Határozatképes közgyűlést nyitott meg a polgármester reggel 9 órakor, Gazdusné Pankucsi Katalinon (Fidesz-KDNP) kívül ugyanis minden képviselő jelen volt a rendkívüli közgyűlésen. Azért kellett összehívni augusztusban is a képviselőket – magyarázta Veres Pál –, mert bizonyos döntések meghozatala nem tűrt halasztást.
Ahogy megszokhattuk, szomorú kötelességének tett eleget első lépésként a közgyűlés: az előző ülés óta több ismert miskolci személy is elhunyt, róluk emlékeztek meg egyperces néma főhajtással.
Örömtelibb pillanatok következtek, hosszan sorolhatta a városvezető azon Miskolchoz köthető személyek neveit, akik állami kitüntetést vehettek át augusztus 20-a alkalmából. Ők:
Kabdebó Lóránt József Attila-díjas irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem professor emeritusa
Juhász Imre, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, Matematikai Intézetének egyetemi tanára, az Ábrázoló Geometriai Intézeti Tanszék intézeti tanszékvezetője
Takács Gábor olajmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa
Bánhidi Olivér okleveles vegyész, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara Kémiai Intézetének nyugalmazott címzetes egyetemi tanára
Gyárfás Ágnes magyarnyelv- és irodalomtanár, kutató, szerkesztő, a Miskolci Bölcsész Egyesület alapító elnöke
Horváth Mária Sarolta, a Miskolci Törvényszék nyugalmazott bírája, címzetes táblabíró
Makkai László görögkatolikus áldozópap, a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon és Roma Szakkollégium igazgatója, egyetemi lelkész, a Miskolci Egyházmegye volt cigánypasztorációs helynöke
Mertinger Valéria kohómérnök, anyagtudományi mérnök-fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézetének intézetigazgatója, egyetemi tanár
Petraskó István közjegyző, a Miskolci Közjegyzői Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese
Stoll Gábor Péter, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának nyugalmazott megyei igazgatója
Csora György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségi tagja
Tóth Tibor címzetes rendőr főtörzszászlós, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Miskolci Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járőr- és Őrszolgálati Alosztályának járőrparancsnoka.
Első napirendi pont: Javaslat a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelet megalkotására
A lakáspályázatok rendszerébe új elemként kerültek be a fiatalok és a nyugdíjasok részére kiírható speciális pályázati formák, ami lehetőséget biztosít arra, hogy az adott pályázaton ők prioritást élvezzenek. Az előterjesztés is leszögezi: a város vezetése elkötelezett a magasan kvalifikált, szakképzett fiatalok támogatásában. Az elvándorlás megállításában jelentős tényező lehet véleményük szerint a megfizethető lakhatás biztosítása.
Szakemberekkel kidolgoztak egy részletes értékelési szempontrendszert is, ami objektív mutatók segítségével segít kiválasztani a megfelelő bérlőt.
Szintén rendelkezik a rendelettervezet az óvadéki díjról: csak az új bérlőknek kellene egy összegben befizetniük a hathavi kauciót.
– A lakásrendeletünk modell- és példaértékű, a modern lakásgazdálkodást szolgálja – szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Szopkó Tibor alpolgármester. Azt mondta, „egyértelműen a város javát szolgáló” rendelettervezetről van szó, és bízik benne, hogy a grémium is támogatni fogja az életbe lépését.
Az előterjesztés részleteit a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési és ingatlangazdálkodási igazgatója ismertette. Halmai Gyula elmondta, bízik benne, hogy mindenki alaposan átgondolta a tervezetet, és most már támogatni tudja majd a szavazásnál. Azzal indokolta az önkormányzati lakások kezelésének reformját, hogy az elmúlt 15 évben több mint harmincszor végeztek kisebb-nagyobb átalakítást. De fontosabb, hogy a tapasztalatok is azt mutatták, korszerűsíteni kell a pályáztatást. Kiemelte ő is, hogy a fiatalok és a nyugdíjasok külön is pályázhatnak, az elbírálási rendszer pedig objektív mutatókra épül. Hozzátette, nyitottak az észrevételekre.
