Talán alig több mint másfélszáz éves Miskolc egyetlen megmaradt zsinagógája. A második világháborút csaknem épségben vészelte át nem úgy, mint a Palóczi úti. Amelyet ma már mindenki tudja meg lehetett volna menteni, hiszen évtizedekig butorraktárkétn funkcionált. Hiányzott hozzá az akarat és az előrelátás, mint az Ady híd melletti öreg zsidófürdő felújításához is, ami ma óriási turisztikai vonzerővel bírna a világon.
Maradjunk a Kazinczy utcai zsinagónál, amelyet gondos kezek most megtakarítottak. A képek korábban készültek, maguktól beszélnek, hogy a kivitelezők milyen gondatlansággal jártak el a felújítás közben. A drága értékes padokat egymásra hányva dobálták le a visszaszállítás után. Mit sem törődve, hogy gombás elszuvasodott padlózatot, a padokkal keverve dobálták szét. S persze a mostani nagytakarítás utáni képekkel se maradok majd adós.
S itt kell megjegyeznem, hogy a kormányzat egy szerény összeggel a Bethlen alapítvány keretéből hozzájárult a zsinagóga kapuinak a felújításához. A jelenlegi helyzetben most szponzorokat támogatókat keresünk padok teljes helyreállításához, a restaurálásához. Ha még annyi zsidó lenne Miskolcon, mint a Holokauszt előtt – 16 ezren – akár mindenki állná a cehhet a saját ülőhelyének a megváltásához. Mint ahogyan tették ezt egy évszázadon keresztül.