát jelenléte,
– összescukor tartalom,
– nedvességtartalom,
– béta-karotin és a C-vitamin tartalom (hőkezelt és nyers répában).
Tudtad-e? A sárgarépák minőség szempontjából három osztályba sorolhatók, „Extra” Osztály, I. és II. Osztály. A termelőknek nem kötelező osztályba sorolni illetve feltüntetni az adott osztályozást a termék csomagolásán. Az általunk tesztelt termékek között nyolc I. osztályú, egy II. osztályú sárgarépa volt, 2 termék csomagolásán pedig nem találtunk erre vonatkozó információt.
Mitől minőségi egy sárgarépa? Cikkünkből kiderül!
A minőség szempontjából vállaltan I. vagy II. Osztályú termékeknek az ENSZ sárgarépára vonatkozó forgalmazási, minőségi szabványának kell megfelelniük. A teszt során vizsgált 9 I./II. Osztályú sárgarépa mindegyike megfelelt a rendelet előírásainak.
Fütyülünk rá?
A sárgarépa előtérbe állított táplálkozási jelentősége főképp a kiemelkedő karotintartalmon alapul, de íz- és zamatanyagai is hangsúlyosak. Fiziológiai jelentőségű beltartalmi értékei közül talán a színanyagok, és a cukrok a legfontosabbak, hiszen a gyökér alakja mellett ezek határozzák meg a minőségét, élvezhetőségét.
Kíváncsiak voltunk, vajon van-e különbség az esztétikailag nem tökéletes, a „normál” valamint a bio sárgarépa vitamin tartalmának tekintetében ezért laboratóriumban vizsgáltuk a termékek C-vitamin valamint Béta-karotin tartalmát. Az eredmények a következőképp alakultak.
Hallott már a Maradék nélkül program Vegyél számba! kampányáról? A kampány célja, hogy felhívja a vásárlók figyelmét a szokatlan alakú zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek sokszor kisebbek vagy nagyobbak, sokszor különös alakúak így nem felelnek meg a sztenderdnek.
A vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása, hogy a sárgarépa vitamintartalmát, az értékes vitaminok mennyiségét az adott fajta jellemzői befolyásolhatják. Az eredmények alapján nem nyert igazolást, hogy a bio sárgarépák esetében magasabb vitamintartalom várható illetve, hogy az esztétikailag nem tökéletes sárgarépák szegényebbek lennének vitamtartalom tekintetében.
Biztonságosak a sárgarépák?
Ellenőriztük az Escherichia coli valamint penészgomba jelenlétét az összes tesztelt sárgarépában. Az eredmények alapján elmondható, hogy élelmiszerbiztonsági kockázat egy termék esetében sem merült fel. Minden termék esetében megvizsgáltuk a nitrát-tartalom mennyiségét is.
A nitrát a növények anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen, azonban egyes fajok, mint például a sárgarépa, káposzta, retek, karalábé, jelentős mennyiségben képesek felhalmozni ezt a vegyületet.
A nitrátról bővebben itt olvashat!
Megnyugtató, hogy a laborvizsgálati eredmények alapján minden termék nitrát-tartalma megfelelt a jogszabályban előírtaknak.
Megy a levesbe? Vagy nyersen a legjobb?
Általánosan elterjedt nézet, hogy a főtt sárgarépa karotintartalma jobban felszívódik, mint a nyers répáé. A Nébih laboratóriumaiban megvizsgálták a tíz percig hőkezelt (vízben főzéssel) sárgarépa béta-karotin és C-vitamin tartalmát. Meglepő módon a C-vitamin 49 százalékkal, míg a béta-karotin tartalom 30 százalékkal csökkent.
Láthatóan nem mindegy, hogy a sárgarépa milyen főzési technológiával készül. Ahhoz, hogy szervezetünk több béta-karotinhoz jusson – mivel zsírban oldódó vitaminról van szó – célszerűbb a vajban vagy zsírban párolást (dinsztelést) választani a feldolgozás során, vízben főzés helyett.
A laboratóriumi vizsgálat során az is kiderült, hogy a répa héjában és a répatestben lévő vitamintartalom között nem jelentős a különbség. Sokszor olvashatunk arról, hogy a sárgarépa héja alatt található a legtöbb tápanyag, de a vizsgálatok ezt nem támasztották alá.
A laboratóriumi eredmények minden tesztelt sárgarépa esetében azt bizonyították, hogy a mérések a szakirodalmi értékekkel összeegyeztethetők.
Növényvédőszerek vizsgálata
A Nébih szakemberei azt is ellenőrizték, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelők-e az ellenőrzött sárgarépák.
A bevizsgált 11 mintából 10 maradéktalanul megfelelt a biztonsági előírásoknak, ám egy esetben nem engedélyezett talajfertőtlenítő készítmény maradványokat találtak. Ennek a hatóanyagnak az alkalmazása azonban kizárólag üvegházakban történhet, uborka és paprika termesztés során.
Az érintett vállalkozással szemben a Nébih hatósági eljárást indított, várhatóan növényvédelmi bírságban részesül. Mivel azonban a vásárlók számára a szermaradványokat tartalmazó sárgarépa elfogyasztása akut egészségügyi kockázatot nem okoz, ezért további intézkedésre nem került sor.
A mezőgazdaságban használt vegyi anyagok maradványai a táplálkozási láncon keresztül eljuthatnak az emberi szervezetbe is. Ezeket a szermaradékokat összefoglaló néven peszticid anyagoknak nevezzük. Ugyanakkor a visszamaradó hatóanyagok csak akkor jelenthetnek veszélyt, ha a növényvédő szereket a megengedettnél nagyobb koncentrációban használták illetve nem tartották be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Ezek felhasználhatóságát szigorú uniós szabályozás írja elő, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, valamint takarmányokban és azok felületén megengedett növényvédőszer maradékok (peszticidek) határértékeiről rendelkezik.
Összességében elmondható, hogy a vizsgált sárgarépák megfeleltek az előírásoknak, mind a beltartalmi mind pedig az élelmiszerbiztonsági szempontok alapján.