Vita a napirend fölött:
Vezérszónokként Szopkó Tibor alpolgármester kiemelte, évtizedes adóssága van a városvezetésnek a bérlakások felújításában, az egész lakáshasznosítás rendszerében. Úgy fogalmazott, példás szakmai alapokra helyezik az ingatlangazdálkodást, a cél, hogy itthon tartsák a fiatalokat. Az emelt összegű óvadék csak az új bérlőkre fog vonatkozni, ez a miskolci családokat védi.
– Ez egy nemes ügy, egy jó megoldás. Ezt erősíti az is, hogy az ellenzék nem nyújtott be módosító javaslatot, ezek szerint ők sem látnak jobb megoldást – tette hozzá az alpolgármester, aki azt kérte a Fidesz-KDNP politikusai felé fordulva, hogy mutasson egységet a grémium.
Rögtön jött a válasz: „a frakciószövetség nem fogja támogatni az előterjesztést” – szögezte le reagálásában Soós Attila (Fidesz-KDNP). Hozzátette, bár tartalmaz jó elemeket, korszerűsítéseket az előterjesztés, de nem teszi átláthatóbbá, élhetőbbé, sokkal jobban elérhetővé a pályázati rendszert. Azon véleményének is hangot adott (bár elismerte, hogy már-már bulváros a szóhasználat), hogy „ez egy népnyúzó rendelet”.
Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) azzal nem értett egyet, hogy a piaci alapú lakások bérleti díját megemelték, hogy aztán az ebből származó bevétel 10 százalékát odaadják lakbértámogatási címen – másoknak.
Nagy Ákos (Fidesz) frakcióvezető ráerősített: nem támogatják az előterjesztést. Véleménye szerint méltatlan a díjemelés, és hiányossága az előterjesztésnek, hogy csupán egyetlen pont szól a bérlők kötelezettségeiről. – Hiányzik a szankciórendszer, nincs „kipakolási” lehetőség – vélekedett.
Csatlakozott frakciótársához Hollósy András (Fidesz-KDNP) is, aki szerint a rendelettel „nyúzzák a népet”. A frakciószóvivő báránybőrbe bújtatott farkast is emlegetett. Azt mondta, tartják magukat ahhoz, hogy csak azt a javslatot támogatják, ami a miskolciak érdekeit szolgálja.
Révész Péter (Velünk a Város) reagált arra, hogy az ellenzék szerint nem támogatják a fiatalokat. Ez nem így van – mondta –, épp ellenkezőleg, figyelembe veszik az itteni kereseteket, ehhez igazodnak a bérleti díjak.
Szopkó Tibor alpolgármester viszontválaszában kérte az ellenzékieket: ha tudnak jobbat, nyújtsanak be módosítót, a felszólalásaik csak politikai jellegűek. Úgy vélekedett, a kilencéves városvezetésük alatt magára hagyták a szektort. Arra, hogy a Demokratikus Koalíció helyi képviselői nem jelentek meg az előző közgyűlésen, úgy reagált: büszke arra, hogy olyan politikai családban dolgozhat, ahol lehetnek véleménykülönbségek, de tudják is azokat rendezni. „Tudom, hogy ez önöknek ismeretlen fogalom” – jegyezte meg a fideszeseknek.
Az adok-kapok folytatódott, Soós Attila szerint azért nem kellett módosítóval élni, mert „volt egy működő rendszer” az ő idejükben, ezen változtat az új városvezetés. Kifogásolta – és ezzel újabb frontot nyitott a vitában –, hogy semmilyen eszközük nincs arra, hogy részt vegyenek a szakmai munkában.
Bartha György (Velünk a Város) reagált erre: elmondta, ő „végigszenvedte” az előző 9 évet a Fidesz alatt. – Egyetlen egy fontos döntésnél sem hívtak meg minket, ellenzéki képviselőket, sőt a javaslatainkat is semmibe vették – tette hozzá.
Szilágyi Szabolcs (Velünk a Város) rátromfolt: szerinte az előző városvezetésnél hiányoztak a szakemberek, a 9 év alatt képtelenek volt rendbetenni a lakásrendszert – vélekedett.
