Ha emléktáblát avatnak, legtöbbször ilyen felirattal találkozunk: “Itt született…” “Itt élt…”, “Itt dolgozott…” – és szerencsés esetben a megemlékezett hozzátartozói is megjelennek az eseményen. Hajdúsámsonban nem voltak hozzátartozók: akikre most emlékeztek, nem tértek vissza a deportálásból. Tanítók, gyerekek, szülők. A Magyar Pünkösdi Egyház Hajdúsámsoni “Élet” Gyülekezete annak állítottak emléket, hogy azon a telken, ahol most az ő imatermük áll, 1944-ig a helyi zsidó iskola működött. 2020. augusztus 2-án vasárnap azért gyűltek össze közelről és távolról, hogy hirdessék és kinyilvánítsák: az, amit Hajdúsámson zsidó lakossága 1944-ben és az odáig vezető évek során átélt, a 19. századi befogadástól és az ezt követő együttéléstől, kölcsönös egymásra utaltságtól a kitaszítottságig, nem történhetett volna meg a kirekesztés helyben növekvő magvai nélkül. Lukinic György lelkipásztor megrendítő beszédéből az események máig érő megfoghatatlansága sugárzott. A gyülekezet nemcsak a hely történetéből, szelleméből fakadó fizikai értelemben vállalja, hogy utódai azoknak, akik ott éltek, tanultak, munkálkodtak, majd akiket végül elhurcoltak, hanem jelképesen is.
Évek töretlen munkájával felkutatták Hajdúsámson zsidóságának történetét, feljegyezték a városban az egykori zsidó lakosokra még emlékezők elbeszéléseit, és ebből egy kerek egészet tártak gyülekezetük elé. Erről szólt mély alázattal Hajdúné Nagy Ibolya, e múltfeltárás elindítója és motorja, aki összefogta azt a fizikailag is embert próbáló, sok-sok önkéntes közreműködését kívánó munkát is, aminek eredményeként a több, mint kétszáz éves temetőt is rendbehozták és a külföldről idelátogató zarándokok előtt újra látogathatóvá tették. Arról, hogy a nap folyamán megnyilvánult őszinte szándékok folytatódjanak, beszédében hitet tett Hajdúsámson polgármestere, Antal Szabolcs is.
Az emlékező gyülekezet szívélyes szeretettel fogadta a vendégeiként megjelent zsidó hittestvéreiket, akiknek nevében Kurucz Ákos, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség vallási vezetője bibliai példázattal szólt a zsidó lakosságot ért történelmi léptékű embertelenségről. A megemlékezésen részt vettek Färber György, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség jelenlegi, és Kertész Gábor korábbi elnöke, a nyíregyházi és a debreceni hitközség több tagja, valamint számosan az ország távolabbi részeiről, akik a Lukinic György lelkipásztor és Hunyadi László izraeli tiszteletbeli konzul által leleplezett emléktábla előtt Gervai Lajos friss rabbihelyettes vezetésével elmondták az elhunytakra emlékező kadist.
Az emléktáblaavatáson képviseltette magát a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök is Kovács László országos elnök és Gáll Ottó alelnök, továbbá Dévald Katalin, az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör elnöke személyében.
Emlékezetes pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget Nógrádi Gergely Európa-hírű kántor, aki az El malei rachamim elhunytakra emlékező imát mély átérzéssel adta elő. A közönség ugyancsak lelkesen fogadta előadásában a Szól a kakas már c. népszerű dalt, az ezúttal zenészként fellépő Kovács László gitárkíséretével.
A gazdag program a zsidó temetőben ért véget David Mazor Debrecenben tanuló izraeli orvostanhallgató zsoltár-előadásával.Az alábbi felvételeket Tóth-Ábri Péter készítette:
Az emlékező gyülekezet szívélyes szeretettel fogadta a vendégeiként megjelent zsidó hittestvéreiket, akiknek nevében Kurucz Ákos, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség vallási vezetője bibliai példázattal szólt a zsidó lakosságot ért történelmi léptékű embertelenségről. A megemlékezésen részt vettek Färber György, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség jelenlegi, és Kertész Gábor korábbi elnöke, a nyíregyházi és a debreceni hitközség több tagja, valamint számosan az ország távolabbi részeiről, akik a Lukinic György lelkipásztor és Hunyadi László izraeli tiszteletbeli konzul által leleplezett emléktábla előtt Gervai Lajos friss rabbihelyettes vezetésével elmondták az elhunytakra emlékező kadist.
Az emléktáblaavatáson képviseltette magát a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök is Kovács László országos elnök és Gáll Ottó alelnök, továbbá Dévald Katalin, az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör elnöke személyében.
Emlékezetes pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget Nógrádi Gergely Európa-hírű kántor, aki az El malei rachamim elhunytakra emlékező imát mély átérzéssel adta elő. A közönség ugyancsak lelkesen fogadta előadásában a Szól a kakas már c. népszerű dalt, az ezúttal zenészként fellépő Kovács László gitárkíséretével.
A gazdag program a zsidó temetőben ért véget David Mazor Debrecenben tanuló izraeli orvostanhallgató zsoltár-előadásával.Az alábbi felvételeket Tóth-Ábri Péter készítette: