Dr. Demeter Gyula
A májban lehetnek elsődleges és másodlagos (primer és szekunder) daganatok. Elsődleges májráknak (májsejtrák, hepatocellularis carcinoma, HCC) csak azt tekintik, amikor a rák a májban fejlődött ki és nem más daganatból került oda. Szinte az összes ráktípus képes a májba áttéteket (metasztázis) adni. Ennek az a magyarázata, hogy ha egy kiindulási daganatból a ráksejtek bekerülnek a vérkeringésbe, a máj szűrőin ki tudnak tapadni, majd ott újabb daganatos gócokat tudnak képezni. Leggyakrabban a vastagbélrák és végbélrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák okozhat májáttétet, de a mellráknak, a tüdőráknak is lehetnek májmetasztázisai. A májáttétek kezelése azon múlik, hogy mi a kiindulási daganat, mivel az áttétes ráksejtek általában az elsődleges tumor jellemzőit hordozzák, így a primer tumor kezelhetősége a mérvadó.
Műtét: a végleges gyógymód lehetősége
A májrák műtéttel meggyógyítható. Az esetek többségében viszont túl későn derül ki a betegség ahhoz, hogy a teljes daganateltávolítás kivitelezhető legyen, olykor a tumor elhelyezkedése az akadály. A műtétet korlátozhatja az előrehaladott májcirrózis, a máj állományának kóros átépülése. Emiatt ugyanis túl kevés működő rész maradna vissza a műtét után ahhoz, hogy a méregtelenítő funkciót el tudja látni. Igen ritka esetben májátültetésre is sor kerülhet. Ezt azoknál alkalmazhatják, ahol nincs vírusfertőzés (hepatitis) a háttérben, nincs távoli áttét és elég jó az általános állapot ahhoz, hogy a nagy beavatkozás, majd az élethosszig tartó kezelés vállalható legyen. A májátültetés nagyon ritka, korlátja a donorok korlátozott száma is.
Ha a daganat nem csak a májat érinti, hanem átterjedt a nyirokcsomókra, áttéteteket adott (például a tüdőbe, csontba, hashártyára), akkor a májtumor sebészi eltávolítása nem hozna gyógyulást, hiszen a többi góc a szervezetben maradna és tovább növekedhetne, terjedhetne.
A tumor helyi pusztítása
Ha a májban lévő góc(ok) nem eltávolítható(k), megfontolhatják különféle helyi daganatpusztító módszerek alkalmazását. Ezek közül három módszer is említhető: a rádiófrekvenciás (vagy mikrohullámú) abláció, a TACE kezelés (transzarteriális kemoembolizáció) és a sztereotaxiás sugárkezelés.
A rádiófrekvenciás abláció (RFA) vagy a mikrohullámú hőabláció (MWT) során ultrahang vagy CT vezérléssel a daganatos gócba speciális tűt, elektródát vezetnek, amelyet felforrósítanak, ezáltal egy néhány centiméteres átmérőjű gömb vagy ovális alakban szöveti elhalást okoznak. Az ablációs kezelés történhet nyílt vagy laparoszkópos műtét részeként, de helyi érzéstelenítéssel a bőrön át is. A beavatkozás akár több alkalommal is ismételhető.
A TACE kezelés során kemoterápiás hatóanyagot és a mikroereket elzárni képes (embolizáló) részecskéket közvetlenül a máj artériájába vezetnek be, hogy a daganatellenes gyógyszer a májban fejthesse ki hatását.
A sztereotaxiás sugárkezelést májrákban ritkán használják. Más szóval sugársebészetnek is hívják az eljárást, amikor a külső sugárnyalábokat rendkívül nagy pontossággal, több irányból célozzák, ezáltal érnek el tumorpusztító hatást.
Célzott gyógyszerek májrákban
Májrákos betegek kezelésében nem használnak klasszikus, a teljes szervezetre ható (szisztémás) infúziós kemoterápiát. A gyógy- szeres kezelések alapját a célzott daganatellenes hatóanyagok adják, újabban ezeket az immunterápiák egészítik ki.
Amíg a kemoterápiás citosztatikumok a szervezet minden gyorsan osztódó sejtjére hatnak, a célzott daganatterápiás gyógyszerek a ráksejtek receptoraihoz kötődve fejtik ki hatásukat. A műthetetlen májrákot elsősorban tablettás kezeléssel igyekeznek kordában tartani. Ezek egyik fő hatása a daganatos érképződés gátlása. A daganatok ugyanis saját kóros érhálózatot hoznak létre, hogy azzal elégítsék ki az egészséges sejteknél nagyobb tápanyag- és oxigénigényüket – a gyógyszerrel ezt igyekeznek gátolni. A célzott kezelések sem kizárólag a daganatra hatnak, ezeknek is lehetnek erős mellékhatásaik, így mindig egyénre szabottan kell dönteni arról, hogy milyen nehézségeket tud a beteg felvállalni.
Jönnek az immunterápiák
Az utóbbi időszakban a májrákról szóló tudományos publikációkban egyre több tapasztalatról számoltak be az immunterápiákkal, illetve az immunterápia és célzott daganatgátló gyógyszer kombinációjával elért eredményekről. Az infúziós immunterápiát – a tablettákhoz hasonlóan – a nem műthető betegek egy részénél vethetik be. Az immunterápia nem közvetlenül a ráksejteket pusztítja, hanem az immunrendszert próbálja felvértezni a daganatsejtek ellen. A ráksejtek felszínén ugyanis olyan fehérjék vannak jelen, amelyek ki tudják kapcsolni az ellenük támadásba lendülő immunsejteket, így láthatatlanná válnak az immunrendszer számára. Az immunterápia célja, hogy ez ne következzen be. Az immunterápiák hatása lassabban alakulhat ki, viszont akinél hatásosnak bizonyul a kezelés, azoknál a daganatgátló hatás is tartósabb lehet.
Ugyanakkor az immunterápia sem alkalmas mindenki számára, sok tényezőtől függ, hogy kinél lehet hatásos, illetve kinél menedzselhetők sikeresen ezeknek a kezeléseknek a mellékhatásai.
Tévhit, hogy csak az alkoholfogyasztás okozhat májrákot. Bár a túlzott alkoholfogyasztás miatti májkárosodás talaján valóban nagyobb a valószínűsége a daganat kifejlődésének, a májrák gyakran hepatitis B vagy hepatitis C vírusfertőzés talaján alakul ki. Az esetek egy részében anyagcsere-betegségek is közrejátszhatnak a májrák megjelenésében.