Szopkó Tibor alpolgármester végül azzal zárta le a vita ezen részét, hogy Soós Attila maga javasolta a szektor rendbetételét körülbelül egy éve, egy informális egyeztetésen.
A vitában elhangzottakra Halmai Gyula adott szakmai reakciót. Az új rendelet díjemelést nem tartalmaz, ezt már tavaly lefolytatták, megmutatták a pályázóknak, mire lehet számítani. Az albérleti árak 80-85 ezer forint körül alakulnak a piacon – az önkormányzati lakásoknál ennek fele és háromnegyede. Ezekkel a díjakkal is óriási az érdeklődés az önkormányzati lakások iránt. Kiemelte, közös felelősség, hogy a város vagyonával felelősen gazdálkodjanak. A lakások állapotát szeretnék javítani, mert elhanyagolták. A pályázati elbírálás sokkal átláthatóbb, egzakt mutatók alapján történik. A szankciókra azt mondta, a pandémia alatt nem élhettek ezekkel az eszközökkel, de fel fognak lépni azokkal a bérlőkkel szemben, akik a közösségi normák ellen cselekednek, vagy nem fizetnek. Igyekeznek hatékonyan fellépni, erre ígéretet tett.
Ezzel Veres Pál az olykor heves vitát lezárta.
Második napirendi pont: Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról – (MÉSZ) szóló 21/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelet módosítására
Ez az előterjesztés részben a DAM-ot érinti. A leírtak szerint nincs részletesen szabályozva a terület felhasználásának mikéntje, és ez hátráltatja az itteni vállalkozások fejlesztését. Készültek tervek az utak szabályozására például, ahogy kijelölték az építési övezeteket is, és meghatározták az építési előírásokat. Mindezekről partnerségi egyeztetést is tartottak idén márciusban és áprilisban.
Júniusban pedig 12 tulajdonos cég képviselőivel egyeztetett a város vezetése a DAM jövőjéről, erről ITT írtunk bővebben.
Vita a napirend fölött:
Badány Lajos alpolgármester elmondta, a DAM területének rendezése régi adóssága a városnak. Építési szabályzatában nincsenek rögzítve szabályozások, pedig elkötelezettek cégek letelepedése mellett. Önálló telepet alakíthatnak ki vállalatok, munkahelyeket tudnak teremteni.
Soós Attila (Fidesz) úgy fogalmazott, tartózkodni fognak a szavazástól, mert nem látnak tisztán a DAM kérdésében. Egyéni érdekeket próbálnak érvényesíteni – vetette fel, bár elismerte, valóban több évtizedes adóssága a városnak a rendezés. Egységes fejlesztési tervet várnak, a teljes koncepciót szeretnék látni. Bízik benne, hogy amit sem a fideszes, sem az azt megelőző városvezetés nem tudott megugrani, azt most meg tudják majd, ha sikerül, gratulálni fog.
Veres Pál felelevenítette, egyeztetett az ottani cégek vezetőivel. Fejleszteni kell a DAM-on belüli utakat, hogy cégek jöhessenek. A kormány gazdasági vezetőivel is tárgyalt, látható egy elmozdulás. A 130 hektáros terület rendkívül értékes, fejleszteni kell – tette hozzá.
Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető szerint Soós Attila megadta a megrendelést, mit kellene csinálni, hogy a DAM rendben legyen. „Mikor tudott ennyire megvilágosodni?” – vetette fel. – Jobb lett volna, ha ez sokkal hamarabb, 2010 körül jött volna el, mert akkor az elmúlt 10 évben is elmondhatta volna, mi lenne itt a feladat – tette hozzá.
A korábbi erőfeszítéseket nem koronázta siker, sőt egyre rosszabb lett a helyzet – vélekedett Simon Gábor. Jelentős bontások vannak a DAM területén, a működő cégek helyzete pedig nem könnyű. Nincs építési szabályozása jelenleg a területnek, „szabályozatlan folt” a városban. Most van egy befektető, ami elvégzett egy előkészítő munkát, 10 hektárral megpróbál megbirkózni, és kérik, hagyják jóvá a koncepciót. Partnerségi egyeztetést tartottak, a kormányhivatal és az állami főépítész is hozzájárult a szabályozáshoz. Ha a közgyűlés is rábólint, a 10 hektáros részt rendezni tudják. Támogatni fogják az előterjesztést.
