A melanoma kezelésében elért eredményekre azért figyelnek oda kiemelten az onkológusok, mert ebben a daganattípusban jártak az élen évekkel ezelőtt az új típusú immunterápiák bevezetésével, így az évről-évre megtartott kongresszusokon innen származik a legtöbb adat és tapasztalat. Ugyan mára világossá vált, hogy az onkológiai immunterápiák közel sem alkalmasak minden beteg kezelésére, ám az a kezdeti feltételezés beigazolódni látszik, hogy akinél kezdetben jó hatást sikerül elérni, az tartós eredményre számíthat.
Tartós eredmény a kezelések után
dr. Baltás Eszter
– A nem műthető, előrehaladott és áttétes melanomák kezelésében korábban nagyon korlátozottak voltak a lehetőségek, kevés hatásos gyógyszerünk volt, amelyekkel hosz-szabb távon fel tudtuk volna tartóztatni a betegség terjedését. Egy immár több mint 5 éve tartó klinikai vizsgálat viszont alátámasztotta a várakozásainkat, miszerint az immunterápia a korábban reménytelennek tartott esetek egy részében is az életet jelentheti a betegek számára. A kutatók azt találták: akiknél az immunterápia első két éve alatt sikerült stabilizálni a betegséget, tehát a tumoros gócok teljesen, vagy akár csak részlegesen eltűntek, visszahúzódtak, ott az immunrendszer 3 éves utánkövetés során már gyógyszeres segítség nélkül is kordában tudta tartani a bőrrákot. Nem mondhatjuk, hogy ezek a betegek meggyógyultak, ám a 2 éves kezelés során elért eredményt a többségüknél a harmadik, a negyedik, majd most az ötödik év végén is sikerült megtartani úgy, hogy már nem kaptak onkológiai kezelést. A betegek immunrendszere a terápia révén megtanulta hogyan fékezze meg a tumort. Ilyen eredményt korábban elképzelni sem tudtunk – fogalmazott Baltás Eszter.
Forrongó kérdés, hogy le szabad-e állítani, illetve hogy mikor szabad leállítani egy immunterápiás kezelést. Ez mindig egyéni mérlegelést igényel, amely során a hatékonyság mellett a mellékhatásokat is figyelembe kell venni. Úgy tűnik azonban, hogy sikeres kezelés esetén a 2 év tekinthető vízválasztónak. Ebben egységes álláspont és gyakorlat ugyanakkor még nincs.
Nem alkalmas mindenkinek az immunterápia
Az immunterápia nem mindenkinél alkalmazható és nem mellékhatásoktól mentes kezelés. A daganat szövettani, biológiai és genetikai jellemzői, a társbetegségek és számos más paraméter alapján dönt az onkoteam arról, hogy adott beteg számára mely gyógyszerek és milyen ütemezésben lehetnek a leghatékonyabbak.
Klinikai vizsgálatok eredményei alapján az immunterápia – mint a célzott onkológiai kezelések is általában – az első vonalban adva, tehát a kezelési folyamat elején tudja a legmarkánsabb hatást kifejteni, de egy gyógyszerváltást követően, azaz második vonalban is képes lehet a betegek egy részénél érdemben javítani az életkilátásokat. A biztató eredmények ellenére vannak olyan betegcsopor- tok (nyálkahártyáról kiinduló vagy agyi áttétet adó melanoma), ahol kevés és jóval szerényebb adat áll rendelkezésre az új kezelések hatékonyságáról.
Műtétek átértékelődése
A fentiekben a már előrehaladott vagy távoli áttétes melanomás betegekről volt szó, ám a gyógyszeres kezeléseknek koraibb stádiumokban is egyre nagyobb a jelentősége. Amint Baltás Eszter elmagyarázta, egyre több biztató adat van arról, hogy nyirokcsomó áttétek esetén létjogosultsága lehet már a műtét előtti – szakszóval neoadjuváns – onkológiai kezelésnek is.
– Az alaptézis nem változik: egy korai, I-es vagy II-es stádiumban felfedezett bőrráknál továbbra is első lépés a lehető leggyorsabb operáció, a tumor teljes és végleges eltávolítása és a szövettani eredményektől függően az őrszem nyirokcsomó biopszia – szögezte le Baltás Eszter. – Egy most bemutatott fázis II-es (tehát egyelőre viszonylag kevés beteget bevonó) vizsgálat során a tapintható vagy radiológiai vizsgálattal kimutatható nyirokcsomó-áttéttel rendelkező betegeknél, a nyirokcsomók eltávolítása helyett először gyógyszeres kezelést alkalmaztak. Az eredmények azt mutatták, hogy számos esetben a daganat mérete csökkent vagy eltűnt a nyirokcsomókból. Akiknél ez bekövetkezett, azoknál nem kellett elvégezni a környéki nyirokcsomók eltávolítását, ez pedig annak volt köszönhető, hogy a tumoros folyamat már a szokásosnál hamarabb szembekerült a gyógyszeres gáttal – ismertette az előadó. Az új stratégia eddigi eredményei biztatók, ám ez még nem szerepel az onkológiai irányelvekben és a rutinszerű gyakorlatban.
– Ugyancsak a műtéti megterhelés csökkentését eredményezi, hogy amikor a daganathoz legközelebbi, őrszemnek nevezett nyirokcsomóban mikroszkópos méretű áttétet találunk, akkor az új irányelvek szerint nem szükséges az egész nyirokcsomólánc sebészi kimetszése. Ilyen esetekben a beteg gyakori ellenőrzése mellett mérlegelni lehet adjuváns gyógyszeres kezelés adását. A sebészi és a gyógyszeres kezelési stratégia közötti döntéskor figyelembe kell venni a beteg általános állapotát, társbetegségeit, a várható eredményeket, a lehetséges mellékhatásokat, a kezelés életminőségre kifejtett hatásait is – foglalta össze Baltás Eszter.
A nyirokcsomó vagy távoli áttét műtéte után tumormentes betegek adjuváns – a kiújulási, áttétképzési kockázatot csökkenteni hivatott – kezelésében is történtek előrelépések. Ezt egy évig kaphatják a magas rizikójú, tumormentes betegek. A jelenleg közölt klinikai vizsgálatok alapján az adjuváns kezelések eredményei mind az immunterápiák, mind a célzott kezelések tekintetében biztatók. Az 1 éves időtartamú célzott daganatgátló adjuváns kezelést követően több mint 50 százalékban nem újul ki a betegség az ötödik év végéig sem.