Szeptember végén érkezett a hír, hogy az interneten szabadon böngészhető, így pedig kiberbűnözők által is elérhető egy adatbázis, melynek hazai vonatkozása is van: az összesen 650 ezer szervezet és 2,4 millió ember személyes adatai tartalmazó anyagban több mint 700 magyarról is olvasni. Az adatbázist a Telex mostani cikke szerint a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology állította össze, és ami kiszivárgott, az a teljes adatcsomagnak csupán egy kis része lehet.

A híroldal szerint bár az adatbázisban szereplő adatok jórészt az érintettek által megosztott információkat tartalmazzák, ezek tömeges begyűjtését, rendezését, megőrzését a legtöbb szolgáltató kifejezetten tiltja. Az adatok felhasználás pedig a világ nagy részén jogellenesnek minősülhet. Az sem mellékes, mire használják a csomagot, ugyanis az ártalmatlannak tűnő adatok egy hírszerzőnek vagy kiberbűnözőnek már sokkal értékesebbek lehetnek.

„A dolog onnantól izgalmas, hogy ezeket az adatokat hogyan rendszerezik, hogyan kötik őket egymáshoz, ki az illető családja, milyen kapcsolatban van más emberekkel – csupa olyasmi, amivel esetleg zsarolható. Mi magunk is összekapcsolgatjuk a saját rokonainkat és ismerőseinket magunkkal, ez végigkövethető ezeken az adatbázisokon, és ezáltal olyan információkat lehet kikotyvasztani belőlük, amit mi magunk sem feltétlenül gondoltunk, hogy kijöhet. Egy hírszerző nagyon sok mindent ki tud ezekből főzni”

– mondta a Telexnek Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő.

A portál az adatbázis ügyével foglalkozó Internet 2.0 kutatóitól kapta meg a listában szereplő magyar neveket. Több személyhez képet is mellékeltek, illetve található egy leírás és megjegyzések, hogy miért lehet érdekes az illető, mi a családi állapota, de az is, melyik párthoz húz. A Telex szerint a listában név szerint említik többek közt

Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatót, Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, Hollik Istvánt, a Fidesz kommunikációs igazgatóját, Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét, és Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselőt, a párt elnökhelyettesét is.

Ők ma is aktív politikai szereplők. Az adatbázis ugyanakkor állami cégek, intézmények egykori és jelenlegi vezetőivel, valamint volt politikusokkal is foglalkozott, például Vantara Gyula egykori fideszes országgyűlési képviselővel, aki 2006 és 2014 között Békéscsaba polgármestere is volt.

Az nem egyértelmű, milyen célt szolgál(t) a kínai adatbázis, de egyesek szerint akkora érték nem lapul benne, hogy hasznos katonai vagy hírszerzési feladatokhoz lehessen használni. Fontos ugyanakkor tudni, hogy csak a nyers adatok egy része került ki, a rájuk épülő szoftver, amely a feldolgozásukat, elemzésüket végzi, nem. Az is látszik, hogy a gyűjtés fókuszában nem Magyarország állt, mert több helyen csak nevek szerepelnek, illetve a bejegyzések igen régiek is: a rekordok 2018 július-augusztusában jöttek létre, és 2018 októberében frissültek utoljára.