A vitát ezek után lezárta a polgármester.
Harmadik napirendi pont: Javaslat az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosítására törzsvagyonból kivonás tárgyában
Ez az előterjesztés a Búza téri piacot érinti, kivonhatják az önkormányzati törzsvagyonból.
Soós Attila (Fidesz) kért azonnal szót, hogy elmondja: ezt az előterjesztést sem fogják támogatni, mert az szerintük arról szól, hogy a teljes piacot és a parkolót átadnák a piacnak. Az értékes terület magánkézbe kerülhet, és ez a tulajdonos akár meg is szüntetheti a Búza téri piacot, ha úgy akarja. Piaci pletykák szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Búza téri piac megszűnik. Nem látnak garanciát, hogy ilyen ne következhetne be. A végére csak kimondta: mutyit látnak.
Veres Pál inkább nem is akart hozzáfűzni semmit, elutasította azt a vádat, hogy egy felelős városvezetés a miskolciak érdekei ellen cselekedne.
Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető csatlakozott ehhez. Elmlondta, korábban állandóan hallgatta Soós Attilától, hogy „az előző városvezetés”, 9 évig ez ment. Nem akar ebbe a hibába esni, de azt látni kell, hogy az eddig tárgyalt három napirend arról szólt, hogy a romokat megpróbálják eltakarítani. Hogy veszélybe kerülhet a piac működése?
– Pont, hogy az előző években volt abban. Számos per volt folyamatban a két tulajdonos között, ezekbe felelőtlenül belesodorták a várost. A részben önkormányzati céget a felszámolás szélére sodorták. Csak a pereskedésre közel 100 millió forint közpénzt költöttek. Valószínűleg az volt a szándék, hogy csődbe viszik a céget, és egy másik céghez kerülhet át. Mi visszatértünk a tárgyalóasztalhoz, csak így lehet fejleszteni – hangsúlyozta Simon Gábor.
Nagy Ákos (Fidesz) frakcióvezető szerint azonban most titkolózik a városvezetés. Rákérdezett: miben állapodtak meg a piac többségi tulajdonosával?
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezetőt az érdekelte, mi a városi érdek a döntéssel? 2010-ben markáns kampányelem volt, hogy megpróbálnak rendet tenni a piacon, sajnos nem sikerült befejezni ezt a munkát, de működőképes piac van a Búza téren.
Mokrai Mihály elmondta, olyan vitás, problémás, peresített gordiuszi csomót hagytak maguk után a fideszesek, amit most a Velünk a Városnak kell átvágnia. Miskolc elkötelezett, hogy továbbra is piac legyen a Búza téren, de most már végre rendezett formában. A pereskedésre eltapsolt 100 millió forintból már fel lehetett volna újítani a piacot. Most konszolidálnák a helyzetet.
Bajusz Gábor (Fidesz-KDNP) megjegyezte: a várost vezető frakció politikusai a csomó átvágásánál azért figyeljenek arra, hogy a piaci árusok megélhetését ne veszélyeztessék.
Ez volt a zárszó, a vitát lezárta a polgármester.
Negyedik napirendi pont: Javaslat Dr. Enyedy Andor református püspök emlékére készített képzőművészeti alkotás elhelyezésének véleményezésére
A Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség képviseletében Szabó Sándor lelkipásztor kérte az önkormányzattól, hogy Enyedy Andor, az egyházközség alapító lelkipásztorának emlékére emléktáblát helyezhessenek ki a Palóczy László utca 19. szám alatti épületre. Az előterjesztés vita nélkül átment.
Ötödik napirendi pont: Javaslat az MVK Zrt.-vel fennálló Közszolgáltatási Szerződés módosítására
Az MVK sikeresen pályázott környezetkímélő, elektromos autóbuszok beszerzésére, és a töltőinfrastruktúra kiépítésére. A projektet közel 1,5 milliárd forinttal támogatja az állam. Ehhez módosítani kell az önkormányzat és a közlekedési vállalat közötti közszolgáltatási szerződést, erre tesz javaslatot az előterjesztés.
