Sok szorongást kelt, hogy bár a kockázati tényezők (életkor, legyengült immunrendszer, cukorbetegség, elhízás, tüdőbetegség, dohányzás) ismertek, valójában előre nem lehet senkinél sem biztosra megmondani, hogy miként vészeli át a koronavírus-fertőzést. A legfontosabb, hogy a beteg folyamatos kapcsolatban legyen a háziorvosával, az útmutatásait tartsa be. Ha daganatos betegség miatt épp onkológiai kezelés alatt áll (legyen az sugárterápia vagy bármilyen gyógyszeres kezelés), betegen ne menjen be a kórházba, viszont kezelőorvosát értesítse a történtekről és állapotáról, beszéljék meg hogyan lehetséges a kezelések esetleges átütemezése.
Házipatika és otthoni praktikák
A panaszok otthoni kezelésére nincs más gyógymód, mint a megfázás vagy influenza esetén máskor is alkalmazott módszerek, mint a pihenés, a sok folyadékfogyasztás és tüneti kezelések. A panaszok enyhítésére szükség szerint a máskor is alkalmazott, vény nélkül is kapható láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek (ibuprofen, paracetamol, metamizol-nátrium hatóanyagok) használhatók a háziorvos által elmondottak szerint vagy a betegtájékoztatóban leírtakat betartva. Emellett számos publikációban és az Operatív Törzs hivatalos tájékoztatóján is hangsúlyozták a vitaminpótlás szükségét, ami elsősorban a C és a D vitamint jelenti. A Semmelweis Egyetem által szakértők bevonásával összeállított lakossági tájékoztató ajánlása szerint C-vitaminból 14 éves korig 500 mg/nap, 14 éves kor fölött 1000 mg/nap adagot javasolnak, D-vitaminból gyerekeknek naponta 2000 nemzetközi egységet (NE), felnőtteknek 5000 nemzetközi egységet a betegség alatt. Felnőtteknek az általános gyulladás- gátló hatást kifejtő D-vitamin folyamatos, legalább 2000 NE mértékű, megelőző célú napi pótlását egyre több tanulmányban olvasni javaslatként, mert az eddigi tapasztalatok az irányba mutatnak, hogy az alacsony D-vitaminszint összefügghet a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatával.
Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora saját betegsége otthoni terápiája kapcsán a C- és D-vitamin mellett még a vérhígító kezelést említette nyilatkozataiban, mint amit önmagán alkalmazott. Ennek az a magyarázata, hogy a koronavírus növeli a vérrögképződés, ezzel a trombózis kockázatát, így a kórházban ápolt betegeknek rutinszerűen adnak megelőzésként napi trombózisgátló injekciót. Aki tudja magáról, hogy az átlagnál nagyobb trombóziskockázattal él genetikai adottság (trombofília), betegség vagy kezelés miatt, erről tájékoztassa a háziorvosát. Ez fontos, hogy el lehessen dönteni, hogy az alapkockázat a koronavírus fertőzéssel együtt indokol-e megelőző célú vérhígító kezelést.
A Semmelweis Egyetem tájékoztatója rámutat: a beteg leghatékonyabban pihenéssel és sok alvással tudja aktiválni szervezete gyógyító erejét. „A szervezetnek időre és pihenésre van szüksége, hogy fel tudja venni a harcot, és ki tudja dolgozni a megfelelő védekezési stratégiát a vírussal szemben. Ezért nagyon fontos, hogy a pihenés valódi pihenés legyen és ne otthoni munkavégzés! A fáradékonyság és álmosság jelzés, hogy beindultak a szervezet saját öngyógyító mechanizmusai. A beteg meg kell, hogy engedje magának a pihenést és alvást, hogy a szervezete tehesse a dolgát” – figyelmeztetnek a szakemberek. Azt tanácsolják, hogy fekvés során a beteg váltogassa a testhelyzeteket annak érdekében, hogy a levegő a tüdejének minden részét jól átjárhassa. Kiemelik, hogy a hason fekvés kifejezetten jó hatású lehet.
Ha súlyosbodik a helyzet
Ha légszomj jelentkezik, a levegővétel nehezebbé válik, erőkifejtést igényel a légzés, ezt azonnal jelezni kell a háziorvosnak vagy a sürgősségi orvosi ügyeletnek. Sokan félnek a kórházi tartózkodástól, ám sok esetben azért válik súlyossá-életveszélyessé egy beteg állapota, mert a szorongás miatt késve jelzi a panaszai súlyosbodását.
A Semmelweis Egyetem útmutatója pontokba szedve összefoglalja, mikor kell késlekedés nélkül mentőt hívni a 112-es segélyhívó számon. Ilyen szituáció, ha súlyos vagy fokozódó nehézlégzés, fulladás (felületes, kapkodó levegővétel, pihegés, légszomj, kékes ajkak, sápadtság) észlelhető. Sürgősségi ellátást igényel a súlyos vagy fokozódó mellkasi vagy felhasi fájdalom, a hirtelen megjelenő súlyos vagy fokozódó erős fájdalom, az ájulás, eszméletvesztés, a hirtelen jelentkező erőteljes szédülés vagy hirtelen fellépő látászavar, beszédzavar, a súlyos, hirtelen megjelenő végtagi ügyetlenség, mozgászavar, bénulás. Szintén figyelmeztető jel a zavarodottság, zavartság, a vérköpés vagy vérhányás, csillapíthatatlan vérzés, de a tartósan fennálló, egyre fokozódó hányás vagy hasmenés is.
Mit mutatnak meg a tesztek?
A tesztek egy része az aktuálisan fennálló, más része a már lezajlott koronavírus-fertőzést képes kimutatni. A PCR-tesztek az orrból vagy garatból vett mintából a vírus jelenlétének igazolására szolgálnak. A fertőzés után 1-3 napnak kell eltelnie, hogy a vizsgálat kimutathassa a vírust. Az antigén gyorstesztet szintén felső légúti mintából végzik el, gyorsabb és olcsóbb, de kevésbé megbízható: a fertőzés kezdeti szakaszában nem jelez, a vírust közepes vagy magas mennyiségben ürítő embereknél mutatja ki nagyobb eséllyel a fertőzést. A vérvizsgálattal történő szerológiai tesztek nem a vírust, hanem a vírus ellen termelődött ellenanyagokat mutatják ki. Az akut fertőzés kiszűrésére a vérvizsgálatok nem alkalmasak, mert néhány napnak el kell telnie, mire a fertőzött beteg vérében kimutatható az ellenanyag. Az IgM (IgA) pozitivitása a fertőzés fennállását jelzi, míg az IgG antitest a fertőzést követő néhány hét elteltével azt mutatja meg, hogy valaki átesett a betegségen és valamilyen fokú védettséget szerzett a COVID-19 ellen.