A hírszerzés története egyidős a civilizációéval. Az ősidőkbe visszanyúló mitikus kezdetek után a Kr. e. 6. században a kínai hadvezér és katonai teoretikus Szun-ce A háború művészete című könyvében lefektette a hírszerzés tudományos, sok tekintetben máig is érvényes alapelveit.
A modern titkosszolgálatok első kezdeményei a 16. században jelentek meg. Az Erzsébet-kori Angliában Sir Francis Walsingham teljesen új alapokon nyugvó szervezetet épített ki, melynek egyes aktái máig titkosak. A 19. századra az addig domináns katonai jelleg mellett egyre nagyobb szerepet kapott a polgári hírszerzés, amely igazán rohamos fejlődésnek az első világháború után indult.
A hidegháború során az államok jelentős része kiépítette saját polgári hírszerzését. Az 1980-as évekre pedig megszilárdult a hírszerző szolgálatok által végzett információszerzés hármas rendszere: a HUMINT a humán információs források, a SIGINT a technikai, míg az OSINT a nyílt információs források felhasználása.
A magyar polgári hírszerzés sokáig nem jelent meg önálló szervezetként. Az első világháború végéig az osztrák–magyar titkosszolgálat, a Horthy-korszakban a Honvédség vezérkari főnöksége, a kommunista érában pedig az egységes állambiztonsági szervezet részeként működött. Az Információs Hivatal, mint önálló polgári hírszerző nemzetbiztonsági szolgálat 1990. március 1-jén jött létre.
A rendszerváltást követően a magyar nemzetbiztonsági struktúra kerete és feladatköre átalakult. Átmeneti törvény és rendelet szabályozta az újonnan létrehozott nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezését, valamint az egyes szolgálatok jogállását és alapvető feladatait. Az ideiglenesnek szánt jogszabályok azonban nem fogalmazták meg a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó részletes tartalmi szabályokat. A ma is hatályban lévő, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt (Nbtv.) 1995. decemberében kétharmados többséggel fogadta el az Országgyűlés. Az 1996. március 27-én hatályba lépett jogszabály megteremtette a szolgálatok működésének alkotmányos feltételrendszerét.
Az Információs Hivatal működését 2010. május 28-ig tárca nélküli miniszter felügyelte, majd irányította. Ezt követően, 2012. július 20-ig az Információs Hivatalt a külügyminiszter irányította, majd a Hivatal a miniszterelnök irányítása alá került, aki ezt a jogkörét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látta el. 2014. június 6-tól 2018. május 22-ig a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, jelenleg ezt a feladatot a külgazdasági és külügyminiszter látja el.
Az Információs Hivatal eddigi vezetői:
Dr. Dercze István ezredes (elnök, 1990)
Dr. Kocsis Kálmán vezérőrnagy (főigazgató, 1990-1996)
Szász József vezérőrnagy (főigazgató, 1996-1998)
Pető Tibor altábornagy (főigazgató, 1998-2002)
Dr. Czukor József vezérőrnagy (főigazgató, 2002-2004)
Dr. Zsohár István altábornagy (főigazgató, 2004-2007)
Dr. Hetesy Zsolt altábornagy (főigazgató, 2007-2010)
Pető Tibor altábornagy (főigazgató, 2010-2012)
Pásztor István vezérőrnagy (főigazgató, 2012-2018)
Dr. Czukor József vezérőrnagy (főigazgató, 2018- )
Kérdések és válaszok, a leggyakoriabbak. Mind alkalmas arra, hogy az ezzel a tevékenységgel összefüggésben felmerült populista negatív sztereotipiákat eloszlassuk. Bár köztudomású, hogy a hivatal a legrátermetebb, speciális tudással rendelkező kvalifikált személyeket foglalkoztatja a közvélemény hajlandó lebecsülni a munkájukat. Tehát nem árt tudni az ezekre a kérdésekre adott válaszokat.
Milyen szervezet az Információs Hivatal?
Az Információs Hivatal (röviden IH) polgári hírszerző szolgálat, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.
Miért van szükség nemzetbiztonsági szolgálatokra?
Bár a digitális forradalom következményeként rohamosan nő a bárki által hozzáférhető információ mennyisége, a kormányzati döntéshozatal szempontjából változatlanul elengedhetetlen a védett, illetve nem nyilvános információk megszerzése, elemzése és értékelése. Ehhez, illetve a nemzet biztonságára, érdekérvényesítésére fenyegetést jelentő tényezők (terrorszervezetek, szervezett bűnözői csoportok stb.) tevékenységének, terveinek, céljainak feltárásához a szolgálatok speciális eszközrendszere szükséges. Egyes döntések megfelelő előkészítésénél akkor is nélkülözhetetlen a titkosszolgálati információgyűjtés, ha egyébként nem az országot érintő fenyegetésről van szó, hanem valamely külpolitikai cél eléréséről.
Milyen nemzetbiztonsági szolgálatok vannak még Magyarországon? Magyarországon az Információs Hivatal mellett további négy nemzetbiztonsági szolgálat mûködik. A polgári elhárításért az Alkotmányvédelmi Hivatal felel, a katonai hírszerzést és elhárítást a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat végzi, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a magyarországi nemzetbiztonsági szolgálatok és más rendvédelmi szervek tevékenységéhez nyújt szolgáltatásokat. A Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bûnügyi helyzetét.
Mi a különbség a kémkedés és a hírszerzés között? Hétköznapi értelemben véve tulajdonképpen semmi. A kémkedés fogalma a régi világrendből, a háborús és hidegháborús időszakból maradt ránk, és emiatt erősen pejoratív jelentésű. A hírszerzés modern fogalom, a mai államberendezkedés egyik meghatározó tevékenysége. Más megközelítésben: annak az országnak a szemszögéből, amely egy másik ország hírszerző szolgálatának tevékenységét elszenvedi, ez a cselekmény kémkedésnek minősül, és büntetendő.
