Valamikor a hetvenes években Miskolcon a Lottóházban laktunk az Arany János utcában. A decentrum első emeletén lévő ablakunkból egész éjszaka néztük a Szinva patak tombolását. Volt egy ehhez hasonló vizözön , s a hullámok már átcsaptak a villanyrendőrnél lévő híd korlátain. Akkor jutott eszembe először a nagy miskolci árvíz amelynek nagyok sok áldozata volt. Hihetetlen, hogy ez szerényen, csendesen csordogáló patak mire nem képes ha az ég leszakad.
Jut eszembe , volt egy polgármesteri expozé – nehéz elfelejteni – hogy legyen hajózható a Szinva. Kesdem kapisgálni, hogy az előadó mire is gondolhatott. Bár most egy vadvízi evezős túra akár meg is valósítható.