– Az MVK egy technológiai korszakváltás időszakába lépett a CNG buszok beszerzését követően: a korábbi, benzines és dízel üzemű járműveket új, elektromos buszokra cseréljük – hangsúlyozta a minap Badány Lajos alpolgármester.
Vita a napirend fölött:
Kovács László (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, az egyik legaktuálisabb kérdés ma Miskolcon a közösségi közlekedés. Biztonságos, fenntartható közlekedés a cél. Üdvözlendő, hogy az egyik első lépésként 10 elektromos buszt vásárol a város. Aggodalomra ad okot azonban a járatok száma. Véleménye szerint érkeznek a kormányzati támogatások az MVK-hoz.
Veres Pál elmondta, az összegek nem a hálózat fejlesztésére fordíthatók, továbbra is fennáll a forráshiány.
Cseléné Figula Edina (Velünk a Város) a környezetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Büszke az MVK zöld programjára, hozzájárulnak a klímavédelemhez. 2025-ig például teljesen lecserélik a dízeljárműveket a tervek szerint.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető úgy fogalmazott, a buszflotta cseréjének tervével egyetértenek. A miskolci közösségi közlekedés ezen a téren régóta jó úton jár, említi a villamosokat, a CNG-buszokat, és a mostani elektromos járműveket. Ugyanakkor „siralmas, katasztrofális helyzetben” van a közösségi közlekedés, a peremkerületekről történő utazást említi meg a frakcióvezető.
Bajusz Gábor (Fidesz-KDNP) kéri, az elektromos buszok az Ellipsum felé közlekedjenek majd.
Deák-Bárdos Mihály (Fidesz-KDNP) elmondta, zsúfoltságot, járatkimaradásokat, járatmegszüntetéseket emlegetnek a miskolciak, ha a helyi közösségi közlekedésről van szó. Megkérdezte, végleg megszűnik a 2-es villamos?
Veres Pál kiemelte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszaállhasson egy kényelmesebb járatsűrűség. A jelenlegi források ennyit engednek meg.
Fodor Zoltán (Velünk a Város) szerint a menetrenddel vannak problémák, de a cégvezetés a legjobb belátása szerint kezeli a helyzetet. De miért nem fizették ki a 4 milliárd forintot az MVK-nak? Ennyivel tartozott a város a cégnek az előző városvezetés alatt. – Fogunk több járatot indítani, de komoly tartozást görget maga előtt a cég, a város – mondta.
Nagy Ákos (Fidesz) frakcióvezető üdvözölte a buszok beszerzését, ez annak a jele, hogy a kormány „mégsem nyomorítja meg a miskolciakat”.
Szilágyi Szabolcs (Velünk a Város) szerint „végtelenül cinikus hozzáállást” emlegetett a kormánypárti képviselők kapcsán, akiket nem érdekel, hogyan működtetnek majd valamit. „Elévülhetetlen bűnökről” beszélt az MVK adóssága miatt a Fidesz kapcsán. A komoly forráshiánynak tudható be a járatok sűrűsége, és ezt az előző városvezetés idézte elő. Kiigazításra szorul véleménye szerint a menetrend. Végül azt is kijelentette, hogy javasolja az MVK vezérigazgatójának a menesztését.
Soós Attila (Fidesz) azt kérdezte a városvezetőktől, hogy 2019-ben és 2020-ban mennyit fizettek az MVK-nak?
Veres Pál hosszan válaszolt. Elmondta, 2019-ig közel fél milliárddal támogatta a kormány a miskolci közösségi közlekedést, majd egyszer csak ez a támogatás megszűnt. Közel 1 milliárd forint kiesés volt a jegybevételekben a járvány ideje alatt. Korábban valóban példaértékű, már-már túlságosan is sűrű volt a járatsűrűség Miskolcon – ezt azonban olyan áron érték el, hogy a közszolgáltatási díj negyedét nem fizette ki az önkormányzat az MVK felé.