Mi a különbség a hírszerzés és az elhárítás között? A hírszerzés alapvetően offenzív tevékenység, fő funkciója az állam meghatározó érdekeinek érvényesítéséhez szükséges információk megszerzése és elemzése. Az elhárítás defenzív tevékenység, fő funkciója az, hogy megóvja az ország biztonságát a más államoktól vagy szervezett csoportoktól kiinduló, nemzeti érdeket sértő tevékenységtől.
Kik dolgoznak az Információs Hivatalban? A főtevékenységet illetően magasan kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő, a hazájukért aktívan tenni kívánó emberek. A kiszolgáló területeken pedig olyan személyek, akik az adott tevékenységi körre vonatkozóan rendelkeznek komoly szaktudással.
Milyen végzettségű embereket keres a Hivatal?
Az előző kérdésben felvázoltak alapján többféle felsőfokú végzettséggel lehet az IH-hoz jelentkezni. Ezek mellett – főként a funkcionális szervezeti egységeknél – a középfokú végzettségűek is megtalálhatják számításaikat.
Milyen területekből áll össze az IH tevékenységi köre?
A hírszerzés alaptevékenysége – leegyszerűsítve – két résztevékenységből áll: a műveleti és az elemző munkából. A műveleti munka célja a Hivatal törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges védett információk megszerzése, ami történhet technikai és humán forrásokból. Utóbbi alatt a klasszikus hírszerző tevékenységet értjük: a műveleti tisztek kutatják fel, vonják be az együttműködésbe, majd foglalkoztatják a titkos kapcsolati kör tagjait. Az elemző tisztek értékelik és feldolgozzák a beérkező információkat, valamint elkészítik a döntéshozók tájékoztatását célzó hírszerző jelentéseket.
Az IH munkatársait nevezhetjük ügynököknek?
Nem. A magyar terminológiában az ügynök kapcsolati fogalom, a hírszerzési tevékenységre megnyert személy egyik kategóriája. A munkatársainkat hírszerző tisztnek nevezzük.
Előfordul, hogy az IH munkatársai a munkájuk során az életüket is kockáztatják?
A hírszerzés kockázatos tevékenység, hisz a célpontjául szolgáló államok, illetve szervezetek mindet megtesznek a megakadályozása érdekében: erre a feladatra specializált (elhárító) szervezeteket hoznak létre, illetve büntetőjogilag is szankcionálják a hírszerző munkát. Az alapos felkészítés, a szakszerű és fegyelmezett munkavégzés eredményeként a legtöbb magyar hírszerző a hivatása gyakorlása során nem kerül életveszélybe. Ugyanakkor ennek lehetőségét nem lehet teljes mértékben kizárni: munkatársaink kötelezettségeiket akár életük árán is teljesítik. Erre tesznek esküt.
Az IH munkatársai hordanak fegyvert? Mindennapi szolgálatuk során tipikusan nem. Ugyanakkor szolgálati lőfegyver viselésére jogosultak, lövészeti kiképzést kapnak, így elsajátítják a lőfegyverek használatát.
Ha felvételt nyerek a Hivatalba, kapok valamilyen kiképzést? Figyelemmel arra, hogy a hírszerző szaktudás klasszikus iskolai keretek között nem szerezhető meg, a Hivatal saját oktatási kapacitással rendelkezik. Az alaptevékenység ellátására felvett munkatársaink 10 hónapos kiképzésen vesznek részt a Hivatalban, amely során az elméleti alapok megszerzését követően intenzív és célirányos gyakorlati felkészítést kapnak. A tanfolyam végére a hallgatóknak a gyakorlatban is képesnek kell lenniük a hírszerző tevékenység alapvető elemeinek önálló végrehajtására. A tipikusan a próbaidő alatt zajló tanfolyam azt a célt is szolgálja, hogy az új munkatárs megtapasztalja a hírszerző életforma szépségeit és kihívásait, így megalapozottan hozhasson döntést arról, hogy készen áll-e ezt a hivatást választani. Másrészt a Hivatalnak is lehetősége van meggyőződni arról, hogy az érintett valóban képes-e megfelelni a hírszerző hivatás által támasztott különleges követelményeknek.
Azután, hogy befejezem a hírszerző tanfolyamot, milyen jellegű munkát fogok végezni? A hírszerző szakképesítő tanfolyam során átfogó képet kapunk az új munkatárs kvalitásairól, mentális és fizikai tűrőképességéről. A sikeres végzést követően az új kollégák olyan szervezeti egységhez kerülnek, ahol képességeiket a legmegfelelőbb módon kamatoztathatják, és ahol hatékonyan hozzá tudnak járulni a szakterület teljesítményéhez. A műveleti területre kerülők a gyakorlatban is alkalmazhatják és fejleszthetik a konspirált kapcsolattartás és a titkos információszerzés fortélyait. Az elemző területre lépők felelős döntéseket hozhatnak a megszerzett információk értékéről, egyben közvetlenül hozzájárulhatnak a döntéshozók munkájának támogatásához.
Ha a Hivatal munkatársa leszek, beszélhetek-e a családtagjaimnak, barátaimnak a munkámról?
Alapvetően nem. Ugyanakkor nem életszerű, hogy a hírszerzés munkatársáról a hozzá legközelebb álló emberek sem tudják legalább azt, hogy hol dolgozik. A Hivatalban megismert konkrét ügyekről és eseményekről természetesen tilos bárkinek is beszélni, hiszen a hírszerző tisztek minősített adatokkal dolgoznak, amelyek „kikotyogása” eljárást von maga után.