A történet nem túl bonyolult: az Állványművek Kft. – nevének megfelelően – állványozási munkálatokat végzett a Hermina Center Kft. megbízásából a Hermina Happy Land 5-6. ütemében épülő házaknál a XIV. kerületben.

Három nyolcszintes épületről, összesen 255 lakásról van szó, így az állványok sem aprók, bő 13 ezer négyzetmétert fednek le, értékük a kölcsönbeadó szerint 300 millió forint felett van. A szerződés alapján 2017 márciusától szeptember végéig kellett biztosítani az állványokat, a felépítés után az állványok karbantartását, ellenőrzését, majd végül elbontását és elszállítását vállalva, meghatározott összegért.

Az már menet közben látszott, hogy a házak nem készülnek el időre, de szerződés szerinti bérleti díjak megérkeztek, és az előre rögzített feltételek szerint a szeptember végi időpont után is fizetett Hermina Center Kft. – legalábbis egy ideig.

„Októbertől késések történtek a havonta esedékes számlák kifizetésénél, többszöri felszólításra, nagy csúszásokkal érkeztek csak meg az összegek, de a kapcsolat a terepen dolgozókkal jó volt, a cég képviselőjével is, aki elnézést kért a csúszásért” – idézte fel Hercsel Erik.

Az Állványművek ügyvezető igazgatója azonban egyre nehezebben kapta meg a teljesítési igazolásokat a bérlőtől, amely márciusra már több mint 23 millió forintos tartozást halmozott fel. Ráadásul más munkák miatt már szüksége is lett volna az Állványműveknek az állványzatra. Áprilisban a Hermina Center már egyáltalán nem akarta kiadni a teljesítési igazolást – tehát az elismerését annak, hogy újabb összegekkel tartozik az állványokért.

Hercsel május közepén közölte, ha nem kapja meg a folyamatosan növekvő tartozást, elbontja és elszállítja a tulajdonában lévő állványzatot.

Szóban eladta harmadáron?

„Másnap reggeltől cégünket indoklás nélkül kitiltották a munkaterületről. Egyszerűen nem engedtek be.” Egy hét múlva pedig jött a megdöbbentő levél a bérlő céget képviselő ügyvédi irodától: eszerint a 90 millió forint bérleti díj kifizetése után az állványzat tulajdonjoga a Hermina Center kft-re száll, miután

„Természetesen ilyen megállapodás nem volt, ki adna át 300 millió forintos értéket 90 millióért, ráadásul szóban megállapodva?” – tette fel a kérdést Hercsel, akinek legnagyobb meglepetésére június elején, amikor kivonult az építkezés helyszínére, az építkezés biztonsági őre rendőröket hívott. „Tíz percen belül három rendőrautó érkezett” – emlékezett vissza az operatívan, nagy erőkkel foganatosított intézkedésre Hercsel, akivel a rendőrök közölték: ebben az esetben – a szóbeli szerződésre való hivatkozás miatt – az ügy tisztázásáig nem lehet elbontani az állványokat.

Mindezt úgy, hogy a Hermina Center és az Állványművek között kötött, bérlésről szóló szerződésben még az is benne van, hogy szóban nem módosítható. (Ráadásul az is igazolható, hogy az állvány nem az Állványműveké, hanem bérli Hercsel másik cégétől, így tehát a Hermina Center egyébként sem állapodhatott volna meg az Állványművekkel a vásárlásról.)

Tehát ha a tartozást felhalmozó cég közli a rendőrrel, hogy a bérbeadó szóbeli megállapodással 90 millió forintért átadta a 300 millió forintos vagyontárgyát, és a vagyontárgy tulajdonosa ezt írásos szerződéssel cáfolja, akkor a rendőr erre csak annyit mond, elnézést, ez polgári ügy

– foglalta össze a helyzetet Hercsel, aki ezután – mivel a helyszínen jegyzőkönyv felvételét sem tartották indokoltnak a rendőrök – feljelentést tett a zuglói rendőrkapitányságon.