– Egyetlen dolog vezérel minket: a lehető legjobb módon működjön a közlekedés a rendelkezésre álló forrásokból. A következtetéseket le fogjuk vonni… Cél, hogy a komfortos közösségi közlekedést visszaállítsuk. Ennyit tudunk most tenni, de többet akarunk – mondta.
Látják, hogy a közösségi közlekedés és a cég helyzete nem nevezhető ideálisnak, de látni kell azt is, hogy 2015-től az MVK sokkal több pénzt költött, mint amennyi bevétele volt – ezt már Simon Gábor mondta. Ezekre aztán hitelt kellett felvennie az MVK-nak.
Bartha György (Velünk a Város) megerősítette, hitelből működött az MVK. Annak a véleményének adott hangot, hogy amiért elbukta a Fidesz a választást Miskolcon, bosszúból a kormány elvette a támogatást a közösségi vállalattól. És ezt a helyi országgyűlési képviselők is megszavazták. Elmondta azt is, hogy szeptember 1-jétől lesz 2-es villamos, az utolsó vonathoz lesz villamos.
Hollósy András (Fidesz-KDNP) frakciószóvivő szerint van, ami nem pénz-, hanem szervezési kérdés. Kéri, a DVTK-meccsek után legyenek rásegítő járatok.
Soós Attila (Fidesz-KDNP) megismételte: az állam nem finanszírozza sehol a közösségi közlekedést. És sehol nem csökkentették 40 százalékkal a járatok számát.
Veres Pál hangsúlyozta, a hitel kötelezettség, nem felhasználható forrás.
Bartha György (Velünk a Város) arról kérdezett, mennyit fizetett a városvezetés az MVK-nak az elmúlt 2 évben? –Többet, mint önök 4 év alatt, 2015-19. között – válaszolta meg a saját kérdését, majd leszögezte: biztosítani kell a meccs után a szurkolók hazajutását, ebben nincs vita.
Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető elmondta, nem hitelből akarják működtetni az MVK-t, hanem megpróbálják a folyószámlahitelt törleszteni – sokkal rosszabb gazdasági körülmények között. Az ellenzéki vezetésű városoktól vonták el a bevételeket, támogatásokat. A kompenzáció pedig nem egyforma mértékű volt, Miskolc például 1,3 milliárdot, míg Debrecen 4 milliárdot kapott. Ráadásul nem volt „megpántlikázva”, értsd: nem volt szabadon felhasználható. Miskolc a megkapott pénzeket is célfeladatokra használhatta csak. Normális közösségi közlekedést állami szerepvállalás nélkül nem lehet működtetni, a nemzetközi példák is ezt mutatják.
A vitát lezárta a polgármester.
Gadnai-Bodnár Éva az MVK részéről egyebek mellett úgy reagált az elhangzottakra, hogy az új menetrendről hamarosan tájékoztatnak, ami már tartalmazza a 2-es villamos visszaállítását, és többletjáratokat is biztosítanak.
Hatodik napirendi pont: Javaslat a diósgyőri sportélet támogatására
„Új, átláthatóbb és a közpénz célszerű és hatékony felhasználását biztosító támogatási rendszerbe” terelnék az önkormányzat és a Holding, valamint a Borsodsport Invest Kft. és a Diósgyőr FC Kft. között fennálló finanszírozási megállapodást. A korábbit májusban felmondták. Az új megállapodás szerint 2022-24. között évente 100 millió forinttal járulna hozzá az önkormányzat a diósgyőri sportélet finanszírozásához.
Vita a napirend fölött:
Szopkó Tibor alpolgármester ismertette, 2017 augusztusában született egy többoldalú finanszírozási megállapodás a diósgyőri sportélet támogatására. Ezt felmondták, új alapokra szeretnék helyezni, átláthatóbb, célszerűbb, hatékonyabb módon kívánják támogatni a diósgyőri sportéletet. Az önkormányzatnak fontos a DVTK, a diósgyőri sportcsalád, még ilyen nehéz helyzetben is fix összeggel kívánják őket támogatni.
Deák-Bárdos Mihály (Fidesz-KDNP) felhívta arra a figyelmet, hogy a labdarúgókon túl más sportágak is megérdemlik a támogatást.
Bajusz Gábor (Fidesz-KDNP) azt mondta, támogatásra érdemes az előterjesztés, örül, hogy a városvezetés foglalkozik a Diósgyőrrel.
A vitát lezárta a polgármester a napirend fölött.
Első sürgősségi napirendi pont: Javaslat egyes ingatlanok értékesítésére
Halmai Gyula: 70 hektáros csemetekert eladása van napirenden Sajószentpéteren. És Miskolctapolcán 5 beépítetlen területet értékesítenének.
Soós Attila (Fidesz-KDNP) leszögezte, „indokolatlan” privatizációt nem támogatnak. Nem indokolt ezen ingatlanok értékesítése.
Halmai Gyula viszontválaszában azt mondta, hogy minden esetben független értékbecslés történik, versenytárgyalás is van az ingatlan értékéről. Évek óta kihasználatlan ingatlanokról van szó, így a város érdeke. A csemetekert szintén ilyen.
A vita ennyiben abbamaradt.
Második sürgősségi napirendi pont: Javaslat a Miskolci Szakképzési Centrum Martin János Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola fenntartóváltásával kapcsolatos döntések meghozatala tárgyában
Az MSZC átadja a Nő a Siker Alapítványnak a fenntartói jogot.
Nagy Ákos (Fidesz) frakcióvezető azt kifogásolta, hogy miért csak 1 évről beszélnek, miért nem 5-ről.
Varga Andrea alpolgármester méltatta a Martin János iskolában folyó munkát, hiánypótló tevékenységet végeznek a speciális nevelési igényű fiatalok oktatásával. Tudatta, hogy augusztus első hetében tájékoztatták az önkormányzatot arról, hogy az MSZC a továbbiakban nem akarja ellátni a fenntartói feladatokat. Nem indokolták meg a döntést. Az alapítvány tevékenységi körébe tartozik képességfejlesztés, de eddig nem volt iskolafenntartó, ezért a sérült fiatalok oktatásának biztosítása miatt 1 év határozott időre történik meg az engedélyezés. Ha jó a munka, akkor meg lehet hosszabbítani.
Borkuti László (Velünk a Város) szerint az alapítvány nem folytatott eddig komoly képzéseket, mi alapján lenne tehát indokolt az ötéves szerződés? 1 év alatt kiderül az alapítványról, hogy alkalmas-e a feladatra.
Nincs több hozzászólás, a vitát lezárta a polgármester, aki zárt ülést rendelt el.
Zárt ülés:
Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatói (intézményvezetői) munkakör betöltésére vonatkozó döntés meghozatalára
Előterjesztő: Veres Pál polgármester
Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványok új felügyelőbizottsági tagjának megválasztásával kapcsolatos döntés meghozatalára
Előterjesztő: Veres Pál polgármester
Javaslat a Miskolc Holding Zrt. által megkötendő 3,4 milliárd Ft összegű, 10 éves futamidőre szóló forgóeszközhitelhez kapcsolódó biztosítékok vállalására
Előterjesztő: Veres Pál polgármester
Javaslat a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság a felügyelőbizottságával kapcsolatos döntés meghozatalára
Előterjesztő: Veres Pál polgármester
Javaslat a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Igazgatóságával kapcsolatos döntés meghozatalára
Előterjesztő: Veres Pál polgármester.
A zárt ülést követően szavaztak a képviselők:
Szavazás:
A lakásrendeletet elfogadták
A DAM kapcsán a Fidesz-KDNP tartózkodott az építési szabályzat módosításától
A piaccal kapcsolatban az ellenzék nemmel szavazott, de minősített többséggel elfogadták az előterjesztést
Az emléktábla felállítását mindenki megszavazta
Az MVK kérdésében Pakusza Zoltán tartózkodott, a Fidesz-KDNP nemmel szavazott
A DVTK támogatásánál az ellenzékiek tartózkodtak
A sürgősségi napirendeket egyhangúan elfogadta a közgyűlés.