Nem elvette, csak nem adja vissza

Hiába a nagy összeg, a rendőrség két hétig nem hívta Hercselt, majd a kihallgatásra megadott időpontot is későbbre tolták – végül elutasították a nyomozás megkezdését, az indoklás szerint azért, mert a vita polgári peres kérdés, ugyanis nem igazolható a sikkasztás ténye:

A Hermina Center Kft. tehát – egy szóbeli szerződésre hivatkozva – azt állítja, hogy a az állványzat már az övé, amit az állványzat tulajdonosa – egy megírt, a szóbeli módosítást kimondottan kizáró szerződést bemutatva – vitat. Mindez azonban a rendőrség szerint nem érv, mert nem igazolható, hogy az eltulajdonítás jogtalanul történt meg. Így a tulajdonjog egyszerűen nem tisztázott, ennek tisztázása pedig polgári perben lehetséges. (Meglepő módon a bruttó 300 millió forint értékű állvány ügyében tett feljelentéssel kapcsolatos elutasító határozatban a rendőrség „kisebb értékű sikkasztás vétségének gyanújáról” írt a feljelentés tárgyaként.)

Érdemes idézni a zuglói rendőrség indoklását okulásul arra, milyen nehéz is megállapítani, hogy valaki jogtalanul tulajdonít el valamit:

A dolog eltagadása annak tagadását jelenti, hogy történt megbízás, és, hogy ennek folytán az elkövető birtokában idegen dolog van. A dolog eltagadása nem azonos a dolog visszaadásának eltagadásával, melynek, megvalósulása esetén, kizárólag polgári jogi következményei lehetnek.

A zuglói rendőrség szerint csalás sem történt, mert ehhez azt kellene igazolni, hogy a megrendelő cég már eleve, a szerződés megkötésekor tudta, hogy nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.

Hercselék a zuglói elutasító döntést meg is panaszolták.

Ami Zuglóban nem gyanús, a BRFK-nál az

A helyzetet bonyolítja, hogy a kérdéses állványzat egyelőre nem csak Hercsel vállalkozásáé, ő fokozatosan veszi azt meg a német tulajdonú Layher Kft-től. Így ez a cég is feljelentést tett, hiszen tulajdonosként érintett lett az ügyben. De nem a zuglói rendőrséghez, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult.

Az idő azonban így is haladt, ami a felek közül inkább annak kedvez, aki az állványzatot október elejéig használta is, mire a rendőrség végre lefoglalta. A gyakorlatot ismerők szerint a BRFK ebben nem volt kevéssé operatív, átlagos ügymenetnek számít, hogy ennyi idő telik el a feljelentéstől a lefoglalásig.

Márpedig Hercsel jelezte, hogy a szerződések szerint az ő feladata az állványzat biztonsági ellenőrzése, ezt azonban június 4-én tett feljelentése óta nem tudja ellátni, ezt közölte is a rendőrségen. Az állványzatok tehát az ő műszaki ellenőrzése nélkül voltak használatban.

A Gyorskocsi utcában a BRFK gazdaságvédelmi osztálya a feljelentőket ki is hallgatta. A zuglói rendőrség szerint a BRFK és a XIV. kerületi rendőrség eltérő lépése azzal magyarázható, hogy „a Layher Kft. részéről új adatokat tartalmazó dokumentumokkal kiegészítve” érkezett a feljelentés, ezért nyomoz sikkasztás miatt a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.

Nem a Hermina Center tartozik, neki tartoznak

A Hermina Center Kft. ügyvezetője, Almásy Sándor szerint a helyzet egyértelmű: az „erősen használt állványzatot” a cég megvette, 92 millió forintot fizettek érte, sőt, az egykori bérbeadó még tartozik is, mert nem adott át az állványzatból „bizonyos mennyiséget, ezért jogi útra került ez a rész, Hercsel úrék tartozásban vannak”, ezért a Hermina Center Kft. eljárást kezdeményezett.

Almásy a vádakat visszautasítja, ám további nyilatkozatainak közléséhez nem járult hozzá.

A Happy Land 5-6. üteme az eredeti tervek szerint tavaly decemberre készült volna el. A passzív lakás azon vásárlóinak helyzetéről, akikkel az adásvételi szerződést a Hermina Center Kft. felmondta, a sorozat következő részében számolunk be.